Featured

Igazságügyi reform befagyasztva?

Yariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy tiszteletben tartja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon döntését, amely szerint befagyasztja az izraeli bírói kinevezési bizottság felépítését módosító törvényjavaslatot – olvasható a Jerusalem Post mai cikkében.

A Likud tagjaként tiszteletben tartok Netanjahu miniszterelnök minden döntését, amelyet az igazságügyi reform jogi folyamataival kapcsolatban hoz. Ez egy olyan helyzet, amelyben  a kormány megbukhat és a Likud összeomlásához vezethet. – mondta Levin közleményében.

A miniszterelnök számára ha most előre tekintve elrendeli a jogalkotási folyamat leállítását és az ellenzékkel tárgyalásokat kezdeményez.

Netanjahu várhatóan ma jelentetti be, hogy befagyasztja az igazságszolgáltatási reformról szóló jogszabályt, de az eredetileg délelőtt 10 órára kiírt nyilatkozatát háromszor is elhalasztották, és a pontos időpont egyelőre ismeretlen.

A Vallási Cionista Párt azonban vasárnap este közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ellenzi a jogszabály befagyasztását, és a nemzetbiztonsági miniszter és az Otmza Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az igazságügyi reformtörvény befagy. Ha Ben-Gvir kilép a kormányból és kilép a koalícióból, a koalíciónak többé nem lesz többsége, és a kormány bukhat. Ben-Gvir azt is fontolgatja, hogy elhagyja a kormányt, de nem támogatja a Kneszet feloszlatását, így Netanjahu kisebbségi kormányként tovább működhetne.

A Munkáspárt törvényjavaslatot javasol a Knesszet feloszlatására

A Munkáspárt hétfőn terjesztett elő törvényjavaslatot a Kneszet feloszlatására.

„A kormány néhány hónap alatt túszul ejtette a 25. Knesszetet szélsőséges tervei miatt; meg kell állítani az őrületet, fel kell oszlatni a Knesszetet.”

– mondta a Munkáspárt elnöke, Merav Michaeli mondta a törvényjavaslatot ismertető közleményében.

Netanjahu hétfőn délelőtt találkozott a koalíciós pártok vezetőivel, hogy eldöntse a Knesszet plénuma elé kerüljön e a második és harmadik olvasatban.

Herzog elnök a jogszabályok befagyasztását szorgalmazza

Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform további tárgyalását törvényhozásban. 

„A miniszterelnökhöz, a kormányhoz és a koalíció tagjaihoz fordulok: Szorongás keríti hatalmába az embereket  – minden veszélyben van, mindenki félti a a biztonságot, a gazdaságot, és az egész társadalmat. Izrael népének egysége érdekében arra kérem Önt, hogy haladéktalanul állítsa le a törvényhozási folyamatot. A Knesszet összes pártvezetőjéhez, a koalícióhoz és az ellenzékhez egyként fordulok, a nemzet mindenek felett áll, és minden további késedelem nélkül viselkedjenek felelősségteljesen és bátran.”

„Sok vita után az az álláspontunk, hogy semmiképpen sem állíthatjuk meg a törvényhozást”

– áll a Vallásos Cionista Párt közleményében. 

Yair Lapid ellenzéki vezető felszólította Netanjahut, hogy vonja vissza Yoav Gallant védelmi miniszter elbocsátására vonatkozó döntését, azzal érvelve, hogy nem ez a megfelelő idő a védelmi miniszter leváltására.

„Vannak megoldások. Felhívom a koalíciót, menjünk el az elnöki rezidenciára, és

indítsunk el egy nemzeti párbeszédet, amelynek a végén lesz egy függetlenségi nyilatkozaton alapuló alkotmányunk, és egy olyan állam, amelyben mindannyian kölcsönös tisztelettel együtt élünk.”

– mondta Lapid. Az ellenzéki vezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem bízik Netanjahuban nem hiszi, hogy képes tisztességes tárgyalásokra, ezért volt szükség olyan objektív közvetítőre, mint Herzog elnök.

A koalíció tagjai, különösen az Otmza Yehudit és a Vallási Cionista Párt nyomást gyakorolnak a törvény végrehajtása érdekében.

Tel-Avivban egész vasárnap este folytatódtak a jelentős tüntetések, miután Netanjahu menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, amiért a koalíciót a törvény befagyasztására szólította fel. 

Emiatt Izrael legnagyobb munkavállalói szakszervezete, a Histadrut, valamint az üzleti és a csúcstechnológiai szektor ernyőszervezetei általános sztrájkot hirdettek hétfőn.

Délben kezdődött az igazságügyi reform ellenzőinek nagy tüntetése a Knesszeten kívül. A jobboldali szervezetek 18 órakor ellengyűlést szerveztek, szintén a Kneszeten kívül. 

OROSZ HAZAÁRULÓK?

Néhány hete Mihail Hodorkovszkijjal, egykori oligarchával, az azóta felszámolt Jukosz tulajdonosával beszélgettek a német köztelevízióban Oroszországról és a háborúról. Hodorkovszki tíz évet töltött Putyin börtönében, amíg kieresztették és elhagyta Oroszországot.

Két különösen érdekes dolgot mondott. Egyrészt azt, hogy míg korábban Putyin politikai ellenfele volt, február 24. óta ellenségének (враг) tekinti őt. A másik, hogy a Nyugatnak a legnagyobb mértékben fokoznia kell az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Hozzátette:

sosem hitte volna, hogy hazája, Oroszország valamikor háborút indít Ukrajna ellen, ahonnan (Harkov környékéről) a családja származik.

Tegnapelőtt Garri Kaszparovval, a sakkvilágbajnokból lett ellenzékivel beszélgettek a másik közszolgálati csatornán, és ő ugyanezt mondta. Minden fegyvert adjanak meg Ukrajnának, üzente a Nyugatnak. A kérdés mármost, hogy ezt a két orosz embert,

akik az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának szóló fegyverszállításra szólítják fel azokat, akik figyelnek rájuk a külvilágban, vajon hazájuk elárulójának helyes-e tekintenünk?

Magának a kérdésnek van áthallása számunkra, magyarok számára. Az Orbán-kormány tisztségviselői és propagandistái – tegnap például Gulyás Gergely miniszter – azon háborgott, hogy az ellenzéki EP-képviselők úgymond azon dolgoznak, hogy ne kapja meg Magyarország a neki járó EU-pénzeket. (Valójában persze azon, hogy az Európai Bizottság minél keményebb feltételekhez kösse a támogatások kifizetését.) Vajon mit mondanának azokról az orosz ellenzékiekről, akik arra mozgósítanak Nyugaton, hogy Ukrajna minél több fegyvert kapjon?

Ez a háború nem oroszok és ukránok között folyik, nem „két szláv ország” háborúja, amihez Orbán Viktor szerint nekünk, magyaroknak nincs közünk. A háború egyfelől az oroszországi állam között folyik, amelyet Kaszparov nem átallott fasiszta diktatúraként jellemezni (és ezzel korántsem áll egyedül), másfelől pedig a kétségtelenül elég kezdetleges, de mégis csak demokráciaként jellemezhető Ukrajna között, amelyet az oroszországi állam le akart igázni. A demokratikus nyugati világ az e törekvéssel szembeni élet-halál harcában segíti Ukrajnát.

Orbán Viktor számára azonban egykutya, hogy egy állam demokrácia vagy diktatúra, hogy egy állam miként bánik a maga polgárival, illetve a megszállt területek lakóival.

Azt a rendszer vezetői elismerik, hogy nemzetközi jogi szempontból Oroszország az agresszor, arra azonban nincs szavuk, hogy milyen súlyos emberi jogsértéseket követtek el Oroszország hadserege és hatóságai a megszállt ukrán területeken. A bucsai vérengzés lelepleződése volt az a fordulópont, amelyet követően Ukrajna sem és a Nyugat sem lát lehetőséget a Putyin-rendszerrel folytatott fegyverszüneti tárgyalásokra, míg Orbánék ezzel nem törődve szorgalmazzák azokat.

Amikor a tíz éve emigrációban élő Kaszparovot az interjú végén kérdezték, hogy mikor mehet újra haza Oroszországba, azt válaszolta, hogy nem kell újabb tíz évig várni erre, és ez akkor következhet be, ha Putyin és rendszere már eltűnt Oroszországból.

Ha nem nyeri meg a háborút, Putyin nem maradhat hatalmon, vélte Kaszparov is, és véli az oroszországi fejlődés sok más elemzője is.

Amikor az Orbán-kormány az azonnali tűzszünetért és békekötésért lép fel, a diktatórikus Putyin-rendszer fennmaradását támogatja. Hasonlóan ahhoz, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár és államfő egyfajta a maga „béketervével” szintén a diktatórikus Putyin-rendszer fennmaradását támogatja. Ismerjük el: amikor az orosz ellenzékiek Ukrajna fegyverszállításokkal való támogatására hívnak fel, nekik nem a Putyin-rendszer stabilizálása, hanem mielőbbi bukása a céljuk. Ők abból indulnak ki, hogy Putyin rendszere Ukrajna megtámadását követően nem lesz sokáig fenntartható.

Ők nem hazaárulók, hanem igazi hazafiak, akik a rendszerrel fordulnak szembe. hogy megmentsék tőle hazájukat.

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Amerikai vizsgálat az UBS és a Crédit Suisse ellen az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt

0

Az ág is húzza Svájc két legnagyobb bankját, amelyek a Crédit Suisse súlyos pénzügyi válsága miatt kerültek a címoldalra, mert a Bloomberg értesülései szerint a washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja: nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól? Az FBI az orosz oligarchák szeretői és strómanjai után is nyomoz.

Az amerikai igazságügyi minisztériumnak feketelistája van azokról a bankokról, ahol olyan orosz oligarchák tartották a pénzüket, akik aktívan támogatják Putyin háborúját Ukrajna ellen. Ezen a listán szerepel az UBS és a Crédit Suisse, mert sok orosz oligarcha tartotta náluk a pénzét. Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, de arra már nem vállalkozott, hogy a zárolt vagyonokat el is kobozza.

A Reuters hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy amerikai pénzintézeteket is vizsgál a washingtoni pénzügyminisztérium ugyanilyen ügyekben. Tavaly például Oleg Gyeripaska orosz oligarcha ellen indult vizsgálat az Egyesült Államokban, ahol három méregdrága vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, amelyek azzal gyanúsítanak amerikai bankokat, hogy együttműködtek az orosz oligarchával a szankciók kijátszásában.

Az orosz oligarchák imádták a svájci bankokat, mert ott biztonságban tudták a pénzüket – írja a Bloomberg, amely megállapítja, hogy a bajbakerült Crédit Suisse legkevesebb 33 milliárd dolláros orosz oligarcha vagyont kezelt, és ebből hatalmas haszna volt. 600 millió dollárra becsüli a Bloomberg azt a bevételt, melyre az orosz oligarchák vagyonának kezeléséből tett szert a Crédit Suisse. Az UBS hasonló adatai valamivel szerényebbek, a Crédit Suisse ezen a téren lekörözte mintegy 50%-kal svájci vetélytársát.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nemcsak a két óriás bankot vizsgálja hanem azoknak az alkalmazottait is, akik személyes kapcsolatban álltak a szóbanforgó orosz oligarchákkal, és tanácsokkal segítettek abban: miképp lehet elkerülni az Oroszország szemben érvényben levő nyugati szankciókat.

A Bloomberg hangsúlyozza, hogy a washingtoni vizsgálat korábban megkezdődött minthogy a UBS 3,2 milliárd dollárért megvásárolta volna a bajba jutott Crédits Suisse bankot – a svájci jegybank támogatásával.

A UBS vezetői tisztában voltak ezzel a problémával, de a svájci hatóságok megnyugtatták őket, hogy ezt is leírhatják a Crédit Suisse veszteségeiből, melyek értékét 9,8 milliárd dollárban maximalizálták.

58 milliárd dollár

Az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint ilyen nagy orosz oligarcha vagyont zároltak Nyugaton. Ez természetesen nemcsak pénzt jelent hanem ingatlanokat vagy épp luxusjachtokat. Két 300 millió dollár értékű luxusjacht szerepel a washingtoni pénzügyminisztérium listáján, az egyiket a kaliforniai San Diego kikötőjében foglalták le, a másikat a Fidzsi szigeteken. Egyedül Viktor Vekszelberg orosz oligarcha 75 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az Egyesült Államokban, ahol hat értékes ingatlanát illetve hajóját foglalták le az amerikai hatóságok.

Az FBI nemcsak az oligarchákat üldözi, de a strómanokat is: Vlagyimir Voroncsenko ellen vádat emeltek New Yorkban, mert ő menedzselte Vekszelberg orosz oligarcha vagyonát az Egyesült Államokban. Az FBI külföldön is utánamegy a strómanoknak: a spanyol hatóságok januárban letartóztattak egy brit állampolgárt Spanyolországban az USA kérésére, mert Richard Masters segített abban Vekszelberg orosz oligarchának, hogy elrejtse a hatóságok elől a 90 millió dollár értékű luxusjachtját, a Tangot. Mit csinált a brit úriember Vekszelberg kérésére? Átkeresztelte a Tangot Fanta-ra, és abban bízott, hogy az FBI nem veszi észre a turpisságot. Tévedett. A luxusjachtot lefoglalták Palma de Mallorca kikötőjében, a csalást elkövető brit polgár pedig előzetesben várja, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Oleg Gyeripaska, orosz oligarcha 33 éves szeretőjét a határon kapták el amikor be akart lépni az Egyesült Államok területére, hogy ott szülje meg az orosz oligarcha gyermekét. Azon a címen akadályozták meg belépését az USA területére, hogy hazudott amikor a határőr rákérdezett kapcsolatára Oleg Gyeripaska orosz oligarchával. Aki a megszokott módon próbál védekezni: Oleg Gyeripaska megpróbálta lefizetni az FBI egyik emberét, aki az ő ügyében nyomozott. A belső elhárítás lebuktatta a megvesztegetett FBI ügynököt, aki jelenleg a tárgyalására vár az Egyesült Államokban.

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az „M1 Abrams” és a német gyártmányú „Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

„Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

Bloomberg: Oroszország lemondott a további offenzívákról

A Bloomberg információja szerint a Kreml idén tavasszal felhagyott egy újabb ukrajnai offenzíva tervével, és erőit az esetleges ukrán ellentámadás elrettentésére fogja összpontosítani.

A Bloomberg meg nem nevezett, de kompetens forrásokra hivatkozva azt írja, hogy hosszú küzdelemre készülve a Kreml célja, hogy idén akár  négyszázezer önkéntest toborozzon, hogy kiegészítse sorait. Oroszország azután döntött így, hogy nem tudott jelentős teret nyerni. És úgy döntött, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan kezdődik.

A nagyszabású toborzási kampány lehetővé teszi a Kreml számára, hogy elkerülje a sorkatonák újabb kényszermozgósítását a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztására irányuló választási kampány előtt.

A tavaly őszi tervezet megrendítette a közbizalmat, és mintegy egymillió orosz menekülését provokálta ki az országból.

A politikai problémák ellenére Putyin világossá tette kitart a háború mellett akkor is, ha be kell látnia elhúzódó harcokra számíthat.

Azt reméli, hogy ha csapatai meg tudják akadályozni az ukrán fegyveres erők újabb áttörését és akkor Kijev nyugati támogatása gyengülni fog.

Hiába az ősszel mozgósított és a fronton harcoló 300 ezer katona, az elmúlt hónapokban egyetlen jelentős várost sem sikerült elfoglalnia az orosz csapatoknak. Oroszok döntéséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni. Ezért is döntött úgy, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan megkezdődhet.

Ha az értesülések helyesnek bizonyulnak akkor Ukrajna valóban ellentámadásba lendülhet az Európában és az Egyesült Államokban kiképzett katonai személyzettel, az újonnan leszállított harckocsikkal, és páncélozott járművekkel valamint egyéb  korszerű fegyverekkel.

Kijev megpróbálhatja áttörni az orosz vonalakat, és megsemmisíteni a megszállt terület szárazföldi hídját, amely jelenleg összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sorainak feltöltése és bővítése érdekében Oroszország már megkezdte a szerződéses katonák akár több éves időtartamra történő toborzását célzó kampányt. A helyi tisztviselők felvételi kvótákat kaptak, és felszólítják a potenciális önkénteseket, hogy jelenjenek meg a sorkatonai bizottságokon. A hatóságok elsősorban a „veteránokra és a vidéki lakosokra” koncentrálnak.

„Mérvadó információk szerint négyszázezer önkéntes jelentkezése valószínűleg irreális elképzelés. Ez nagyjából megegyezik az oroszországi hivatásos csapatok 2022. február 24-i háború előtti teljes létszámával.”

Okozhat-e vízhiányt a kínai akkumulátor gyár Debrecenben?

A regionális vízügyi hivatal vezetőjét, aki a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár várható vízfelhasználásáról írt szakvéleményt, Pintér Sándor belügyminiszter egyszerűen kirúgta.

Kincses Dániel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatóság főnöke februárban adta le a szakvéleményt a CATL kínai akkumulátor gyár vízigényével kapcsolatban. Eszerint

a kínaiaknak át kellene tervezniük az akkumulátorgyár vízellátási rendszerét, és ugyanezt kellene tennie Debrecen városának is.

Ha a második legnépesebb magyar város ez nem teszi meg, akkor az akkumulátorgyár belépéskor komoly gondok lehetnek Debrecen vízellátásában – írja a hétoldalas szakvélemény.

A város lakosságának jelentős része tiltakozik a kínai akkumulátorgyár ellen, amely Magyarország legnagyobb beruházása, melyet az Orbán kormány lelkesen támogat mondván legkevesebb 9000 új munkahelyet teremt a városban és környékén. A tervezett gyárnak óriási az energia és a vízigénye. Ezért Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország két új földgáz erőművet épít. A magyar kormány 88 milliárd forintot szán arra, hogy megoldja a debreceni ipari park áramellátását.

“Építsetek Felcsúton akkumulátor gyárat, ne nálunk!”

Ezt követelik a helyi környezetvédők, akiket aggaszt, hogy Debrecen vízellátása veszélybe kerülhet. A kínaiak – lányos zavarukban – nem jelezték azt az engedélykérő dokumentumban, hogy tulajdonképp csúcsfogyasztás esetében mennyi is lenne az akkumulátorgyár vízigénye?

A napi vízigény állítólag csak 3400 köbméter lenne, de ebben sokan kételkednek. Még Orbán Viktor miniszterelnök is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben: senki sem teszi kockára Magyarország vízvagyonát! Az Orbán kormány iparosítási programjának egyik célja az, hogy Kelet Magyarországon is exportképes ipar jöjjön létre, és ez a régió ily módon felzárkózhasson a fejlettebb Északnyugat Dunántúlhoz.

A kínaiak saját országukban sem fordítanak túlságosan nagy figyelmet a környezetvédelemre, mert tudják: a külföldi beruházók nemcsak az alacsony bérek miatt érkeznek hanem azért is, mert náluk nem veszik túl szigorúan a környezetvédelmi előírásokat, amelyek a nyugati világban jelentősen megdrágítják az új gyárak telepítését.

CSÁNYI, GULYÁS: IGEN

Amikor a kormány sajtótájékoztatóján Gulyás minisztert az UEFA döntéséről kérdezték, miszerint a történelmi Magyarországot ábrázoló molinók bevihetők nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre, Gulyás elégedetten állapította meg, hogy igen, a döntés megfelel a józan észnek, a történelmi Magyarország ábrázolása nem diszkriminatív.

Tudjuk, az MLSZ elnökeként Csányi Sándor OTP-vezér kezdeményezte ezt. Hogy valóban ilyen döntés született-e, azt nem tudhatjuk, mert a román labdarúgó szövetség mást állít, s hogy ez felel-e meg a józan észnek, az megítélés kérdése. Az kétségtelen, hogy a történelmi Magyarország ábrázolása nem olyan értelemben diszkriminatív, mint antiszemita vagy más rasszista szövegek vagy jelképek skandálása illetve felmutatása a stadionokban. Az effajta aktusok nem a népcsoportokkal szembeni diszkriminációt, hanem másfajta politikai indulat kifejezését jelentik, s ilyesmivel a nemzetközi sportéletben nem foglalkoznak.

A magyar illetékesek arra szoktak hivatkozni, hogy a „történelmi Magyarországnak” az autókon tömegesen, illetve a labdarúgó pályákon is rendszeresen megjelenített kontúrja történelmi tény. Ez igaz, a magyar állam az Osztrák-Magyar Monarchia részeként e határok között létezett az 1867-es kiegyezést követően az első világháború végéig. A kérdés csupán az, hogy van-e aktuális politikai üzenete ezeknek a kontúroknak 2023-ban és tovább. Mindannyian tudjuk, hogy volt ilyen már 1920 után: az volt az üzenete, hogy a korabeli magyar állam nem vette tudomásul az általa aláírt békeszerződés végleges voltát, és politikájának középpontjába állította a határok megváltoztatására, a békeszerződésben elveszített országrészek visszaszerzésére irányuló törekvést, és ezt a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal együttműködve 1939 és 1941 között részben meg is valósította.

Az 1945 utáni magyar állam a párizsi békeszerződésben megerősítette, hogy lemond az 1920-ban elveszített területekről, és 1990 után a demokratikus magyar állam ezt több nemzetközi jogi aktusban is, mint amilyenek a szomszéd országokkal kötött alapszerződések voltak, megerősítette.

Az olyan politikai jelkép nyilvános használata, mint a történelmi Magyarország 1920 előtti határai, s amely a hatályos magyar államhatárokkal való elégedetlenséget fejezi ki, politikai törekvés, illetve ahhoz kapcsolódó indulatok kifejezése. Ezt nevezzük a politikai nyelvben irredentizmusnak, a történelmi Magyarország kontúrjait pedig joggal tekinthetjük irredenta jelképnek.

Az irredentizmus létező nézet Magyarországon, amelynek nyilvános kifejezését írásban, nyomtatásban, akár utcai tüntetéseken is szerintem helyes tudomásul venni, azt nem helyes megakadályozni, tiltani. Helye van könyvekben, újságokban, interneten. Ugyanakkor az állam intézményei, vezető politikusai, az állam alapvető céljait magukénak tekintő pártpolitikusok, közszereplők nem tehetnek ilyet. Én magam már a Fidesz státustörvényét „puha irredentizmusnak” neveztem annak idején, hiszen kezdetleges változata volt a későbbi kettős állampolgárságnak, amely közjogi kötelékkel fűzte a magyar államhoz a szomszédos országokban kisebbségben élő magyarokat. Miközben helyteleníteném, ha valaki jogszabállyal korlátozná irredenta jelkép nyilvános használatát (liberálisként az „önkényuralmi jelképek” tilalmát sem helyeseltem és ma sem helyeslem), azt nem tartom elfogadhatónak, ha magyar állami intézmények vagy olyan társadalmi szervezetek használják azt illetve teszik lehetővé azok használatát rendezvényeiken, mint amilyen az MLSZ.

Gulyás Gergely illetve az Orbán-kormány részéről nem lep meg, hogy fellép az irredenta jelkép (és az irredenta gondolat) szabad használatáért, hiszen politikájában, törvényalkotásában is ezt képviseli.

Azt azonban,  hogy Csányi Sándor, aki nemcsak az MLSZ elnöke, de köztiszteletben álló bankvezető is, hasonlóképpen jár el, azt fölöttébb sajnálatosnak, károsnak tartom.

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK