Miért lett öngyilkos Hemingway?
„minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang: érted szól.”
Ernest Hemingway a Nobel díjas író 1961 júliusában vetett véget az életének, melynek utolsó szakaszában elektrosokkos kezelést kapott, és sokak szerint emiatt vált depresszió áldozatává.
De miért lett depressziós a kubai válság kellős közepén amikor a világ karnyújtásnyira állt a harmadik világháborútól, mert Hruscsov atomrakétákat telepített Kubába, ahol Hemingway barátja, Fidel Castro elnök a Szovjetunió szövetségese lett? Hemingway üldözési mániával küszködött, mert úgy vélte – egyáltalán nem alaptalanul – hogy Edgar Hoover, az FBI alapító atyja figyelteti őt.
Hemingway “a dilettáns szovjet ügynök”
Alekszandr Vasziljev, a KGB egykori ügynöke furcsa felfedezést tett a titkosszolgálat levéltárában Moszkvában: 1940-ben a szovjet hírszerzés beszervezte Ernest Hemingwayt amikor az amerikai író Kínában készített riportokat harmadik feleségével, Martha Gellhorn haditudósítóval együtt. Kínában találkoztak Csou En-lajjal, az illegális kommunista párt egyik vezetőjével, aki a titkosszolgálatot irányította. Mindketten elragadtatottan nyilatkoztak később Csou En-lajról, aki 1949-től haláláig 1976-ig a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke lett. Hemingway rajta keresztül lépett kapcsolatba az orosz titkosszolgálattal, amely az Argo fedőnevet adta neki.
Hemingway vállalta, hogy a szovjet hírszerzés informátora lesz az Egyesült Államokban. Mindez 1940-ben történt amikor a Szovjetunió még a náci Németország szövetségese volt, és hevesen bírálta “a világuralomra törő brit és amerikai kapitalizmust.” Csak később alakult ki szövetség a Szovjetunió és az angolszász hatalmak között 1941-ben.
Milyen ügynök volt Argo?
Pocsék! Az író nem teljesítette amit vállalt, semmilyen értékelhető politikai információt nem szállított a szovjeteknek. A KGB akták “dilettáns ügynöknek” nevezték az írót, aki időközben Nobel díjat kapott.
Csak jóval a halála után derült ki, hogy szerepelt a KGB ügynök listáján. Arra azonban csak manapság gondoltak, hogy ennek köze lehet az író öngyilkosságához.
Hemingway azonban tisztában lehetett vele, hogy a kémkedést nagyon súlyosan büntetik az Egyesült Államokban. Ezért inkább Kubában időzött. Előrehaladott alkoholizmusa miatt pszichiátriai kezelésre szorult az Egyesült Államokban.
1961 áprilisában a CIA katonai akciót szervezett, melynek célja Fidel Castro kommunista rendszerének megdöntése volt. A Disznó öbölbeli hadművelet szánalmasan összeomlott, a partra szállt kubai emigráns csapatokat Fidel Castro hadserege szétverte és elfogta. Washingtonban megindult a bűnbakkeresés: honnan tudtak a kubai kommunisták a CIA puccsról? Az FBI szovjet ügynökök után kutatott megerősített kémelhárító csapattal. Az üldözési mániával küszködő Hemingway arra gondolhatott, hogy előbb vagy utóbb ő is horogra kerül. Ezért lőhette fejbe magát 1961 júliusában Ernest Hemingway, aki legjobb regényének ezt a címet adta: Akiért a harang szól… 63 éves korában érte szólt.
Gyöngyösi Márton a magyar Giorgia Meloni?
David Pressman, az USA budapesti nagykövete egyedül a Jobbik-Konzervatívok elnökét hívta meg széder estjére a magyar politikai elitből. Miért? A valasz.hu meginterjúvolta Gyöngyösi Mártont, és kiderült: az amerikai nagykövet mesterterve valószínűleg az, hogy Meloni mutatványát játszatja el Gyöngyösi Mártonnal.
Olaszország első miniszterelnökasszonya szélsőjobboldali húrokat pengetett, és Orbán Viktorral ápolt politikai barátságot ám miután hatalomra került, józan középutas irányt követ. Legfőbb gazdasági tanácsadója elődje, Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. A külpolitikában egyáltalán nem követi Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes vonalát, és főként nem paktál Putyinnal. Ehelyett Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel ápol politikai barátságot, és együtt biztosították támogatásukról Zelenszkij ukrán elnököt, akit Orbán Viktor gyakran bírál.
Giorgia Meloni mind az Európai Unióban mind a NATO-ban a fő áramlathoz csatlakozott: támogatja Ukrajnát. Nem Orbán Viktorral hanem Manfred Weberrel, az Európai Néppárt brüsszeli vezetőjével működik együtt, így a magyar miniszterelnök álmai egy nagy egységes szélsőjobboldali mozgalomról az Európai Parlamentben hamvukba holtak. Orbánnak maradt a bús magány Brüsszelben.
Működhetne hasonló forgatókönyv Magyarországon is?
Giorgia Meloni Olaszország legsikeresebb pártját szervezte meg, amely háttérbe szorította az olasz jobboldal olyan nagyágyúit mint Silvio Berlusconi vagy Matteo Salvinit. Mibe bukott bele a két vetélytárs? Putyin barátságába! Orbán Viktor politikájában is ez zavarja igazán Washingtont.
Pressman nagykövet Gyöngyösi Márton meghívásával – éppúgy mint sajtóértekezletével – jelezhette Orbán Viktornak, hogy ideje lazítani az Oroszországhoz fűződő szálakon. Megteheti-e ezt a magyar miniszterelnök?
Orbán ereje az ellenzék gyengeségében áll,
mind Washingtonnak mind Moszkvának azt mondhatja: “vagy én vagy a káosz Magyarországon”. Washingtont valószínűleg nem az zavarja, hogy mennyire erősek a magyar kormány orosz kapcsolatai hanem, hogy Orbán Viktor nyíltan szembemegy a NATO vonalával. Sok más európai állam is szép csendben kereskedik Oroszországgal. Németország például Törökországon keresztül üzletel az oroszokkal – írta meg a Der Spiegel. Csakhogy Berlin nyíltan nem kontrázza meg Washington vonalát. Biden elnöknek mind nehezebb összetartania a nyugati tábort Ukrajna ügyében, mert már jóformán senki sem hisz Zelenszkij elnöknek, aki szerint legyőzhetik az oroszokat.
A magyar kormány nyíltan sürgeti a tűzszünetet Ukrajnában, melyet örömmel üdvözölne Franciaország Németország és Olaszország is. Ha az USA valóban Putyin bukását szeretné elérni, ahogy ezt Biden elnök ki is mondta, de ennek nincs túlságosan sok realitása. Putyin budapesti barátját viszont levehetik a sakktábláról, ha nem vigyáz magára. A dossziéja jó vastag, és nemcsak Moszkvában, de Washingtonban is.
A Bajnokok Ligája legjobb kapusai
Összeállítottunk egy listát a BL legjobb hálóőreiről az alapján, hogy a mérkőzéseiknek hány százalékát tudták lehozni kapott gól nélkül. Azokat a kapusokat vettük figyelembe, akik legalább 50 Bajnokok Ligája találkozón pályára léptek.
Ez alapján Edwin van der Sar teljesített a legjobban az Unibet bónusz oldal adatai alapján, zseniálisnak mondható 52%-os mutatót produkált a holland kapus a BL karrierje során. Van der Sar 3 csapatban is pályára lépett a Bajnokok Ligájában, ezek közül az Ajax-szal és a Manchester United-el is elhódította egyszer a BL serleget. A játékos 98 meccs alatt 51-szer kapott gól hozta le a csapata meccsét, más nem lépte át rajta kívül az 50 százalékot.
A második helyen talán a jelenlegi legjobb kapus található, Jan Oblak 49 %-os mutatóval rendelkezik. A szlovén hálóőr a Benficában került fel a futballtérképre, de gyorsan kirajzolódott, hogy egy nagyon komoly tehetségről van szó, aki azóta már 191 meccsen védte az Atlético Madrid kapuját. Oblak játszott már BL döntőt és nyert Európa Ligát. A labdarúgó még mindig csak 27 éves és eddig 51 Bajnokok Ligája találkozójából 25-öt is kapott gól nélkül hozott le, és nem kizárt, hogy megtudja majd előzni Van der Sar-t ezen a listán.
A harmadik helyet Dida foglalja el, aki 2000 és 2010 között védte az AC Milan kapuját a Bet 365 szerint. A brazil kapus már biztosan nem fog javítani a mérlegén, de 72 mérkőzéséből 34-en zárt kapott gól nélkül, így simán a harmadik helyen van 47,2-es mutatójával. Didánál sem volt hiány a sikerekben, Van der Sar-hoz hasonlóan ő is két BL címet ünnepelhetett a karrierje során, amiben nagy szerepet játszott a remek kapusteljesítménye.
Ezután két 44 százalék fölött kapus következik, Vítor Baía, aki a Barcelona és a Porto színeiben is pályára lépett a BL-ben. Pontosan 70 találkozó jutott neki, amiből 31-en nem sikerült bevenni a kapuját. Baía szintén BL győztesnek mondhatja magát, az egyik legfontosabb tagja volt a Mourinho-féle Portónak, amely óriási meglepetésre tudta elhódítani a serleget. Mögött épphogy lemaradva Petr Cech következik, ő az első az eddigi kapusok közül, aki több mint 100 BL meccsen is pályára lépett, ilyen magas számnál még nehezebb tartani egy ilyen jó mérleget, de a cseh kapus 111 mérkőzésén 49-szer is megőrizte kapott gól nélkül a hálóját. A Bajnokok Ligája Petr Cech-nek sem maradhatott el, a 2012/13-as szezonban jutott a dobogó legtetejére a Chelsea-vel.
TOP 10
- Edwin van der Sar 52 %
2. Jan Oblak 49 %
3. Dida 47,2 %
4. Vítor Baía 44,3 %
5. Petr Cech 44,1 %
6. Mar-André ter Stegen 43,3 %
7. Santiago Canizares 43,1 %
8. Victor Valdés 42,5 %
9. Fabien Barthez 42,1 %
10. Gianluigi Buffon 41,5 %
USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen
Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.
Mindkét nagy párt tagjai által szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.
A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.
Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy
a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.
Az orosz kapcsolat
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.
Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.
Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …
Surányi: a magas infláció miatt megszorítás kell
A Nemzeti Bank ex elnöke szerint az Orbán kormány is felismerte hogy megszorításra volt szükség és már a múlt nyáron nagy megszorítást hajtott végre. Ennek összege elérte a GDP 5%-át. 830 milliárd forint értékben emelte az adókat és a rezsiköltségeket, elhalasztottak 2200 milliárd forint értékű beruházást.
Tavaly ősszel megindult a reálkereset csökkenése vagyis az infláció elvitte a bérek és nyugdíjak növekedését. Az infláció továbbra sem csökken jelentősen: az elmúlt hónapban is 25% fölött volt. Ez messze meghaladja az uniós átlagot. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható gyors növekedéshez térjen vissza, helyre kellene állítani az egyensúlyt – hangsúlyozta Surányi György, aki a Momentum Holnap Magyarországa tervének vitáján vett részt. A Nemzeti Bank ex vezetője, akinek nagy szerepe volt a Bokros csomag kidolgozásában és végrehajtásában a kilencvenes években, most arról beszélt mivel Magyarországon kiugróan magas az infláció és kiugróan magas a folyó fizetési mérleg hiánya, ezért “nálunk kell a legkellemetlenebb kiigazító intézkedéseket bevezetni”.
Az egyensúly helyreállítása “komoly megszorítás nélkül nem megy.”
Észszerűség kontra népszerűség
Orbán Viktor a bírálatokkal szemben azzal védelmezte a rezsicsökkentést, hogy az “lehet, hogy közgazdaságilag nem racionális, de szociális szempontból szükséges a társadalom stabilitása szempontjából.”
A tavaly tavaszi választások Orbánt igazolták: nagy fölénnyel győztek.
Azután úgy hajtottak végre megszorító csomagot, hogy azt – lányos zavarukban – elfelejtették bejelenteni. Tanultak ugyanis a Bokros csomag fogadtatásából. A megszorító csomag sehol sem népszerű, de olyan országban, ahol a lakosság többségének a jövedelme nem éri el az európai szegénységi küszöböt, felér egy politikai katasztrófával. Ezért most Orbán kettős gazdaságpolitikát folytat: miközben a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, és ezzel fokozza az inflációt, a nemzeti bank magasan tartja a kamatlábat, hogy megvédje a forintot. A külföldi befektetők számára vonzó a 18%-os kamatláb, amely persze megdrágítja a külföldi hiteleket, és növeli a magyar állam kamatfizetési kötelezettségeit.
A nettó kamat teher a GDP 3,5%-a lehet jövőre – hangsúlyozta Surányi György.
Mindeközben az államnak csinos bevételei származnak az inflációból hiszen az áfa 27%-os. A lakosság életszínvonala csökken, de a választások még messze vannak. Orbán előre menekül miközben rámutathat arra: az ellenzék új Bokros csomagot készít elő. Amíg nincs reális alternatívája az ellenzéknek Orbán Viktor nem ortodox gazdaságpolitikájával szemben addig a magyar miniszterelnök nyugodtan üldögélhet a székében. Ha a liberális alternatíva egy megszorító csomag, akkor Orbán Viktornak aligha kell attól tartania, hogy a választói elfordulnak tőle hiszen ők épp azért szavaztak rá, hogy ettől megvédje őket.
Orbán és a német hadiipar
A Rheinmetall, Németország legnagyobb hadiipari cége bejelentette, hogy új kelet-európai igazgatója van: Maróth Gáspár, aki nemrég még a magyar fegyverkezést irányította államtitkári rangban az Orbán kormányban.
Az Egyesült Államokban gyakori az ilyen karrier amikor a fegyver lobbi emberei ide-oda ugrálnak a kormányzat és a hadiipar között. Ezt az összefonódást nevezik a többi között deep state-nek vagyis olyan kapcsolati hálónak, amely évtizedeken keresztül működik függetlenül attól , hogy voltaképp ki is a politikai vezető Washingtonban. Magyarországon ez még ritkaság, de nem is csoda hiszen a nagy fegyvergyártó cégek külföldiek. A Rheinmetall útját Magyarországon Maróth Gáspár egyengette. Az Orbán-kormány akkori államtitkára, távozása előtt nem sokkal interjút adott a hvg.hu-nak, és ebben elmondta: Magyarország 2023-ban eléri a NATO által megkövetelt szintet vagyis a GDP 2%-át katonai célokra költi. Maróth Gáspár akkori államtitkár arról is nyilatkozott a portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szándékai szerint szorosabbra fogja az együttműködést a Rheinmetall-lal. Orbán Viktor novemberben mentette fel Maróth Gáspárt államtitkári megbízatása alól.
Miért választják a német hadiüzemek előszeretettel Magyarországot?
Nemcsak azért, amit Maróth Gáspár említett: az Orbán kormány lelkesen támogatja anyagilag is a Magyarországra települő német hadiüzemeket, hanem, mert így a gyártott fegyverek könnyebben lesznek exportálhatók.
Fegyverek esetében ugyanis az a szabály, hogy a gyártó állam szabja meg, hogy melyik országba lehet exportálni, és melyikbe nem.
Németországban a zöldek, akik jelenleg kormányon is vannak – ők adják a külügy és a gazdasági minisztert is – gyakran erkölcsi okból akadályozzák meg a fegyverszállítást kétes hírnévnek örvendő diktatúráknak. Orbán Viktornak ilyen erkölcsi kifogásai aligha képzelhetők el, ezért a Rheinmetall oda exportálhat Magyarországról, ahova akar.
Érdekes dilemmát vet fel az ukrajnai háború hiszen az Orbán kormány deklarálta, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának. A Rheinmetall hosszú távra gondolkodik hiszen a hadiüzemek milliárd eurós beruházások. Olyan bizalmi emberek mint Maróth Gáspár sok mindent el tudnak intézni Magyarországon amíg a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják. A miniszterelnök sem jár rosszul hiszen a hadiipari cégek általában hálásak szoktak lenni azért, hogyha egy állam tőlük vásárol fegyvereket óriási pénzekért. Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor és az Egyesült Államok kapcsolata akkor ingott meg először amikor a magyar miniszterelnök – előzetes ígéreteit megszegve – nem a Lockheed amerikai repülőgép gyártól hanem a svéd Gripen cégtől rendelte meg a magyar légi flotta felújítását.
Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt
Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.
Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.
A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.
Európa nem lesz az USA vazallusa
Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.
Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.
Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.
Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?
Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.
Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.
Decoupling – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.
A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.
Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.
Kínai lobby Washingtonban
Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.
Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.
Ki akar hidegháborút?
Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint
“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”
Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.
Örökzöld avagy miért drágák az EU-ban a gyógyszerek?
15 évig véd szabadalom egy új gyógyszert, de az óriások megtalálták a módját, hogy tovább védjék érdekeiket és persze a magas árakat. Ezt nevezik örökzöldnek a bennfentesek – írja a brüsszeli Politico.
Az Európai Unió már 2009-ben rámutatott arra, hogy erősíteni kellene a piaci versenyt az árak lenyomásának érdekében, de szinte semmi sem változott. Brüsszelben most újra nekifutnak a gyógyszer árak szabályozásának, és az uniós szakértők megosztották a törvénytervezet szakmai tanulmányait a sajtóval.
Mindjárt az első probléma az, hogy egy gyógyszerhez nem egy szabadalom tartozik hanem akár többszáz is. Ez a bokor, ahogy a szakmában hívják. Ily módon lehetővé válik, hogy egy gyógyszer a 15 éves határidő után sem kerülhet át a generikus gyógyszergyárakhoz, amelyek jóval olcsóbban adnák azt a piacon. Az Enbrel nevű artritisz elleni gyógyszer például, melyet Európában a Pfizer forgalmaz, 37 évre védett, mert a “bokorban” olyan sok szabadalom bújik meg, amelyek 22 évvel meghosszabbíthatják a 15 éves határidőt.
Persze lehet bírósághoz fordulni ilyen ügyekben, de ilyenkor a leleményes gyógyszergyárak újabb gyártási szabadalmakkal állhatnak elő. Lehet, hogy végül a bíróság a generikus gyógyszergyáraknak ad igazat, de közben eltelhet akár hét év is a jogi procedúra miatt.
A generikus gyógyszer gyárak persze azért lobbiznak Brüsszelben, hogy változzon a szabályozás: ”egyre inkább azt látjuk, hogy a nagy gyógyszergyárak jogi procedúrával akadályozzák a versenyt” – nyilatkozta a Politiconak a generikus lobby vezére Brüsszelben.
Ritka betegségek gyógyszere a szalámizás
Az olyan gyógyszerek, amelyek csak kevés pácienst érintenek, nekik viszont különösen fontosak hiszen életmentőek lehetnek, rendkívüli kedvezményeket élveznek: tíz évre minden vetélytársat kitiltanak az uniós piacról! Itt jön a csavar: ritka betegség nincs olyan nagyon sok, de szalámizással lehet növelni a számukat. A nagy gyógyszergyárak igen leleményesen találnak új ritka betegségeket, amelyeket csakis az ő gyógyszerük gyógyít. Eddig ez kicsiben ment, de minthogy a világban egyre inkább terjed a személyre szabott orvoslás és gyógyszerezés, ezért itt korlátlan tere lehet a visszaéléseknek. Ezeket a jogi lyukakat meg kell szüntetni – mondják az uniós szakértők.
Vészhelyzetre hivatkozva egy kormány dönthet úgy, hogy nem veszi figyelembe a gyógyszerszabadalmat. Ez ellen persze foggal-körömmel küzdenek a nagy gyógyszercégek. Az USA-ban fekete listát vezetnek azokról az államokról, amelyek ezt a módszert gyakran alkalmazzák.
Milyen lesz az uniós szabályozás? Valószínűleg jobban figyelembe veszi azt, hogy az illető kormány vészhelyzetben cselekedett, de ehhez természetesen részletesen dokumentálni kell, hogy miért is hagyták figyelmen kívül egy gyógyszer szabadalmi védettségét.
