Featured Archives Page 164 of 755 › Független Hírügynökség

Ferenc pápa és Putyin

ki

-

2023-05-01

A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.

“Nemcsak Piroskáról és a farkasról beszélgettünk” – mondta mosolyogva Ferenc pápa, aki találkozni szeretne az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. A magyar diplomácia vétózta meg Kirill pátriárka felkerülését az uniós feketelistára. Kirill pátriárka, akit Hilarion Alfajev metropolitával együtt az FSZB magasrangú tisztjének tartanak Nyugaton, támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A két budapesti tárgyaláson szó volt arról is, hogy Ferenc pápa szívesen találkozna Putyin orosz elnökkel a béke érdekében.

“Mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok mindent megtenni a békéért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre nem nyilvános” – mondta Ferenc pápa, aki hozzátette, hogy “Hilarion Alfajev intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, ha komolyan vesszük az ökumenét.”

Hilarion Alfajev Moszkvában az orosz ortodox egyház külügyminisztere volt, nemrég érkezett Budapestre, ahol már bemutatták Karácsonyi oratóriumát és könyvét.

Ferenc pápa és Magyarország

Először 1956-ban figyelt fel Magyarországra a katolikus egyház mai vezetője, aki fiatal jezsuita szerzetesként Argentínában találkozott Magyarországról érkezett szerzetes társaival.

Már pápaként a migránsok befogadásának ügyében szembekerült Orbán Viktor kormányával. Ferenc pápa első útja a Vatikánon kívül egy migráns tábor meglátogatása volt Lampedusa szigetén. Mostani sajtóértekezletén az Európai Unió felelősségét hangsúlyozta a migráns probléma megoldásában “hiszen a legnagyobb teher az Európai Unió déli határára nehezedik: Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra stb.”

Ferenc pápa a migránsok befogadásának és uniós újraelosztásának híve, míg Orbán Viktor a kerítés építésének.

A pápai nuncius azokat a magyar főpapokat támogatja, akik a pápai irányvonalat követik míg azokat, akik Orbán Viktor politikájának hívei háttérbe szorítja. Jó példa erre az egykori veszprémi érsek ügye: ő szentelte fel a Karmelita kolostort a várban, és beszédeiben maximálisan támogatta Orbán Viktor migráns ellenes politikáját. Amint elérte a 75 éves nyugdíj korhatárt, azonnal nyugdíjazták Márfi Gyulát. Helyére egy Róma irányvonalát követő érseket, Udvardy Györgyöt nevezték ki, aki egy vita után kiutasította az egyház megyéből elődjét.

A püspöki kar elnöke, Veres András szeretne Erdő Péter bíboros utóda lenni. Vele a pápai nuncius állítólag közölte: ez csakis akkor lehetséges, ha a Vatikán irányvonalát követi és nem Orbán Viktorét. Veres püspök ezért nem is akart hosszabbítani a püspöki konferencia élén, de a miniszterelnök bizalmi emberei tudatták vele: ha nem marad, akkor annak egyháza láthatja kárát. Veres András újra a püspöki konferencia elnöke lett, de a karrierről le kellett mondania – legalábbis addig amíg Ferenc pápa ül Szent Péter trónján.

Ferenc pápa a vasárnapi misén hangsúlyozta: ”szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Zárt kapukat azokkal szemben akik idegenek, mások és szegények.”

Ez egyértelmű bírálata Orbán Viktor migráns politikájának. A pápa nem takarékoskodott a hatalom bírálatával sem:

”a pásztor nem rabló és nem tolvaj! Nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat.”

Végül arra szólította fel a híveket a Kossuth téren, hogy

“legyetek ti magatok a nyitott kapuk!”

A világtól elzárkózó nacionalizmussal szemben a kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta Budapesten Ferenc pápa, akinek háromnapos látogatása az egész magyar közvéleményt felrázta.

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Polonius

-

2023-05-01

0

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Bono dalát idézte az Európai Unió egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides amikor ismertette a gyógyszerellátás reform terveit. A brüsszeli bizottság reform terveit meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoguk van.

Az Európai Unió szegényebb keleti tagállamaiban csak évekkel azután lehet sok új gyógyszerhez hozzájutni, hogy a gazdagabb nyugati tagállamokban már használták is azokat. Ezen a lehetetlen helyzeten akar változtatni Brüsszel 20 évvel azután, hogy szabályozták az egységes uniós gyógyszerpiacot. Miért ez a nagy különbség? Mert 12 évig van piaci monopóliuma egy új gyógyszernek a jelenlegi szabályozás szerint. Ezt Brüsszel le akarja vinni két évre. A gyógyszergyárak várható tiltakozását úgy akarják leszerelni, hogy fenntartják a 12 éves határidőt, de olyan szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez, hogy a legtöbb gyógyszer nem lenne jogosult ilyen hosszú idejű monopóliumra hanem csak kétévesre.

Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözlik az uniós reformot, de a gyógyszergyárak ellentámadásra készülődnek. Arra hivatkoznak, hogy a globális versenyben Európa lemarad: jelenleg már több gyógyszert importál mint exportál. A pandémia megmutatta az európai gyógyszeripar gyenge pontjait: az Európai Uniós polgárok döntő többségét az amerikai Pfizer és Moderna vakcinával oltották be a Covid vírus ellen. Hasonló vészhelyzetre most úgy készül az Európai Unió, hogy megkönnyíti a tagállamok kormányainak a gyógyszer szabadalmak felfüggesztését. Egyúttal lehetővé teszi a generikus gyógyszerek gyártását a vészhelyzetre hivatkozva.

“Ha ezt elfogadják, akkor annak történelmi jelentősége lesz” – nyilatkozta a Politiconak az Orvosok határok nélkül szervezet egyik szóvivője, Dimitri Eynikel, aki rámutatott arra, hogy “ez precedens lehet más országok és régiók számára is.” Nyilván ettől tarthatnak a nagy gyógyszergyárak, melyek elszántan lobbiznak a reform ellen.

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

A jelenlegi szabályozás nem szankcionálja a környezetszennyezést, de a reform ezen a téren nagy változást ígér. Arra akarják ugyanis kötelezni a nagy gyógyszergyárakat, hogy alapos dokumentációval igazolják: nem túlságosan nagy a környezeti kockázat, ha a gyógyszer forgalomba kerül. Ha ezt nem tudják meggyőzően igazolni, akkor az EMA – az európai gyógyszer ügynökség – nem adja meg a forgalmazási engedélyt. A reform arra is kiterjed, hogy az antibiotikumokat előállító cégeknek azt is igazolniuk kell: nem növekszik- e meg jelentős mértékben a gyógyszer rezisztencia az új gyógyszer bevezetésekor? Ez az egész gyártási folyamatra is vonatkozik még akkor is, ha az nem az Európai Unió területén történik.

A környezetvédők tapsolnak, a gyógyszergyárak komoly veszteség elé néznek, ha a reform terveket elfogadja az Európai Unió de ez még odébb van, annál is inkább, mert jövőre választásokat tartanak az Európai Parlamentben, ahol majd szavaznak a gyógyszer reformról.

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

Kenderessy Milán

-

2023-05-01

0

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.

“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:

“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”

2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.

Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:

“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”

Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb 363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.

“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.

Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.

Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.

“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Polonius

-

2023-04-30

0

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.

Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.

Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.

Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.

A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.

Orbán és a hadsereg

Polonius

-

2023-04-29

0

Két fontos személycsere mutatja meg, hogy milyen hadsereget akar Orbán Viktor, aki az elmúlt időszakban nagyszabású tisztogatást hajtott végre a tisztikarban. A régi vezérkari főnököt leváltották, és helyére kinevezték azt a tábornokot, aki a NATO brüsszeli központjában képviselte Magyarországot.

A mór megtette kötelességét, a mór mehet – így gondolhatta Orbán Viktor amikor lapátra tette azt a vezérkari főnököt, aki sok tisztet rúgott ki a hadseregből. Milyen legyen az új? Hatékony, digitalizált és teljesen NATO konform. Böröndi Gábor altábornagy korábban a hadsereg digitalizálási programját irányította. A 45 éven felüli tiszteket azért is távolították el, mert nem feleltek meg a digitalizálás követelményeinek. Böröndi Gábor a sereg legfiatalabb tábornoka volt, és még mindig csak 52 éves. Több diplomát is szerzett: jogit Miskolcon, a magyar vezérkari akadémiát Budapesten, az amerikai katonai akadémiát Washingtonban.

Ő volt az első magyar katonatiszt Afganisztánban. Ellenzékből Orbán Viktor bírálta a külföldi katonai missziókat, de kormányra kerülve maximálisan támogatta azokat, mert tudta: az USA a lojalitás fontos kritériumának tekinti, hogy szövetségesei részt vegyenek azokban.

Böröndi Gábor tábornok nemcsak a NATO-hoz, de Orbán Viktorhoz is lojális: 2020-ban egyenruhában vett részt a miniszterelnök országértékelő beszédén a Várkertben. Ezt ugyan tiltja a törvény, de Orbán ismét megmutatta, hogy a személyes lojalitást milyen fontosnak tartja.

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Május elsejétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, mely a hírszerzés és a kémelhárítás feladatát egyaránt ellátja. Ő nem hivatásos katona viszont abszolút lojális Orbán Viktorhoz. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett diplomát, és dolgozott püspöki titkárként is. A Fidesz agytröszt, a Századvég egyik vezetője. Jelenleg is tulajdonosa a Századvég Internationalnek. Igazgatósági elnöke a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek.

2004-ben szentelték pappá Barthel-Rúzsa Zsoltot. Akinek a lojalitása döntő fontosságú lehet egy olyan időszakban amikor Orbán Viktor amerikai puccstól tart. Erről nyíltan viccelődött is a Várkert bazárban az évértékelő során mondván: reméli, hogy a következő USA nagykövetet nem Puccini-nek hívják majd Budapesten.

Nicolae Ceausescut egy olyan különleges bíróság ítélte halálra 1989 karácsonyán, amelynek élén Stanculescu tábornok állt, akit a román diktátor nevezett ki korábban a katonai titkosszolgálat élére.

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

ki

-

2023-04-29

0

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.

Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.

Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.

Első az üzlet

Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.

“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”

Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.

Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.

“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.

“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”

– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.

Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:

”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”

– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Kenderessy Milán

-

2023-04-29

0

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének Oroszországnak.

Antony Blinken, USA külügyminiszter terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!

Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Polonius

-

2023-04-28

0

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

61 feltörekvő ország, a Nemzetközi Valutaalap államainak mintegy egyharmada küszködik az adósságválsággal, melyet nehezít az áringadozás a globális piacon. A G20 államok kidolgoztak egy rendszert ennek az adósságválságnak a megoldására, de az eredmények egyelőre váratnak magukra. Zambia például csődbement 2020-ban, és nem tudta meggyőzni a hitelnyújtókat az adósság átütemezéséről. Miért? Mert a kínaiak, az egyik legfontosabb hitelnyújtók nem csatlakoztak a Párizsi Klubhoz.

Csádnak sikerült 2021-ben átütemeznie az adósságát, és ezzel azt bizonyította, hogy működhet a G20 által kitalált rendszer. Ghána 2022-ben jelentett csődöt, de már jó úton jár az adósság rendezésével. Angola, amely 2020-ban megállapodott egy hároméves adósság rendezési csomagban, még mindig bajban van.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Angola, Csád és Nigéria teljes mértékben az olaj exporttól függ. Zambia kereskedelmi mérlegét a réz ára határozza meg. Ghána exportjának alapja az olaj, az arany és a kakaó. Etiópia esetében a kávé világpiaci ára határoz meg mindent. Ebből az következik, hogy amennyiben az ország nyersanyag exportjának értéke a felére csökken az árváltozás miatt, akkor az export aránya adóssághoz automatikusan megnövekszik vagyis az illető államnak sokkal többet kellene exportálnia.

Mit lehet tenni?

Az adósságtörlesztést nem dollárban vagy más valutában hanem az exportcikk árában kellene meghatározni. Hogy menne ez a gyakorlatban? Zambia kibocsáthatna réz kötvényeket Angola pedig olaj kötvényeket. Ez nem igazán új ötlet, de eddig nemigen alkalmazták az érintett országok, mert attól tartanak: a piacon ezekre a kötvényekre nem lenne elegendő kereslet. Csakhogy most új helyzet állt elő – érvel a szerző – a légitársaságok vagy az energia óriások ma másképp ítélnek meg egy hosszútávú olaj kötvényt mint korábban hiszen a globális energia válság megkeverte a kártyákat. Más területeken is nagy a bizonytalanság: az elektronikai ipar számára a réz beszerzése folyamatos probléma éppúgy vannak ezzel a csokoládé óriások, melyek nem lehetnek biztosak a kakaó árában.

Hogy működne ez a gyakorlatban?

A Világbank vagy a kínai bank óriások nem dollárban adnának kizárólag kölcsönöket hanem például olaj kötvényeket vásárolnának, melyeket Angola, Csád vagy Nigéria bocsátana ki. Így létrejöhetne egy kötvény piac, mely előnyére válna a nyersanyag exportáló államoknak éppúgy mint a vásárlóknak. A Világbank persze óvatos, és nem kívánja kockára tenni AAA besorolását a folyamatosan ingadozó olaj piactól, de kibocsáthatna ő maga egy olyan kötvényt, mely egy elismert olajár indexhez kötődik. Ily módon a Világbank közvetítő szerepet játszhatna, és csökkenthetné a piaci kockázatot.

A légitársaságok vagy a csokoládé óriások nincsenek jelen közvetlenül a befektetési piacon, de létrehozhatnának, kockázati alapokat – hedge fund -, és ily módon mindenki jelentős mértékben csökkenthetné a piaci kockázatot.

Első pillantásra a javasolt megoldások furcsának tűnhetnek, de az ilyen kötvényeket minden bizonnyal könnyebb lenne értékesíteni a piacon mint az államkötvényeket, melyek az érintett országok GDP-jéhez kapcsolódnak.

A nyersanyag kötvények azért is előnyösebbek lennének mint az államkötvények, mert nehezebb manipulálni őket mint a GDP statisztikákat.

Persze ez a megoldás sem univerzális hiszen azoknak az adósságválsággal küszködő országoknak, melyek nem nyersanyag exportőrök, nem jelent megoldást. Továbbra is fennáll az alapvető probléma, hogy Kína, az egyik legnagyobb hitelnyújtó a globális piacon, nem csatlakozik a többiekhez a Párizsi Klubban, de mindezek ellenére nagy segítség lenne Afrika, Ázsia és Latin Amerika nyersanyag exportáló államainak, és a nyersanyagokat felvásárló cégeknek is – hangsúlyozza Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem professzora, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a gondolatait.

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

Polonius

-

2023-04-27

0

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

ki

-

2023-04-27

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Featured

A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.

Ferenc pápa és Magyarország

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Első az üzlet

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Mit lehet tenni?

Hogy működne ez a gyakorlatban?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tűzszünet hívei

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA