Featured Archives Page 182 of 755 › Független Hírügynökség

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

Polonius

-

2023-02-15

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

2000 óta most először fordult elő a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben, hogy a hadseregnek sem jut elég élelem. Az ENSZ felmérése szerint már a mostani élelmezési válság előtt is az volt a helyzet a 26 milliós országban, hogy a lakosság körülbelül 40%-a alultáplált volt.

A dél-koreai sajtó nemrég beszámolt arról, hogy egy észak-koreai panelben halva találták meg egy anyát gyerekével. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy a halál oka mi volt: éhen haltak vagy megfagytak? Eddig a hadsereget igyekezett megkímélni Kim Dzsongun, de akkora az élelmiszer hiány, hogy már nekik sem jut. A rendőrök ugyancsak kisebb fejadagot kapnak. Az egyetlen szervezet, melyet nem érint az élelmezési válság az a titkosszolgálat, melyre a diktátor rábízta a gazdaság menedzselését.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Észak Korea polgárai attól tartanak, hogy új pénzügyi reformmal próbál kimászni a bajból a nemzeti kommunista rendszer. Legutóbb 2008-09-ben volt ilyen reform amikor leértékelték a vont. Akinek hazai pénzben volt a megtakarítása, az gyakorlatilag szinte mindenét elveszítette. Ezek után a bankokban nem bízik senki. Az elit otthonában tart dollár és jüan kötegeket. Amelyeket a titkosszolgálat megpróbál megszerezni, ezért mindenütt rettegnek egy nemvárt látogatástól amikor a családot megfosztják a vagyonától, és tagjait lágerbe küldhetik.

Kim Dzsongun, a nagy pénzosztó, aki megmondja a titkosszolgálatnak: kire kell lecsapnia. Ezért tart tőle mindenki, és üdvözülten nyalják a talpát és egyéb alkatrészeit.

Mit csinál a még mindig ifjú diktátor eközben? Egyrészt az ENSZ-hez fordult élelmezési segélyért. Csakhogy már annyiszor átverték a világszervezetet, hogy az ragaszkodik ahhoz: a helyszínen ellenőrizhesse az élelmiszerek elosztását vagyis nem mindent az elit nyúl le. Kim Dzsongun ezt nem fogadja el bár így kockáztatja a tömeges éhhalált. Utoljára ilyen a kilencvenes évek elején volt amikor elapadt az orosz segély a Szovjetunió bukása után. Akkor 1-2 millió ember halt éhen. A szakértők szerint most fél és egymillió között lehet az éhhalál áldozatainak a száma Észak Koreában.

Mit tesz a katasztrofális helyzetben Kim Dzsongun? Iszik és sír – legalábbis így értesült a dél-koreai hírszerzés. Kim Dzsongun a Bordeaux-i vörös bort kedveli, naponta több palackot is elfogyaszt a méregdrága borból. Apja a delirium tremens határán kapott végzetes szívrohamot. Ő whiskyt ivott, az “amerikai imperialisták” italát.

MI A BAJ AZ AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL, ÉS MI NEM?

Bauer Tamás

-

2023-02-15

0

MI A BAJ AZ AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL, ÉS MI NEM?

Az elmúlt hetek arról szólnak, hogy az Orbán-kormány egész sor akkumulátorgyár építésében egyezett meg kínai és dél-koreai befektetőkkel, és ezt helyi civil szervezetek és az ellenzéki pártok támadják.

Gödön évek óta panaszkodnak az emberek, most pedig Debrecenben tartottak viharos közmeghallgatásokat, és népszavazási kezdeményezésekről döntenek majd a választási bizottságok. Az ellenvetések bizony jogosak: indokoltak az akkumulátorgyártás környezeti hatásaival – víz, levegő, zaj – kapcsolatos súlyos aggályok, és megalapozottak azok a közgazdasági elemzések, amelyek szerint Magyarországnak a kimagasló energia- és vízigénnyel működő akkumulátorgyártásban nincs, nem lehet komparatív előnye. Joggal emlékezteti Győrffy Dórát, a kiváló közgazdászt az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának ez az eleme a Rákosi–Gerő-féle gazdaságpolitikára: a „szén, a vas és az acél országa” ugyanúgy nem törődött Magyarország sajátos feltételeivel, mint az orbáni gazdaságpolitika.

Csakhogy az akkumulátorgyárak elleni kampány ennél tovább megy. Az LMP politikusai, akik a majdani népszavazási kampányt megelőzve máris aláírásgyűjtésbe fognak egy petícióhoz, elkezdtek arról beszélni, hogy akkumulátor-gyarmattá teszik az országot. A gyarmat szót legutóbb az CÖF tüntetéseinek molinóin láttuk olyan mondatokban, hogy „nem leszünk gyarmat”, és ezzel az EU-val való szembenállást hirdették.

Az, hogy multinacionális vállalatok Magyarországon beruháznak, és új ipari, kereskedelmi és szolgáltatócégeket hoznak létre, a gazdasági felzárkózás nélkülözhetetlen eleme. Így történt ez korábban Spanyolország vagy Írország különösen sikeres felzárkózási folyamatában, és velünk egy időben Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia felzárkózási folyamatában is. A nagy autóipari cégek ezekben az országokban ugyanúgy létrehozták a maguk termelőüzemeit, amelyeket manapság nálunk összeszerelő üzemekként szokás megbélyegezni, holott az összeszerelő üzemek a felzárkózási folyamat első stádiumával együtt járnak.

Nem az a baj, ha a felzárkózás során ilyenek létrejönnek, hanem az, ha ezt nem követi más is: a termelőüzemek után fejlesztő központok telepítése a korábban a termelőüzemet befogadó országba, és modern, saját tulajdonú, a világpiacra hatékonyan exportálni képes közép- és nagyvállalatok létrejötte.

Az egykori szocialista országok közül Lengyelország és Csehország ebben előttünk jár.

Amiatt is támadni szokták a multicégek magyarországi befektetéseit, hogy azok az olcsó magyar munkaerő miatt jönnek hozzánk, és ők jutnak profithoz. Miért nem ér a magyar munkás munkája is ugyanannyit, mint a német, francia vagy svéd munkás munkája? Legyünk tudatában: a spanyol vagy a cseh munkásnak is kevesebbet fizet a Volkswagen, mint a németnek, meg is beszélve a brazil munkásról.

Az olcsóbb munkaerő a piaci jelenlét mellett fontos hajtóereje a nemzetközi tőkemozgásnak. Ugyanakkor a fejlettebb országokból érkező befektetők jobban megfizetik a magyar munkást, mint a hazai tulajdonú vállalatok.

A profit pedig természetesen a befektetőé, a kérdés csak az, hogy elviszi-e a saját országába, vagy itt fekteti be újra. Ez pedig attól függ, hogy megőrzi-e Magyarország versenyképességét a befektetések piacán.

Meglepő módon az igazán nagy tudású Róna Péter professzor is azzal érvelt az akkumulátor-gyárak ellen, hogy a termék árát, a munkások bérét és a foglalkoztatottak számát is a kínai befektetők szabják majd meg. Hát persze. A brit autóipar híres gyárai ma nagyrészt japán cégek kezében vannak, és japán autókat gyártanak bennük az európai piacokra. Ott is a japánok szabják meg a termelés volumenét, az árakat, a foglalkoztatást és a béreket. Másképp nem fektettek volna be a brit autóiparba, és nem mentették volna meg befektetéseikkel az ágazatot. Így működnek a nemzetközi tőkemozgások, melyekkel a befogadó országok is sokszor jól járnak

Szóval, az akkumulátorgyárak ellen tiltakozóknak bizonyára igazuk van abban, hogy nemet mondanak, de sokszor nincs igazuk az érvelésben.

Az akkumulátorgyárakkal ellen nem azért helyes tiltakozni, mert külföldi befektetők érnek el profitot magyarok munkájával

– ez a mai világban természetes.

Nem is azért, mert emiatt Magyarország gyarmattá válna: a német autógyárak sem teszik hazánkat német gyarmattá, ahogy a japán autógyárak sem Angliát japán gyarmattá. Az sem kifogásolható, ha a tulajdonosi döntéseket a külföldi tulajdonos hozza meg. Amit joggal kifogásolnak a tiltakozók, az az, hogy az akkumulátorgyártás súlyos környezeti ártalmakkal járhat, hogy nem felel meg Magyarország sajátos gazdasági feltételeinek, és hogy az Orbán-kormány túlzott mértékben kínált különféle kedvezményeket a befektetőknek, ahogy azt számos más esetben is tette (ahol a másik két kifogás nem merül fel).

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

ki

-

2023-02-15

0

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

”Vannak dátumok, melyek meghatározóak egy ember, egy család életében. Nálunk ez a dátum 1943 december 25. Akkor tartóztatta le apámat, nagyapámat és a nagybátyáimat a Gestapo. Leplombált vagonba kerültek. Irány Auchswitz.

1250-en voltak abban a transzportban. Hatan jöttek vissza Auschwitzból.

Apám túlélte, de lelkileg nem volt képes feldolgozni a tragédiát. 1972-ben öngyilkos lett. Én akkor 11 éves voltam.”

A miniszterelnök asszony édesapja – sok más sorstársától eltérően – beszélni akart arról, amit átélt Auchswitzban.

“Miután hazajött, dőlt belőle a szó. Részletesen beszámolt hónapokon át arról, hogy mit élt át a haláltáborban. Mások nem voltak rá kíváncsiak. Hallgass már el – mondta sok sorstársa is, akik el akarták felejteni a múltat. Apám végül két levélben írta meg a lányának, hogy mit élt át a haláltáborban.”

A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha minden francia iskolás gyerek legalább egyszer felkeresne egy holokauszt emlékhelyet Franciaországban. Elmondta, hogy az antiszemita cselekmények száma egynegyeddel csökkent az előző évhez képest 2022- ben Franciaországban.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

A zsidók számát 0,6-0,8 millióra becsülik Franciaországban míg a muzulmánok csaknem tízszer annyian vannak 5-6 millióan. Pontos számok épp a holokauszt miatt nincsenek. A második világháború előtt a francia rendőrség és csendőrség számon tartotta a zsidó polgárokat, és ez megkönnyítette a Gestapo dolgát amikor a francia rendőrség és csendőrség segítségével összegyűjtötte a zsidókat a náci megszállás idején. Franciaország akkori rendőrfőnökét több mint harminc évvel a második világháború után egy zsidó aktivista megölte Párizsban.

A zsidó szervezetek vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg az iszlamizmus, az antiszemitizmus új formája, és ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Franciaországban az elmúlt évtizedben egy sor iszlamista merényletet követtek el. A zsinagógágat, a zsidó iskolákat és egyházi épületeket a francia rendőrség fokozott gondossággal védelmezi, mert szeretné megtartani Európa legnagyobb zsidó közösségét, melyet Netanjahu izraeli miniszterelnök kivándorlásra bíztat.

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Polonius

-

2023-02-14

0

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Válság nincs, de életszínvonal csökkenés az van, és méginkább lesz

ki

-

2023-02-14

0

Válság nincs, de életszínvonal csökkenés az van, és méginkább lesz

Surányi György helyzetelemzését a magyar gazdaság állapotáról, melyet a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében mondott el hétfő délelőtt alapjaiban úgy lehetne összegezni: válság nincs, de az életszínvonal tartós csökkenésére lehet számítani.

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban sincsen válság. Az csak lelassult, de nem csúszik recesszióba mint ahogy ettől sok szakértő még nemrég is tartott. Surányi külön kiemelte, hogy a kínai gazdaság újraindulása önmagában 0,75%-kal növeli a világgazdaság GDP növekedését 2022-ben. A kínai gazdaság növekedését az teszi lehetővé, hogy Peking megszüntette a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben, és újra kinyitotta a globális gazdaság második legfontosabb országát, az 1,4 milliárd lakosú Kínát a világ felé. A külső tényezők kedvezően változnak a magyar gazdaság szempontjából: az infláció csökkenésnek indult Észak Amerikában és az eurozónában. Az energiaválság is mérséklődik: a holland gázártőzsdén a földgáz 50-55 eurós árfolyamon kapható míg a csúcson ez csaknem 350 euróra ment fel Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Miért nincs 500 forintos benzinár?

Surányi György rámutatott arra, hogy

a magyar kormány maga gerjeszti az inflációt a magas benzinárral, amely 600 forint fölött jár holott 500 forint is lehetne.

Miért? Mert a MOL orosz Ural olajat vásárol, amely sokkal olcsóbb mint a Brent, amelyhez képest a magyar kormány megállapítja a “piaci árat”. Az árkülönbözet a MOL-nál csapódik le, de ezt a magyar kormány elvonja extraprofit adó címen.

Ebből fedezi részben a költségvetés csillagászati hiányát. Ez a választások előtt tavaly felment a GDP 17%-ára is. Aztán lement 8%-ra is, de egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország csak jelentős kamatfelárral jut külföldi kölcsönhöz. Ez 3,4%, egy uniós tagállam esetében kiemelkedően magas. Ez rendkívüli mértékben megnöveli Magyarország kamatkiadásait. A Magyar Nemzeti Bank viszont hatalmas adósságot halmoz fel, és nemcsak emiatt. A 10 éves állampapírokat ugyanis heti kamattal kell visszavásárolnia. Tehát ezek valójában nem hosszútávú kölcsönök.

A befagyasztott uniós pénzek nélkül is tudja finanszírozni az országot az Orbán kormány

4 milliárd euró megérkezik Brüsszelből akkor is, ha nem oldják fel a helyreállítási alap eurómilliárdjainak befagyasztását. Ez körülbelül a felét jelenti az éves kamatkötelezettségnek, a másik felét pedig a piacon kell megszereznie Magyarországnak. Ez még évekig nem okoz gondot a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Surányi rámutatott arra, hogy

a kormány továbbra is a gyors növekedésre koncentrál, és eközben figyelmen kívül hagyja azt, hogy ezzel egyre csak rontja a külső egyensúlyt.

A kereskedelmi és a fizetési mérleg folyamatos romlását idézheti elő az, ha megvalósul az Orbán kormány elképzelése, és idén 1,5 jövőre pedig 4,5% lesz a gazdasági növekedés. Surányi szerint aligha valószínű, hogy ez az optimista növekedési modell megvalósul miközben a munka termelékenysége 2010 óta évente csak 0,7%-kal nő.

Az Orbán kormány dinamikusan növelte a béreket a választási időszak előtt, és ez reálbér növekedést hozott. Surányi nem mondta ki, de Orbán Viktor ezzel nyerte meg a választásokat 2022-ben.

Életszínvonal csökkenés

Az infláció 25-26% miközben a kormány 12%-os béremelést ígér a közszolgálati dolgozóknak. Sok területen nagy a lemaradás: egészségügy, oktatás, hadsereg stb. A munkavállalók nem érik be olyan béremelésekkel, amely messze lemaradnak az inflációtól. Ugyanakkor a munkaerő tartalékok kimerültek.

Egymillió kínai munkásra lenne szükség ahhoz, hogy az Orbán kormány növekedési programja teljesüljön

– mondta ironikusan Surányi György, aki hangsúlyozta, hogy a reáljövedelem csökkenése elkerülhetetlen a következő 2-3 évben.

Az infláció az év végére 17-18%-ra csökkenhet, de messze meghaladja az eurozónát sőt a másik három visegrádi államot is. Az infláció is csak azért csökken, mert a külső hatások kedvezőek: csökkennek a nyersanyagárak, és azoknak az államoknak az árszínvonala, melyekkel Magyarország intenzív gazdasági kapcsolatban áll. Az infláció belső tényezői viszont nem változnak: a maginfláció összehasonlításban még sokkal rosszabb, ha az eurózónához viszonyítjuk.

Surányi nem tette fel a kérdést, mely ezek után evidens:

vajon az Orbán kormány politikai támogatottsága milyen sokáig maradhat fenn, ha az életszínvonal tartósan csökken?

A kormány propaganda tisztában van a kihívással, és a nemzeti együttműködés rendszerét immár nem a földi paradicsomnak mutatja be hanem a kisebbik rossznak. A Rogán Antal által irányított média azt sugallja mint 2010 táján: a megszorítások csak részben érintik a lakosságot, mi megadóztatjuk a bankokat és a multikat. Nem töröltük el teljes mértékben a rezsivédelmet mint ahogy azt Bokros Lajos javasolja. Az ex pénzügyminiszter azt is indítványozta, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat. Orbán Viktor viszont jelentős részben a nyugdíjas társadalomra alapozza politikai jövőjét: nemcsak, hogy nem törölte el a 13-ik havi nyugdíjat, de január elsejétől 15%-os emelést hajtott végre. Ez is elmarad az inflációtól, de viszonylag jó kompenzációt jelent más társadalmi rétegekhez képest, amelyek csak saját magukra számíthatnak az infláció elleni hosszútávú háborúban.

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Polonius

-

2023-02-13

0

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

A zsidó származású Zelenszkij megkérte Izrael akkori miniszterelnökét, hogy beszélje rá Putyint egy találkozóra. Ez még jóval a háború kitörése előtt történt, de már azután, hogy Oroszország megkezdte csapatainak összpontosítását Ukrajna körül. Putyin elutasította Zelenszkij tárgyalási javaslatát mondván: “náci háborús uszítókkal nem állok szóba!”

Izrael érdekében Naftali Bennett továbbra is közvetíteni próbált hiszen Oroszország szövetségesei: Irán és Szíria komoly fenyegetést jelentenek a zsidó államra. Izrael akkori miniszterelnökének azt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszországban és Ukrajnában még mindig jelentős zsidó kisebbség él annak ellenére, hogy döntő többségük már kivándorolt.

Naftali Bennett ezért márciusban titkos látogatást tett Moszkvában, hogy rábeszélje Putyint a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök akkor “a háláját fejezte ki ezért.”

Sokoldalú béketárgyalások

“Mindent egyeztettem a béketárgyalásokkal kapcsolatban az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal” – mondta Bennett ex kormányfő. “Szerintem 50% esélye volt a megegyezésnek Oroszország és Ukrajna között. Az USA szerint kevesebb.”

Ők akadályozták meg a kiegyezést Ukrajna és Oroszország között?

“Igen, ők blokkoltak, és azt hiszem, hogy ezzel hibát követtek el.”

Bennett utalt arra, hogy az USA azon a véleményen volt: üssük tovább Putyint! Ne felejtsük el, hogy Biden elnök ekkoriban azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az amerikaiak szándékai eléggé világosak: meggyengíteni Oroszországot, tönkretenni az orosz-uniós együttműködést és valamiféle gazdasági NATO-t létrehozni, melyet egyértelműen Washingtonból irányítanak.

Putyin propaganda sajtója lecsapott Bennett interjújára mondván: a Nyugat akadályozta meg a béketárgyalásokat.

Bennett miniszterelnök ezek után visszatért az interjúra, és kijelentette: nem volt békeegyezmény, a tárgyalások megszakadtak, mert fény derült az orosz erők bucsai vérengzésére. Ezekután közölte Zelenszkij elnök, hogy nincs többé párbeszéd Putyinnal, akinek a csapatai háborús bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben.

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Bennett ex kormányfő célzott arra interjújában, hogy Macron elnök és Scholz kancellár amellett állt márciusban, hogy mielőbb véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában. Macron elnök és Scholz jelenleg is kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen beszélnek az orosz elnökkel telefonon. Az Európai Unió ebből a szempontból megosztott: a balti államok és Lengyelország maximálisan osztják az USA álláspontját, és úgy látják: csakis kemény fellépés vethet véget Putyin agresszív terveinek. Más tagállamok – köztük Magyarország – sokkal inkább arra hajlanak, hogy mielőbb legyen tűzszünet. Aztán a béketárgyalások eltarthatnának akár évtizedekig is. A két Korea között ma is csak az a tűzszünet van érvényben, melyet 70 éve kötöttek.

Minden szem Washingtonra szegeződik: mit akar a Biden kormányzat, amely stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és a Szovjetuniót? Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972- ben összehozta az amerikai-kínai szövetséget a Szovjetunió ellen , mindenképp békepárti. Újra meg újra megismétli régi álláspontját: az USA-nak arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatot ápoljon Pekinggel és Moszkvával mint Kína és Oroszország egymással. A hidegháborús amerikai diplomácia viszont egyre közelebb hozza egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Blinken külügyminiszter lemondta pekingi útját a tragikomikus léggömb incidensre hivatkozva. Kínában most Yellen pénzügyminisztert várják arra hivatkozva, hogy az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy a diplomácia viszony enyhén szólva hűvös Peking és Washington között.

Minden mindennel összefügg

ki

-

2023-02-13

0

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

Hírszerzési elemzők a halálos áldozatok egy konkrét része iránt érdeklődtek: a konfliktusban elesett orosz tábornokok száma iránt. A tábornokok több száz vagy több ezer katonát irányítanak. Az általános halálesetek nagyobb száma tehát gyenge katonaságot jelez.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

Az Egyesült Államokban például szinte egyáltalán nem haltak meg ilyen magas rangú tisztek.

Egy népszerű elmélet szerint Ukrajna képes volt megcélozni ezeket a parancsnokokat a mobiltelefon jeleinek követésével – ez a kommunikációs módszer, amelyet az orosz csapatok kénytelenek voltak használni az elektronikus hadviselés frontján vívott küzdelmek miatt. Moszkva azóta betiltotta az eszközök használatát.

A meggyilkolt tábornokok szokatlanul magas számát az ukrán hadsereg kiberhadviselésbeli fölényét tulajdonítja, amely lehetővé tette Kijev számára, hogy tájékozódjon a tábornokok mozgásáról, tartózkodási helyükről, valamint Oroszország taktikájáról, miszerint tábornokokat küld a terepre.

„Egy tábornok halála gyengíti a csapat morálját”

Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő egy másik lehetőséget is felvetett. „Lehet, hogy a két keleti régióban informátorok adnak információkat Ukrajnának” – mondta az illetékes Donyeckre és Luhanszkra utalva, amelyek nagy részét Oroszország irányítja.

Az ilyen képesség felbecsülhetetlen értékű lehet. Interjúkban a tisztviselők azt mondták, hogy a belső források hiánya volt az egyik fő oka annak, hogy az Egyesült Államoknak 10 évébe telt, hogy megtalálja és megölje Oszama bin Ladent.

A helyi informátorok toborzása számos tényezőtől függ, beleértve a kormányzati rendszert, a vallást és az etnikai hovatartozást.

Nem meglepő, ha Ukrajna Oroszország által megszállt régiói rendelkeznek olyan forrásokkal, amelyek Kijevet hírszerzési információkkal látják el.

Egy másik tény, amelyet az elmúlt évben világossá tettek, az orosz hadsereg fegyverzetének alsóbbrendűsége – ami joggal aggaszthatja azokat az országokat melyek hadseregüket orosz fegyverzettel látják el. Például India, amely fegyvereinek felét Oroszországtól szerzi be. Nem lehet véletlen, hogy Ajit Doval indiai nemzetbiztonsági tanácsadó január 31-én találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel a Fehér Házban, hogy megvitassák a haditechnikával kapcsolatos szélesebb körű együttműködést, valamint a közös fejlesztést és gyártást.

Újdelhi a szovjet korszak óta Moszkvából származó fegyverekre támaszkodott, míg az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott Pakisztánnak, amellyel India a kasmíri régió miatti határkonfliktusba került.

Oroszország fegyverexportjának több mint 20%-a Indiába irányul.

Pont ezért India nem vesz részt a Nyugat által vezetett, Oroszország elleni gazdasági szankciós kampányban.

Washington nem csak azt reméli, hogy a mostani tárgyalások közelebb hozzák Indiát szankciókhoz való csatlakozáshoz csakúgy mint a Quad biztonsági csoporthoz amelynek célja Kínának az indo-csendes-óceáni térségben való elrettenése.

Az orosz tábornokok halála által mutatott katonai alkalmatlanságok Pekinget is megrendíthetik.

„Úgy tűnik, Kína csendben megkezdte a katonai támogatás nyújtását Oroszországnak”

ORBÁN, AZ IDEGEN

Bauer Tamás

-

2023-02-12

0

Nagy felzúdulást okozott nálunk, hogy Orbán miniszterelnök nem tapsolta meg az Európai Tanács brüsszeli üléstermébe bevonuló Zelenszkijt, és a kormány- és államfők közös fotóján is úgy állt a többiek között, mint aki idegenként odacseppent, és nem érti, hogy miért.

A felzúdulás indokolatlan volt. Orbán jól tette, hogy így viselkedett. Akár hisszük, akár nem, egyszerűen őszinte volt. Sokszor elmondta már, hogy Bakuban meg Asztanában otthon érzi magát, Brüsszelben meg idegenként. Eddig is így volt, ez alkalommal meg még inkább. Hogyne lett volna minden korábbinál idegenebb a brüsszeli társaságban, amikor a többiek Zelenszkijt ünnepelték, Ukrajna elnökét, akinek győzelmében bíznak, és akit sokféle módon segítenek, miközben ő, Orbán Putyinra tesz, mivel meg van győződve arról, hogy a háborút csak a túlerőben levő Oroszország nyerheti meg. Amikor kényszerűen egy asztalhoz kellett ülnie Zelenszkijjel, megismételte, hogy nem szállít Ukrajnának fegyvert, nehogy bárkinek is kétsége legyen a szándékairól.

Kiírta a Twitterre, hogy országa a „béketáborhoz” tartozik.

Koránál fogva ő sem tudja, és azok sem, akik a közleményeit szövegezik, hogy mit jelentett hetven-nyolcvan évvel ezelőtt a „béketábor” kifejezés. Hazugságot jelentett akkor is, a készülődést az újabb háborúra.

Amikor most fegyverszünetet meg békét szorgalmaz, kompromisszumot egy olyan helyzetben, amikor Putyin hadserege megszállva tartja Ukrajna területének egyötödét, ezt a helyzetet akarja állandósítani, ahogy a minszki kompromisszum is a Donyec-medencei részleges orosz megszállását állandósította, és persze a Krímét is. A minszki kompromisszum arra volt jó, hogy az orosz állam felkészítse hadseregét a totális támadásra. És persze Ukrajna is felkészülhetett a védelemre.

Putyin azóta sem tett le az ukrán állam megsemmisítéséről és arról sem, hogy Ukrajna elleni győzelmével a Nyugat gyengeségét demonstrálja. Megerősítené ez Orbánt a Nyugat hanyatlásáról és a keleti diktatúrák felemelkedéséről szólónézetében. Hogyne lett volna idegen ott, ahol Európa demokratái Ukrajna elnökét ünnepelték? Persze, hogy ennek megfelelően viselkedett.

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

Kenderessy Milán

-

2023-02-11

0

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Polonius

-

2023-02-11

0

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

Featured

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Az elmúlt hetek arról szólnak, hogy az Orbán-kormány egész sor akkumulátorgyár építésében egyezett meg kínai és dél-koreai befektetőkkel, és ezt helyi civil szervezetek és az ellenzéki pártok támadják.

Az olcsóbb munkaerő a piaci jelenlét mellett fontos hajtóereje a nemzetközi tőkemozgásnak. Ugyanakkor a fejlettebb országokból érkező befektetők jobban megfizetik a magyar munkást, mint a hazai tulajdonú vállalatok.

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

Surányi György helyzetelemzését a magyar gazdaság állapotáról, melyet a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében mondott el hétfő délelőtt alapjaiban úgy lehetne összegezni: válság nincs, de az életszínvonal tartós csökkenésére lehet számítani.

Miért nincs 500 forintos benzinár?

Miért? Mert a MOL orosz Ural olajat vásárol, amely sokkal olcsóbb mint a Brent, amelyhez képest a magyar kormány megállapítja a “piaci árat”. Az árkülönbözet a MOL-nál csapódik le, de ezt a magyar kormány elvonja extraprofit adó címen.

A befagyasztott uniós pénzek nélkül is tudja finanszírozni az országot az Orbán kormány

Az Orbán kormány dinamikusan növelte a béreket a választási időszak előtt, és ez reálbér növekedést hozott. Surányi nem mondta ki, de Orbán Viktor ezzel nyerte meg a választásokat 2022-ben.

Életszínvonal csökkenés

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

Sokoldalú béketárgyalások

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

Nagy felzúdulást okozott nálunk, hogy Orbán miniszterelnök nem tapsolta meg az Európai Tanács brüsszeli üléstermébe bevonuló Zelenszkijt, és a kormány- és államfők közös fotóján is úgy állt a többiek között, mint aki idegenként odacseppent, és nem érti, hogy miért.

Koránál fogva ő sem tudja, és azok sem, akik a közleményeit szövegezik, hogy mit jelentett hetven-nyolcvan évvel ezelőtt a „béketábor” kifejezés. Hazugságot jelentett akkor is, a készülődést az újabb háborúra.

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA