Featured

Elég négy napot dolgozni egy héten?

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

A baj csak az, hogy Nagy Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.

“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt mint az ötnapos munkahét során”
– értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt mint korábban a hosszabb munkahéten.”

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták: mi sül ki az egészből? Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt mint amit korábban az ötnapos munkahéten hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Csökkentették az üzleti utak számát a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült: ”ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy  az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2%-kal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest vagyis négy nap alatt többet produkáltak mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak.

“Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt”

– hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője.

Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban. A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 – óta: évente mindössze 0,3% az emelkedés.
A G7 országok esetében ez 0,9% vagyis a brit növekedés háromszorosa – írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2% vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

0

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Mike Milley amerikai vezérkari főnökhöz hasonlóan ezt hangsúlyozta Szenes Zoltán tábornok, aki egykor a magyar vezérkar főnöke volt, most pedig a nemzetvédelmi egyetemen tanít.

Csakis akkor lehet tűzszünet, ha mind a két fél belátja: a katonai győzelem elérhetetlen, mert az oroszok mennyiségi fölényét ellensúlyozza az ukrán hadsereg nyugati technológiája. Az orosz hadsereg létszáma immár másfél millió főre duzzadt. Jelentős részüket Belaruszban képezik ki.

Ezért amikor Putyin meglátogatott egy kiképző központot, épp nem volt ott egyetlen újonc sem. Ezért kadétokat öltöztettek be, hogy legyen kit és mit megmutatni a népnek a televízióban.

Az ukrán hadseregnek létszám gondjai vannak annak ellenére, hogy folyamatosan képezik ki őket a NATO államokban. Folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, de a realitás messze elmarad az ígéretektől.

Mindössze 40-45 tank érkezik majd Németországból – tanke sehr – és az Egyesült Államokból az első félév során. Ez pedig édeskevés egy komoly hadművelethez. Most mind a két fél erőt gyűjt, hogy tavasszal offenzívát indíthasson a másik ellen. Döntő győzelemre kevés az esély – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes. Korábban Mike Milley vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy az oroszok az egy évvel ezelőtt megkezdett háború egyetlen célját sem érték el, stratégiai szempontból tehát veszítettek.

Oroszország lényegében hadiállapotban van. A gazdaságot átállítják a hadsereg kiszolgálására. Jelenleg ugyanis egymillió felszerelés hiányzik valószínűleg ellopták. Leváltották a hadtáp főnököt éppúgy mint a hadiipar felelős vezetőjét. Putyin Medvegyevet nevezte ki a hadiipar fő menedzserének. A cél az, hogy szuverén legyen az orosz hadiipar vagyis pótolni kell az import chipeket és más alkatrészeket. Ez legalább egy évig eltarthat.

A lőszer hiány mindkét félnél általános. A NATO egyáltalán nem készült fel elhúzódó háborúra, talán majd a Biden adminisztráció utolsó évében javulhat az ellátás.

Ha Rheinmetall magyarországi lőszer gyára Ukrajnába akar lőszert szállítani, akkor a magyar kormány megvétózhatja-e azt?

Nem – válaszolta Szenes tábornok – mert mindg a gyártó cég dönt az eladásról. A Rheinmetall magyarországi cégei vegyesvállalatok, de a magyar államnak csak kisebbségi részesedése van. Ezért a németek vannak döntési pozícióban. Várpalotán a Rheinmetall lőszer gyára 2025-től kezdi meg a termelést.

Magyar haderőreform orosz módra

2008-ban az orosz hadsereg leszerepelt a Grúzia elleni háborúban. Bár győztek, de kiderültek a gyengeségeik például az alkoholizmus és a fegyelmezetlenség. Putyin ezért új hadügyminisztert hozott, aki menedzser volt, nem katona. Szergyukov, az új hadügyminiszter abban látta a fő problémát, hogy túlságosan sok a főtiszt és túl kevés az altiszt.

Megtizedelte a tisztikart, hogy legyen elég pénz az altisztek kinevelésére. A tizedelés sikerült, a kinevelés nem:

a továbbszolgáló katonák a magán hadseregeket erősítették, ahol jó volt a fizetés és alkoholizmusért nem járt fenyítés. Aztán megalakult a Wagner hadsereg Ukrajnában: a háború előtt 5000-en voltak, ma már 45-50 ezren! Ők csak Putyintól fogadtak el parancsot. Ezért is nevezte ki Geraszimov vezérezredest, az orosz vezérkar főnökét az ukrajnai háború fővezérének Putyin.

Az orosz hadsereg problémája továbbra is a fegyelmezetlenség: például többszáz orosz harckocsi jutott az ukránok kezére miután a személyzet egyszerűen elsétált holott a szabályzat előírja ilyenkor a tankok felrobbantását.

Magyarországon az új hadügyminiszter arra döbbent rá, hogy a tárca évente több mint 20 milliárd forintot fizet ki olyan hatvan év fölötti tiszteknek, akik már nem akarnak továbbszolgálni, de nem mehetnek nyugdíjba csak 65 éves korukban. Ezért a nagy tisztogatás: a 45 év fölötti tisztek jórészének mennie kell. A hadügyminiszter már az első parancsnoki értekezleten 12 ilyen parancsot adott át a kissé meglepett főtiszteknek. Az eredmény: a magyar hadsereg csaknem működésképtelenné vált miközben háborús időket élünk. A hivatalos deklarációk és a valóság óriási távolságban vannak egymástól. Csak egyetlen példa: Magyarország egy dandárt ígért a NATO-nak még a belépés előtt 1998- ban. A kritériumokat azóta sem sikerült teljesíteni. Az új határidő 2028, de már 2032-ről is beszélnek” – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást az ukrajnai háborúról.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Orbán barátai kiálltak Ukrajna mellett Varsóban

Meloni olasz miniszterelnök úton Kijev felé megállt Varsóban, ahol Mateusz Morawiecki  kormányfővel egyeztették a két állam Európa politikáját. Mindketten azon az állásponton vannak, hogy támogatni kell Ukrajnát mindaddig amíg az győzelmet nem ér el az orosz agresszióval szemben.

Biden amerikai elnök hétfőn tett látogatást Kijevben, kedden Varsóban tárgyal. A Blinken terv szerint Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget kell létrehozni, amely az USA támogatásával képes ellenállni bármilyen orosz fenyegetésnek. Az Egyesült Államok cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határai mentén: Finnországtól Bulgáriáig tart ez az egészségügyi övezet, amely elzárná az oroszokat a Nyugattól.

Orbán Viktor oroszbarát politikájával magára maradt. Erről maga is beszélt az évértékelő alkalmából. Az elszigetelődés hátrányai nemcsak itt mutatkozhatnak meg.

Meloni Orbánt feledve a Néppárttal paktál

Itália miniszterelnök asszonyának pártja egy frakcióban ül Brüsszelben az Európai Parlamentben a PiS-szel, a konzervatív lengyel kormánypárttal. Most tárgyalásokat folytatnak arról, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a Néppárttal, melyből Orbán Viktor kilépett mielőtt kirúgták volna. Az Európai Néppárt frakciójának élén az a Manfred Weber áll, akinek karrierjét Orbán Viktor igyekezett megfúrni.

Ha létrejönne ez a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, akkor az Európai Parlamenti választáson reménykedhetne abban, hogy vezető ereje lehetne a parlamentnek, melyben a Fidesz frakció független páriaként egzisztál.

Kis problémája ennek a jobboldali-szélsőjobb koalíciónak az, hogy a PiS fő ellenfele, a Polgári Platform, melynek Tusk a vezetője, az Európai Néppárt tagja. Meloni és Weber azonban rutinos politikusok, akik komolyabb problémákat is megoldottak már.

Miközben Orbán Viktor úgy nyilatkozgat, hogy legszívesebben kilépne az Európai Unióból, Varsóban mind Giorgia Meloni mind pedig Mateus Morawiecki hitet tett az európai integráció mellett:

“Erős Európát akarunk, olyan Európát, amely globális szereplő.

Ezt úgy érhetjük el, ha minden tagállam érdekeit egyenlő módon veszik figyelembe” – fogalmazta meg Lengyelország álláspontját Morawiecki miniszterelnök Varsóban.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

Kétharmad

Ahogy azt tanítják az iskolában, a rómaiak, mikor még köztársaságban éltek, veszély esetén egy diktátort választottak maguk közül, aki teljhatalmat kapott, így a demokráciákban szokásos, vitákkal tarkított, időben elnyúlt hercehurca helyett a veszély megkövetelte módon, azaz gyorsan és hatékonyan tudott dönteni.

Orbán Viktor népszerűségéből látható, a magyar nép ma is úgy tudja, bajban vagyunk, és miután fogalma sincs róla, hogyan kell magát megvédeni, jobbnak látja, ha egy harcedzett szakember (street fighter) áll az ország élén. És ha diktátorként, akkor úgy.

Első kérdés: honnan veszi a nép, hogy őt bántani akarják? Hát onnan, hogy tanulmányaiból és/vagy a Himnuszból tudja, minket mindig bántottak. Az ismert történelmet tekintve legkorábban ugyebár a besenyők, aztán következett sorrendben Merseburg, Augsburg, Muhi, Mohács, Szatmár, Világos, Trianon, Don kanyar, Budapest, Brüsszel, Soros, Brüsszel, Brüsszel, Brüsszel. Utóbbi öt már a jelenkor szörnyűsége, hiszik is, nem is a jámbor szavazók, de olyan erővel nyomja a lefizetett média, hogy szegények végül elfogadják. A boltban is átvertek a múltkor, gondolja egyik-másik mérgelődve, biztos lehet benne valami.

Az átverés például stimmel

Következő kérdés: honnan lesz diktátor, ha már így szükség volna rá? Régebben flottul működött a rendszer, került az magától bármikor. Először törzsfőnök, később vezér, majd fejedelem, aztán király, még később király/fejedelem/szultán triumvirátus, utána megint király, majd kormányzó és végül első titkár. Utóbbi nem látszik diktátornak, de az.

Aztán szünet következett. Olyan rendszerbe értünk, ahol csak az lehet diktátor, akinek a nép egy szavazáson több mint kétharmadot ad. Az új rendszer Alapító Atyái azért húzták meg ott a vonalat, mert lehetetlennek tartották, hogy komoly vészhelyzet hiányában bárki elérhessen ilyen nagy arányt. Sokáig nem is volt diktátorunk.

Az utóbbi négy darab kétharmadot végül úgy sikerült összehoznunk, hogy a sokak által felkorbácsolt tömeghisztéria hatására az ország nagy többsége elfogadta, és máig esküszik rá, hogy egy ember, aki megbukott, lemondott, nem volt már senki, még a besenyőknél is veszélyesebb miránk, mimagyarokra. Ebből látszik, hogy annyit értünk a politikához, mint harangöntéshez a hajdúsági medián. Persze a gyűlölt ember sem volt valami nagyeszű, mert azt a bolondságot hitte, hogy értelmiségünk vezérletével mi majd meg fogjuk érteni. A fenti szarvashibák eredményeképpen az ország önmagát vetette prédaként egy dilettáns pávatáncos lábai elé.

A kétharmad birtokában bárki megkérdőjelezhetetlenné válik, vagyis azt csinál, amit akar. Tévedés ne essék, demokratikusan csinálja azt, mert a nép úgy döntött, diktátornak nevezi ki.

Érdekes, hogy ezt a primitív igazságot rengetegen képtelenek fölfogni. Mérges cikkeket írnak, tiltakoznak, Brüsszelbe rohangálnak, diktatúráznak (helyesen ugyan, de az kétharmaddal nem bűn), valamint szidják egymást, ahelyett, hogy egy dologgal foglalkoznának, ha már az ostoba önkénytől meg akarnak szabadulni: az ellenzék népszerűvé tételével annak bemutatása révén, hogy ők mit tennének másképp, és hogy az mennyivel volna jobb.

De nem

A függetlenség ezek szerint azt jelenti, hogy ha a regnálókról csak rosszat ír az ember (olyan pocsékok, mást nem is tehet), akkor az ellenzékről is csak rosszat szabad, különben büszke függetlenből ócska pártszócsővé degradálják. Mások is, de főleg önmaga. Kemény önkorbácsolással, mardosó szégyennel meg bűntudattal, mert Gyurcsány csicskája lenni senki nem akar, és bizony azonnal azzá lesz a szerző, ha meg meri írni, hogy az ellenzék a regnálókkal ellentétben rég csatlakozott volna az Európai Ügyészséghez, így már egy éve itt lenne az EU pénz, az euró úgy 365 forintot érne, az infláció meg az EU átlagával lenne azonos – a mostanra az ellenzék által megnövelt, immár másfélszeres tanárfizetésről meg az ellenzék által újból bevezetett svájci indexálásról nem is beszélve.

Úgy látszik, félnek a csicskaságtól. Ezért marad a mindenkit csak kritizáló írás, tizenhárom évünk értelmiségi csúcsstratégiája.

Az eredmény maga a csőd.

A NER sajtóban nincs ilyen (lásd a választási eredményeket).

ORBÁN SIKERE

Orbán miniszterelnök elmondta esedékes „évértékelő” beszédét. Szokása szerint sikerekről beszélt. Sikerei között sorolta fel, hogy a Vodafone felvásárlásával immár az infokommunikációs szektorban is megnövekedett a magyar tulajdon részaránya, és célzást tett arra is, hogy hamarosan a ferihegyi repülőtérre is sor kerül.

Az ellenzéki pártok is nyilatkoztak Orbán beszédéről. Elmondták, hogy szerintük miről kellett volna Orbánnak beszélnie, de nem beszélt. Arról viszont nem mondtak véleményt, amiről beszélt. Például arról sem, hogy szerintük is siker-e, hogy az Orbán-kormány sokezer milliárd forintot költött valamennyiünk pénzéből külföldi tulajdonú cégek visszavásárlására illetve megvásárlására. Kezdődött a korábbi kormányok által privatizált közüzemek (energetikai cégek, vízművek) visszavásárlásával, amit úgy kényszerítettek ki, hogy a „rezsicsökkentéssel”, nyomott tarifák hatósági előírásával ráfizetésessé tették a közüzemek (energia- és vízszolgáltatók) működését, majd ajánlatot tettek azok megvásárlására. Folytatódott a külföldi befektetők javára privatizált bankok és egy kereskedelmi lánc visszavásárlásával, külföldi kézbe került médiavállalkozások felvásárlásával, most pedig biztosítókra és egy távközlési-infokommunikációs cég, a Vodafone állami felvásárlására is sor került. Orbán elbüszkélkedett vele: sikerült mindezt „magyarítani”. Amit az állam megszerzett, azt többnyire Orbánhoz közel álló magyar magáncégeknek tovább is adták.

Mire jó ez?

Számít a fogyasztónak, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, az élelmiszerbolt vagy a mobilszolgáltató üzemeltetője külföldi vagy hazai tulajdonban van? Magyar tulajdonban olcsóbb a szolgáltatás vagy biztonságosabb az ellátás? Minthogy a legkorábbi ilyen akciók óta eltelt egy évtized, nyugodtan elmondhatjuk: nincs ilyen tapasztalat. Az ellenkezője viszont igen.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője legfontosabb politikai témájává a hazai vízszolgáltatás romló állapotát tette. Mindig elmondja, hogy azért romlik a helyzet, mert az állam nem hajtja végre a szükséges fejlesztéseket. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy

ha a privatizált vízművek a nyugati befektetők kezében maradtak volna, a szükséges fejlesztéseket is nekik kellett volna finanszírozniuk.

Most, hogy állami kézbe került a szolgáltatás, a fejlesztések finanszírozása is az államra hárul. Pontosabban hárulna. Íme, a „magyarítás” egyik nyilvánvaló hátránya.

És vajon a külföldi kézből állami közvetítéssel Orbán-barát magyar befektetők kezére játszott kereskedelmi bankok visszaszerzésének mi az előnye? Egyszerű ez: ezekből a bankokból ömlik a pénz az Orbán-barát vállalkozásokhoz. Hogy valaha visszafizetik-e a hitelt, az a jövő zenéje.

Az állam teszi őket jövedelmezővé azzal, hogy rájuk szabott közbeszerzési pályázatokon, sokszor egyetlen pályázóként nyernek el állami megbízásokat, magas árak mellett.

Ha egyáltalán, az így szerzett bevételből tudják törleszteni a hitelt. Egy, a nemzetközi sztenderdek szerint működő bank szemében aligha lennének hitelképesek. Ezt teszi lehetővé az, amivel Orbán dicsekszik: hogy a korábban külföldi szakmai befektetőknek privatizált bankoknak újra magyar tulajdonosa van, s így a magyar bankszektornak több mint fele van „magyar kézben”.

Amikor a Horn-kormány idején felgyorsult a magyar privatizáció, és sor került a közüzemek jelentős részének eladására, SZDSZ-es képviselőként szavazatommal támogattam a kormány gazdaságpolitikáját, és annak részeként ezeket a privatizációs döntéseket is, melyeket azóta folyamatosan támad a Fidesz. Miért támogattam?

Közgazdászként tisztában voltam vele, hogy ez tőkebevonást jelent a magasan eladósodott magyar gazdaságba.

Amikor 1995 végére a hatalmas privatizációs bevétel megékezett a magyar költségvetésbe, szavazatommal támogattam azt a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt is, hogy a privatizációs bevételeket teljes összességében fordítsák az államadósság csökkentésére. (Az SZDSZ-es Gaál Gyula és az MSZP-s Keller László jegyezte a javaslatot, egyeztetve Bokros Lajos pénzügyminiszterrel. Igazuk volt.)

Ezzel indult be 1996-tól a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Az viszont, hogy az Orbán-kormányok hatalmas összegeket fordítanak nagy cégek visszavásárlására, sőt a Vodafone esetében már olyasmit is megvásárolnak, amit a magyar piacra belépő befektető hozott itt létre, nem más történik, minthogy tőkét vonnak ki a magyar gazdaságból.

Milyen célból?

Egyetlen célja van ennek: az önkényuralmi rendszer kiterjesztése a magyar gazdaság mind több szektorára.

A magyar kézbe – sokszor enyves magyar kézbe – került bankok azt finanszírozzák, amit Orbán Viktor elvár tőlük,

a magyar kézbe került energetikai cégek olyan kondíciókkal szolgáltatnak, amilyet Orbán Viktor előír nekik, a magyar kézbe – sokszor enyves kézbe – került médiacégek azt íratják meg a lapjaikban, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar infokommunikációs cégek azt sugározzák és kommunikálják majd, amit Orbán Viktor elvár tőlük. Mindezt úgy, hogy a forrás a polgárok adója, amit sok-sok értelmesebb célra is lehetne és kellene fordítani. Vagy ha nem fordítanának erre ezermilliárdokat, kevesebb adót kellene szedni. Akkor esetleg valóban csökkenthető lenne az áfa anélkül, hogy felborulna ettől az államháztartás.

Vajon miért nem hívják fel a figyelmet a parlamenti ellenzék politikusai arra, hogy amivel Orbán sikerként büszkélkedik, az az országnak nem előnyös, hanem hátrányos?

III. Károly találkozott kiképzésre érkezett ukrán katonákkal

III. Károly, az Nagy Britannia uralkodója meglátogatta az ukrán katonákat a délnyugat-angliai Wiltshire-ben található kiképzőközpontban.

Az ukrán újoncok ott vesznek részt brit és nemzetközi oktatók kiképzésén, mielőtt visszatérnének Ukrajnába harcolni. A Buckingham-palota közleménye szerint ez a küldetés „öt héten keresztül biztosít alapvető harci kiképzést”.

Facebook

Az újoncokon kívül az uralkodó számos nemzet oktatóival találkozott, köztük Új-Zélandról, Ausztráliáról, Kanadáról, Litvániáról, Norvégiáról, Dániáról, Hollandiáról, Svédországról és Finnországról.

Biden látogatás Kijevben

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg  eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK