Featured

Kap-e Erdogan F 16- os amerikai vadászgépeket?

0

A választás győztesének járó gratuláció után arról beszélgetett Joe Biden amerikai elnökkel Erdogan – aki húsz év kormányzás után újabb öt évre kapott felhatalmazást -, hogy kaphat e F16 vadászgépeket.

Törökország 20 milliárd dollárért szeretne amerikai F 16-os vadászgépeket venni, de az USA egyelőre nem adta áldását az üzletre pedig NATO tagállamról van szó mégpedig az egyik legfontosabbról. Csakhogy Erdogan elnök akadályozza Svédország NATO tagságát, ebben hűséges barátja, Orbán Viktor miniszterelnök is segédkezik. Miért zavarja Erdogant Svédország? Mert menedéket nyújt kurd politikai aktivistáknak, akiket Erdogan terroristáknak tekint. A török elnöknek a nacionalista érzelmek felszítására is alkalmas volt Svédország NATO tagságának megvétózása. Washingtonban tagadják, hogy összefüggés lenne a török vétó és a vadászgépek eladása között, de a kapcsolat nyilvánvaló. Amikor Törökország feladta a vétót Finnország ellen, akkor az amerikai kongresszus rögtön jóváhagyott egy kisebb vadászgép szállítási ügyletet Törökországnak.

Mit akar Erdogan?

Az Al Jazeera szerint csökkenteni kívánja függését a Nyugattól, de tudja, hogy az együttműködés létfontosságú Törökország számára mind a gazdaságban mind pedig a katonai technológiában. Törökország vásárolt orosz rakéta elhárító rendszert amikor nem kapott amerikait, de Erdogannak rá kellett döbbennie: az oroszok egy generációval le vannak maradva a katonai technológia terén is. Ezért saját hadiipar fejlesztését határozta el, és mindenképp szeretne F16-os amerikai vadászgépeket szerezni a török légi flotta korszerűsítéséhez. Biden elnök viszont azt szeretné, ha Svédország már teljes jogú tagja lenne a NATO-nak amikor nyáron csúcstalálkozót tartanak. Törökországot engedékenységre késztetheti a kétségbeejtő gazdasági helyzet. A török líra Erdogan választási győzelme után azonnal megindult lefelé. A piacok arra számítanak, hogy Erdogan folytatja nem ortodox pénzügyi politikáját, amely azt jelenti, hogy nem emeli a kamatlábat a nemzeti bank annak ellenére sem, hogy az infláció az egekbe emelkedik. Tavaly 85% volt a hivatalos adat, idén 44%, de az ellenzék szerint mindkét számot manipulálta a hatalom. Tavaly az infláció szerintük 100% fölött volt. Erdogan viszont úgy érezheti: a választási siker visszaigazolta eddigi politikáját. Fordulatot tőle ezért kevesen várnak Ankarában vagy külföldön.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Szeptemberre megtelhetnek az európai gáztárolók

Árcsökkenés várható a földgáz piacon, mert olyan gyors ütemben telnek meg a gáztárolók Európában. Tavaly októberben sikerült elérni a 94%-os telítettséget. A földgáz ára kétéves mélyponton. Az oroszok végképp elveszítették a képességüket arra, hogy befolyásolják a földgáz ellátást illetve az árat Európában.

A Die Zeit szerint 25,8 euró egy megawattóra földgáz ára Európában. Tavaly augusztusban ez 339 euró volt !

Nálunk mikor lesz gázár csökkenés?

Orbán Viktor május elején azt mondta a Kossuth rádióban a magyar-orosz gáz szerződésről: ”az oroszoktól behozott földgázárakban van egy csúszó hatás. Ez mindig két hónappal később érződik Magyarországon. Most az árak jobban néznek ki mint korábban bár ez még viszonylagos, mert még mindig másfélszeres vagy inkább kétszeres a háború előtti árakhoz képest. De hamarosan itthon is érezni lehet majd a csökkenő gázárakat” – ígérte a miniszterelnök.

Jelenleg még mindig hétszeres “piaci” árat kell fizetni azért a földgázért, mely a megállapított határ fölött van. A Portfolio portál  kiszámolta: az orosz földgáz szerződés 4,5 milliárd köbméteréből 3,5 milliárd volt a rezsi védett földgáz, idén ez 2,9 milliárd köbméter lehet. Mikor csökkenti a magyar kormány a földgáz árát a felhasználóknak? Erről senki sem tud semmit hiszen a költségvetés jelentős bevételi tételéről van szó. Márpedig a költségvetés egyáltalán nem áll jól hiszen nemcsak, hogy nem érkeznek meg az európai pénzek, de a remény is elszállt, hogy jövőre megjöhetnek. Így viszont a piacon kell hiteleket felvenni méregdrágán. A magyar költségvetés pedig kénytelen lesz egyre többet költeni a hitelek törlesztésére. Csak idő kérdése, hogy a magyar költségvetés mikor kerül adósságcsapdába, ha nem érkeznek meg az uniós pénzek. Orbán Viktornak azért jó az infláció, mert ezzel úgy csökkentheti a lakosság életszínvonalát, hogy ezért nem közvetlenül a kormánynak kell a felelősséget vállalnia.

Az infláció a magyar kormány csodafegyvere, amely azonban aláássa a lakosság bizalmát a nemzeti együttműködés rendszerében.

A választások viszont messze vannak, és az ellenzék  nemigen rendelkezik racionális alternatív programmal. A magyar lakosság így sokáig fizetheti a magas földgáz árat, és így  Európában ugyan alacsonynak számít a magyar rezsi, de a magyar jövedelmekhez képest magasnak: az átlagjövedelem 20%-át teszi ki a fűtési szezonban.

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai – 2023

Justine Triet francia rendezőnő Anatomie d’une chute (Egy zuhanás anatómiája) című filmjének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett nemzetközi zsűri.

A 44 éves rendezőnő a harmadik nő az új-zélandi Jane Campion (Zongoralecke, 1993) és a francia Julia Ducournau (Titán, 2021) után, aki átvehette a fődíjat a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjén. Az Arany Pálmát Jane Fonda amerikai színésznő adta át a francia rendezőnőnek.
A fődíjas film a francia Alpokban játszódik, ahol holtan találnak egy francia írót. Bár német felesége (Sandra Hüller) állítja, hogy a férje öngyilkos lett, a nőt vád alá helyezik a férje meggyilkolásának gyanújával. A film kétharmadát kitevő per a művészházaspáron belüli dinamikát és a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című filmnek, a brit Jonathan Glazer rendezésének ítélte. A radikális kétórás dráma – amelyet több külföldi kritika is Nemes Jeles Lászlónak a 2015-ben forgatott, cannes-i nagydíjas és Oscar-díjas Saul fia című filmjével állít párhuzamba –  Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült. Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós szemszögéből láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a haláltábort körülzáró fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint „nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként”.

A legjobb rendezés díját a francia-vietnámi Tran Anh Hung vehette át a La passion de Dodin Bouffant (Dodin Bouffant szenvedélye) című kosztümös filmjéért, amelyet Marcel Rouff A szenvedélyes ínyenc, Dodin Bouffant élete és szenvedélye című könyve alapján készült, Juliette Binoche-sal és Benoit Magimellel a főszerepben.

A zsűri díját a Hulló levelek című melankolikus finn alkotás, Aki Kaurismäki rendezése érdemelte ki. A Kikötői történet, A múlt nélküli ember, A remény másik oldala vagy a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmek alkotójának legújabb tragikomédiája két magányos emberről szól, akik véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni első, utolsó és egyetlen szerelmüket. Az egyszerű és pozitív kicsengésű alkotás egyes jeleneteiben olyan filmrendezők előtt tiszteleg, mint Bresson vagy Chaplin.

A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Bolti tolvajok című filmjével 2018-ban Arany Pálmát nyerő japán Koreeda Hirokazu Szörny című filmjének története kapta, amely egy iskolai zaklatási esetet dolgoz fel több síkon, külön-külön minden érintett szemszögéből.

A legjobb női alakítás díját Merve Dizdar török színésznő vehette át Nuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotásának (Kuru Otlar Üstüne) főszerepéért, míg a legjobb férfi alakításért a japán  Jakuso Kódzsit díjazta a zsűri, aki a német Wim Wenders Japánban játszódó Perfect days (Tökéletes napok) című filmjének főszerepét alakítja. Az egyszerű történet főhőse egy egyedül élő és hallgatag, ötvenes évei végén járó férfi, akinek munkája Tokió nyilvános illemhelyeinek takarítása.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Thien An Pham vietnámi rendező Aranylepkés fa című filmje kapta, amelyet a Rendezők kéthete elnevezésű programban mutattak be.

A cannes-i fesztiválpalota Lumiere termében rendezett díjátadó első elismeréseként vette át a rövidfilmes Arany Pálmát Buda Flóra Anna a francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmjéért. Az elismerést Enyedi Ildikó, a válogatás zsűrijének elnök adta át a rendezőnőnek.

MTI

Célegyenesben a Cannes-i filmfesztivál

A 76.Cannes-i Filmfesztivál hivatalos válogatásán huszonegy film szerepelt az Arany Pálmáért. A legfőbb díjon kívül a Ruben Östlund svéd filmrendező vezette zsűrinek a másik hat díjról is dönteniük kell május 27-én.

Amíg a hivatalos díjlistára várunk, itt vannak a Le Monde kritikusai – akik követték a versenyt a következő filmeket és szereplőket díjaznák:

Fődíj: A kiméra , Alice Rohrwacher

A zsűri díja: Ifjúság (Le Printemps) , Wang Bing

A legjobb színész díja: Koji Yakusho, a Perfect Days című filmben, Wim Wenders

A legjobb női alakítás díja: Sandra Hüller , Az esés anatómiája , Justine Triet

A legjobb rendező díja: Dead Leaves , Aki Kaurismäki

Forgatókönyvi díj: La Chimère , Alice Rohrwacher

Éjjel minden kiderül, addig lehet tippelni bejön e a Le Monde kritikusainak tippje.

UJHELYI NEM VÁLASZOL

Ujhelyi István többszörösen díjazott európi parlamenti képviselő volt ma az ATV Start című adásának vendége, ezúttal nem Brüsszelből, Skype-on, hanem a legsúlyosabb, negyedórás adásrészben, a Szigorlatban.

Ilyenkor egy vendég újságíró is csatlakozik a két műsorvezetőhöz, ezúttal a Fidesz-média jeles képviselője, Kacsóh Dániel a Mandinertől, aki rendszeresen feltűnik az ATV-ben. Első kérdésként (amely a Szigorlatban mindig a vendégnek jut) azt kérdezte Ujhelyitől, hogy vajon meg fogja-e szavazni az Európai Parlamentben azt az öt pártcsalád által benyújtott javaslatot, amely szerint Magyarország – pontosabban a mai magyar kormány – nem alkalmas arra, hogy 2024 második félévében ellássa az Európai Tanács soros elnökségét. Válasz helyett Ujhelyi másról kezdett el beszélni, és a kérdésre az adás végéig nem válaszolt.

A Fidesz-média jeles képviselője később azt is megkérdezte az adásban, hogy vajon egyetért-e a Bizottság költségvetéssel kapcsolatos jelentésében foglalt javaslattal, hogy a magyar kormány szüntesse meg a rezsitámogatást.

Ujhelyi pontosította a dolgot, szerinte Bizottság javaslata csak annyit mond, hogy tegyék a támogatást rászorultsági alapúvá,

de az egyenes válasz, vagyis, hogy egyetért-e a Bizottság javaslatával, ezúttal is elmaradt.

Kacsóh – ismétlem – a Fidesz-média embereként provokálja az MSZP által az európai parlamentbe juttatott baloldali EP-képviselőt. Ki akar mondatni vele valamit, ami a Fidesz híveit megerősítené abban, hogy a baloldali képviselők nem a magyar érdekeket, hanem a nemzetközi baloldal törekvéseit képviselik az EP-ben. A dolgát végzi, amiért a fizetését kapja. Miért nem tudja Ujhelyi azt válaszolni, hogy igen, meg fogja szavazni az öt pártcsalád javaslatát, mert maga sem tartja méltónak az Orbán-kormányt arra, hogy soros elnök legyen? Miért nem tudja Ujhelyi azt válaszolni, hogy igen, egyetért a rezsitámogatás rászorultsági alapú átalakításával? Miért fél egyenes választ adni a feltett kérdésre?

„Ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret”

– írta József Attila.

Ujhelyi azért megpróbálja, hátha neki sikerül. Nem áll egyedül vele az ellenzéki politikusok között.

Celine Dion lemondja a 2024 áprilisára tervezett koncertjeit

A ritka neurológiai betegségtől szenvedő quebeci sztár már decemberben bejelentette, hogy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.

Celine Dion egészségügyi okokból mintegy negyven, 2024 áprilisáig tervezett európai koncertet mond le – jelentették be turnéjának szervezői május 26-án.

Ritka neurológiai betegségben szenvedő díva „folytatja a kezelést”, de az énekesnő már decemberben bejelentette, hogy lemondja vagy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.

„Nagyon sajnálom, hogy ismét csalódást okoztam. Nagyon keményen dolgozom, hogy visszanyerjem az erőmet, de a túrák megerőltetőek és nehézkesek lehetnek (…). Bár megszakad a szívem, jobb most mindent lemondani, amíg valóban készen nem állok arra, hogy visszatérjek a színpadra” – mondta a sajtóközleményben az 55 éves sztár. Celine Dion hozzáteszi, hogy „méltánytalan lenne [a nézőkkel] szemben , ha ismét elhalasztják a koncerteket” .

Celine Dion utolsó koncertje 2020 márciusában volt Newarkban (USA). A Courage World Tour világkörüli turnéját megszakította a Covid-19 világjárvány. Ez a turné soha nem folytatódhatott, az énekes akkor azt magyarázta, hogy izomgörcsöktől szenved.

Celine Dion merev személy szindrómában (SPR) szenved, egy olyan állapot, amelynek pontos oka nem ismert, de valószínűleg autoimmun eredetű. Ez a szindróma millió emberből körülbelül egyet érint, súlyos fájdalmat és mozgási nehézségeket okoz, meggátolva bizonyos fizikai tevékenységeket.

„A Céline-t kísérő orvosi csapat nyomon követi a betegség és kezelésének alakulását ” – mondták a körülötte lévők. Kevés információ kering a mindennapi életéről és pontos egészségi állapotáról, teret engedve a találgatásoknak.

Erdogan: különleges a kapcsolatom Putyinnal

Törökország autokrata elnöke, aki jó eséllyel pályázik arra, hogy megőrizze vezető szerepét a választások második fordulójában, a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

“Törökországnak és Oroszországnak minden területen szüksége van egymásra“ – hangsúlyozta Erdogan, aki megerősítette, hogy bár országa a NATO tagja, de esze ágában sincs szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“A Nyugat álláspontja Oroszországgal szemben nem eléggé kiegyensúlyozott”

– fogalmazta meg véleményét Erdogan, akit hívei szultánként emlegetnek oly nagy hatalmat összpontosít a kezében uralmának huszadik évében.

Törökország semlegességet fogadott Oroszország és Ukrajna háborújában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország gyakran épp Törökország segítségével játsza ki a nyugati szankciókat. Ukrajnába viszont Törökország szállított Bayraktar drónokat, melyek igen eredményesek az orosz harckocsikkal szemben. Törökországban állapodtak meg az ukrán gabona exportról is, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán kereskedelmi flotta a Fekete tengeren át eljuttassa a gabonát a világpiacra. Legutóbb május 18-án hosszabbították meg a gabona szállítási egyezményt, melyet Oroszországon és Ukrajnán kívül Törökország és az ENSZ írt alá.

Az orosz titkosszolgálat lejárató kampányt folytatott Erdogan ellenfelével szemben

Kemal Kilicdaroglu, aki második fordulóra kényszerítette Erdogan elnököt, az első forduló után azt állította, hogy a vártnál szerényebb választási eredményei azzal is magyarázhatók, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei beavatkoztak a kampányba Törökországban, és álhírek – fake news – terjesztésével gyengítették az ellenzék pozícióit- emlékeztet a brüsszeli Politico. Kemal Kilicdaroglu már az első forduló előtt nyílt levélben figyelmeztette Putyint:

“Kedves orosz barátaink! Álhír sorozatok, hamisított hang bejátszások lepleződtek le az elmúlt napokban, melyekben részletek volt. Ha azt akarjátok, hogy a választások után is jó kapcsolatban legyünk, akkor ezt abbahagyjátok! Mi továbbra is jó kapcsolatokra törekszünk veletek!”

– írta Twitteren a török ellenzék vezére, aki konkrétumokat nem említett. Az ellenzék a nyugati kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, közeledni kíván Brüsszelhez és Washingtonhoz, ez motiválhatta az orosz titkosszolgálatot a deep fake kampányra, melyet a Kreml azonnal letagadott.

Lehet viszont, hogy Erdogan elnök erre utalt amikor azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy “Putyin elnökkel különlegesen jó a kapcsolatunk, és ez még egyre csak tovább javul”.

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK