Featured

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

0

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

Münchenben lesz az európai rabbi konferencia központja

0

A nácizmus egykori fellegvárába költözik Londonból az európai rabbi konferencia – ezt akkor jelentették be szimbolikusan a második világháborút lezáró győzelem napján amikor átadták a Lord Jakubovits díjat Márkus Söder bajor miniszterelnöknek, aki “sokat tett a zsidók életének javításáért Európában.”

Tavaly rendezték meg az első európai rabbi konferenciát Münchenben, amely Hitler nemzetiszocialista mozgalmának kiindulópontja volt. Pinchas Goldschmidt rabbi, az európai rabbi konferencia elnöke nyilatkozott a Deutsche Welle német közszolgálati portálnak. Elmondta, hogy az első pillanatban őrültségnek tartotta az egészet hiszen München az európai zsidóság szemében a nácizmus szellemi központját jelentette. Súlyosbította a bajor főváros megítélését, hogy 1972-ben palesztin terroristák itt támadták meg az izraeli küldöttséget a müncheni olimpián. 11 izraeli sportolót megöltek.

Pinchas Goldschmidt rabbi Moszkvából érkezett, ott volt főrabbi mindaddig amíg Putyin meg nem indította háborúját Ukrajna ellen. Bár az orosz elnök nácinak nevezi az ukrán vezetést, de a főrabbi nem hisz ebben hiszen Volodimir Zelenszkij elnök is zsidó.

“Bátor új kezdet München kiválasztása“

– hangsúlyozta az európai rabbi szövetség elnöke.

A német zsidó közösség nevében a 90 éves Charlotte Knobloch beszélt a bajor kormányfő kitüntetése alkalmából Münchenben. Ő korábban a Németországban élő zsidó közösség vezetője volt. Most emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus nem múlt el Németországban, mert annak keleti részén, az egykori NDK-ban, nem dolgozták fel a náci múltat. Így kerülhetett sor antiszemita megmozdulásra Halle városában 2019-ben. A Jom Kippur alkalmából megtámadták a zsinagógát Halleban, és ez félelmet váltott ki a Németországban élő zsidók körében. Markus Söder bajor miniszterelnök akkor ellátogatott a müncheni zsinagógába, és fokozott védelmet ígért a zsidó közösségnek Münchenben és egész Bajorországban.

Intenzív rabbi képzés Németországban

Mind ortodox mind neológ rabbikat képeznek jelentős számban Németországban, ahonnan azután “exportálják”  őket a világ minden tájára. Berlinben a Chabad közösség épít egy ilyen rabbi képző központot 40 millió euróért. Ez júniusban meg is nyílik. Frankfurtban Zsidó Akadémia épül, melynek tervezett nyitási dátuma 2025.

Andrei Kovacs, az 1700 éves zsidó élet Németországban szervezet elnöke a müncheni központot méltatta.

Marcus Söder bajor miniszterelnök megköszönve a zsidó kitüntetést, azt hangsúlyozta, hogy mindazok, akik fenyegetni akarják a zsidókat szembetalálják magukat a bajor állammal:

“Teljes mértékben intoleránsak vagyunk az intoleranciával szemben.”

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

A Pentagon vezetője bejelentette az Abrams tankok átadási dátumát 

Ukrajna kora ősszel kapja meg az Abrams tankokat, ezzel egy időben kell befejezni az ukrán katonaság kiképzési programjait is.

„Mindent megteszünk, hogy felgyorsítsuk ezeknek a tankoknak a szállítását. Előrejelzéseink szerint ez kora ősszel fog megtörténni”

– mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön a szenátusi meghallgatásán.

Austin hozzátette több harckocsit is áthelyeztek a gyakorlótérre, hogy az ukránok megkezdhessék a kiképzést.  „Mire a gyakorlat véget ér, a harckocsik használatra készek lesznek” – mondta az Egyesült Államok védelmi minisztere.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy fel lehet-e gyorsítani a 31. Abrams tank Ukrajnába szállítását, a Pentagon főnöke közölte, hogy az amerikai hadsereg nem csak ezeket a tankokat küldi Ukrajnába, és készíti fel az ukrán hadsereget a bevetésre, hanem az infrastruktúrát is megteremti hozzá, amelyek támogatni fogják ezeknek a tankoknak a működését, mivel ez egy teljesen új technika az ukránok számára.

„Ez a technika jelentősen eltér, különösen a turbinás motor és más meglehetősen bonyolult rendszerek miatt. De igyekszünk minél előbb átadni ezt a technikát az ukránoknak”  – mondta Austin.

A Biden-adminisztráció januárban jelentette be, hogy tankokat kíván küldeni Ukrajnába. Ezt a lépést azután tette meg, hogy hónapokig ragaszkodott ahhoz, hogy túl nehéz karbantartani és javítani. Ezzel Németországot ösztönözte Leopard harckocsik szállítására.

Az Egyesült Államok eltávolított néhány érzékeny technológiát az Ukrajnába küldeni tervezett Abrams tankokból, mivel attól tart, hogy az orosz hadsereg kezébe kerülhetnek a csatatéren.

HAMIS PLAKÁT

„Orbán Viktor az árakat emeli. Dobrev Klára a béredet fogja emelni.” Ezt a szembeállítást olvassuk az új plakáton az utcán. Tiltakoznom kell: ez a plakát nem mond igazat.

Amikor az ATV-ben Bodnár Zoltánt, az MNB egykori alelnökét kérdezték erről, aki most a DK árnyékkormányának árnyék-pénzügyminisztere, ő úgy magyarázta, hogy az infláció az Orbán-kormány politikájának a következménye, „egy kormányváltást követően nyilvánvalóan más helyzetbe kerül az ország, először is például helyből és rögvest hozzájutna az európai uniós pénzekhez, ami kiválthatná a külső finanszírozás meglehetősen költséges részét”, a költségvetésben „átcsoportosításokkal előállítható meglehetősen sok pénz”, „egy valóságos és jelentős béremelés a legérzékenyebb szektorokban, kiváltképp az egészségügyben a szociális szférában, az oktatási szférában, annak a fedezete megvan”.

Amit Bodnár mond, az éppen igaz lehet, csakhogy a plakát ennél sokkal többet állít. A „béredet fogja emelni” azt üzeni azoknak, akik a plakátot látják, hogy egy új kormány mindenkinek emelni fogja a bérét. Ez pedig nyilvánvalóan nem lehet igaz, hiszen

az állam csak a közszférában dönthet maga a bérekről – és ott is korlátai vannak, hogy felelős módon mit tehet meg, és mit nem –, de a versenyszférában biztosan nem.

A közszférában is vannak olyan foglalkoztatási csoportok, amelyeknek már az Orbán-kormány jelentős béremelést adott, és egy esetleg következő kormány aligha ígérhet további béremelést. A pedagógusoknak, ápolónőknek, a közigazgatás dolgozóinak a Medgyessy-kormány nagyarányú béremelést adott, és – legalábbis a mértéket tekintve biztosan – rosszul tette.

Akkora bajt okozott vele, amely végső soron Orbán kétharmadához vezetett: akkora hiányt okozott a költségvetésben, amely súlyos megszorításokat tett szükségessé néhány év elteltével, és így az MSZP-SZDSZ teljes hitelvesztéséhez, a magyar demokrácia bukásához vezetett.

Saját bőrünkön érezzük ezt valamennyien. Emlékezhetnének rá azok is, akik ezt a plakátot kiadták. Nem tudom, lesz-e valaha Dobrev-kormány, de azt tudom, hogy ha lesz is, nem lesz lehetősége a bérek általános emelésére. Márpedig a plakát azt üzeni.

A hazug óriásplakátok gyakorlatát a Fidesz hozta be a magyar politikába. Az 1990-es kampányban az MDF plakátjai is igazságokat tartalmaztak, az SZDSZ plakátjai is és még a Fidesz akkori plakátjai is. Az „egészség nem üzlet” szövegű Fidesz-plakát azonban becsapta az embereket, és onnan a menekülteket magyar nyelven riogató plakátokon, a Brüsszelt illetve Sorost lejárató plakátokon át egyenes út vezet a „a magyarok döntöttek: 97% nem a szankciókra” plakátok hazugságáig. Nem jó, ha átvesszük a Fidesztől a hazug óriásplakátok gyakorlatát.

Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítő képességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrár szakértőket kérdezett.

A világon megtermelt élelmiszer 40%- a kárba vész! Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható – állítja a WWF jelentése. A World Wide Fund for Nature a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely csaknem 100 országban van jelen.

Hogy lehet ezen változtatni?

Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket meghosszabbítva azok élettartamát – javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot , amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár – ez nagyobb mint Kína egész területe – már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiány következménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést – mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutató intézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés – hangsúlyozza a kutató intézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sokhelyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről – javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbon kibocsátását , meg lehetne őrizni a vízkészletet,

és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.” Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma ültetvényeket.

Százszoros termés – rovarokat az asztalra!

A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is – magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani – akár a balkonon is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktár épületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal.

“Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen”

– hangsúlyozza Munson, aki hozzátette:

”A vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” – nyilatkozta az agrárszakértő.

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

Bahmutnál a helyzet változatlan, ergo átláthatatlan

0

Az ukrán csapatok áttörték az orosz állásokat a front keleti  városon kívüli oldalán, és visszakényszerítették az orosz egységeket egy kulcsfontosságú pozícióból – közölték mindkét oldal parancsnokai. Március óta ez az első pozitív történés a kijevi erők számára a városért vívott harcban.

Az ukrán erők még csak részben sem arattak győztes csatát Bahmut városáért vívott harcban azóta, hogy két hónappal ezelőtt meghátrálásra kényszerítették az orosz erőket egy kulcsfontosságú bekötőútról. Korántsem világos, hogy meg bírják-e tartani a héten a most elfoglalt minimális területet, vagy ez fordulópontot jelent.

A Bahmutért folytatott 11 hónapos csata szimbolikus jelentőséget kapott, amely messze túlmutat annak stratégiai értékén.

Mindkét ország jelentős erőforrásokat fektetett be és katonákat áldozott annak érdekében, hogy kifárasszák egymást, miközben az orosz erők lassan átvették az irányítást a város és környéke felett.

A legutóbbi bahmuti harcok az orosz vonalak mögötti ukrán csapások megszaporodásával és az Ukrajnával határos orosz régiókban megnövekedett támadásokról szóló jelentések közepette történtek, megelőzve egy jelentős ellentámadást, amely Kijev szerint hamarosan megkezdődik.

A valós helyzet közel sem ilyen egyszerű

Ahonnan a Wagner csoport kivonult, oda kellett volna beékelődnie az orosz 72. dandár csapatainak. Csakhogy a dandár hamarosan kivonult feladva pozícióját, s ezen a ponton történt, hogy az ukrán csapatoknak sikerült egy kis területet visszafoglalni a megszállóktól.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy korábbi bejelentésével ellentétben –  Prigozsin állítása szerint – eddig nem kapták meg az igényelt és megígért lőszerutánpótlást.

„Súlyos a veszélye annak, hogy a szárnyak meghibásodása miatt bekerítik a bahmuti  Wagnert csoportot. Az oldalak már repedeznek és szétesnek. Jelenleg Bahmut városán belül csak Wagner csoport működik, más orosz egység nincs. Bahmuton kívül viszont csak az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma van” – mondta Prigozsin.

Egy prominens orosz katonai blogger, Anastasia Kashevarova arról számolt be, hogy a Wagner csoport és a 72. dandár közötti kommunikáció teljes hiánya miatt a Wagner csoport az egyik oldalról kivonult – hogy egy másik területre összpontosítson – anélkül, hogy értesítette volna a 72-es dandárt. A 72-es dandárnak viszont nem volt gyalogsága a környéken, akik elfoglalhatták volna a Wagner csoport helyét.

A valós helyzet nem kissé „világos” és persze teljességgel átláthatatlan.

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Scholz kancellár: multipoláris világban kell megtalálnia új szerepét az Európai Uniónak

0

“Azok, akik az európai világhatalom nosztalgiájában élnek vagy azok, akik a nemzeti szuperhatalom álmát dédelgetik, beleragadtak a múltba” – hangsúlyozta Németország kancellárja, aki az Európai Parlament előtt beszélt.

Scholz kancellár az Európai Parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy az ukrajnai háború megmutatta: milyen fontos az együttműködés az Egyesült Államokkal.

“Támogatjuk Ukrajnát mindaddig amíg az szükséges”

– ismételte meg az amerikai álláspontot a német kancellár.

“Ukrajna újjáépítése komoly politikai és pénzügyi támogatást igényel” – tette hozzá Scholz finoman célozva arra, hogy hosszú távon nehéz lesz meggyőzni az európai polgárokat arról: az Európai Uniónak jelentős összegeket kell költenie Ukrajnára már a háború idején, utána pedig még többet hiszen az IMF – Világbank közös számításai szerint legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás Ukrajnában.

Ki fogja ezt kifizetni?

Ha az Európai Unió magára vállalja az oroszlánrészt, akkor ez csak hitelből megy vagyis Brüsszelnek újra közös kölcsönt kellene felvállalnia, és ettől nagyon is ódzkodnak Berlinben. Ha viszont mégiscsak megtörténik, akkor

újabb lépés lenne előre az Európai Egyesült Államok felé.

Kínáról Scholz kancellár annyit mondott, hogy egyetért Ursula von der Leyen asszonnyal, aki Pekingben kijelentette, hogy az Európai Unió nem válni akar Kínától mint az USA – decoupling – hanem újra akarja értékelni a kapcsolatban rejlő kockázatokat – derisking.

A németek közös kormányülést terveznek a kínaiakkal Berlinben, mert a gazdasági együttműködést mindennél fontosabbnak tartják. Kína nemcsak Németországnak, de az egész Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. Ezért beszélt a német kancellár multipoláris világról miközben az Egyesült Államok szerint továbbra is csak egyetlenegy világhatalom van.

Döntéshozatal Brüsszelben

A multipoláris világban gyors döntésekre van szükség, ezért

Scholz kancellár azt javasolja, hogy szüntessék meg a 100%-os konszenzus követelményét, és térjenek át a többségi határozathozatalra.

Az utóbbi időben különösen Orbán Viktor vétózott gyakran vagy legalábbis ezzel fenyegetett, és ily módon hátráltatta a gyors döntéseket. Nemcsak Scholz kancellár véli úgy, hogy ennek véget kell vetni, ha a tagállamok azt akarják, hogy az Európai Unió szavát komolyan vegyék a világban. Pekingben ugyanis az történt például, hogy az Európai Unió véleményét tolmácsolta Ursula von der Leyen, miközben a vele egy időben ott tárgyaló Emmanuel Macron francia elnök elé leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök épp pekingi látogatását használta ki arra, hogy tudassa a világgal: Európa nem az USA vazallusa!

Macron önálló európai pólusról álmodik, de a tagállamok többsége nem támogatja ezt. A kelet-európai tagállamok élükön Lengyelországgal szívesen vállalják a vazallus szerepet az USA-val szemben hiszen tudják: az orosz fenyegetéssel szemben csakis az Egyesült Államok képes megvédeni őket. Macron viszont nem hisz sem az orosz sem pedig a kínai fenyegetésben: továbbra is rendszeresen beszél telefonon Putyinnal, a kínai kapcsolatokat pedig javítani akarja – az USA kifejezett óhaja ellenére.

A kínai kapcsolatokat illetően Scholz kancellár véleménye hasonló, de ő ezt nem képviselheti olyan nyíltan mint Macron, mert koalíciós partnere a zöldeknek, akik az amerikai álláspontot képviselik Kínával kapcsolatban.

Olaf Scholz beszéde az Európai Parlamentben azt tükrözte, hogy a szociáldemokrata kancellár hiába van tisztában azzal, hogy a világ immár multipoláris  lett, ha koalíciós szövetségesei nem értenek egyet ezzel.

Németország támogatása híján Macron sem tudja megvalósítani elképzeléseit, ezért az önálló európai pólusból aligha lesz valami. Így viszont a hidegháborús amerikai diplomáciának nincs ellensúlya Európában hacsak a realitásokat nem tekintjük annak hiszen a nyugati világ mindent egy lapra tesz fel Ukrajnában: az ukránok győzelmére és az oroszok vereségére.

Komoly katonai szakértők közül ennek realitásában senki sem hisz, de Washington kitart emellett hiszen ezen alapul vezető szerepe a nyugati világban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK