Featured

Kijev azzal vádolja Magyarországot, hogy megakadályozza a hadifoglyokkal való konzuli kapcsolatfelvételt

Kijev hétfőn azzal vádolta Budapestet, hogy az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével és az ukrán hatóságok tudta nélkül megakadályozta a bejutását ukrán hadifogoly csoportjához, amelyet Oroszországból Magyarországra szállítottak.

„Az ukrán diplomatáknak az elmúlt napokban tett minden kísérlete, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek ezekkel az ukrán állampolgárokkal, sikertelennek bizonyult”

– mondta Oleg Nikolenko, az ukrán diplomácia szóvivője a Facebookon.

A június 8-án Magyarországra szállított tizenegy magyar származású ukrán „de facto magánzárkában van, nem férnek hozzá nyílt információforrásokhoz, rokonaikkal harmadik fél jelenlétében kommunikálnak” – mondta Nikolenko úr . .

„Budapest ilyen cselekményei (…) az Emberi Jogok Európai Egyezménye megsértésének minősíthetők”

– fogalmazott.

Elmondása szerint Kijev „újra kérte” a magyar kormányt, hogy „azonnali hozzáférést biztosítson az ukrán konzulnak” ezekhez a hadifoglyokhoz. „hogy felmérhesse fizikai és pszichológiai állapotukat, elmagyarázhassa nekik jogaikat és sürgősségi konzuli segítséget nyújthasson”.

Ez a fogolycsoport Kárpátaljáról származik, egy nyugat-ukrajnai régióból, ahol nagyszámú magyar közösség él. Magyarországra való áthelyezésüket a közvetítőként szolgáló orosz ortodox egyház jelentette be. Ukrajna a maga részéről sajnálta, hogy nem vett részt a tárgyalási folyamatban.

RUTINHAZUDOZÁS

Megint azt mondja Gulyás Gergely miniszter, hogy a az EU-tagországok belügyminiszterei által elfogadott menekültügyi kompromisszum újabb „meghívó”, hogy mindenki bejöhessen Európába. Nem így van.

A belügyminiszterek elfogadták azt a régi orbáni követelést, hogy a menedékkérőket az EU külső határain megállítsák, és ott vizsgálják meg, hogy az érintettnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy védelmet kapjon az Unióban. Akinek nincs, azt már onnan vissza tervezik küldeni vagy a származási országba, vagy olyan biztonságos harmadik országba, amelyet utazása során érintett.

A cél kifejezetten az, hogy elvegyék a kedvét a nem üldözés elől, hanem gazdasági okokból útra keltek kedvét az életveszélyes földközi-tengeri hajóúttól. Mellesleg Angela Merkel kancellár 2015-ös határnyitása sem „mindenkinek”, hanem csak a szíriai menekülteknek szólt. A belügyminiszterek által elfogadott megoldás szándéka tehát tisztességes, Gulyás hazudozása pedig tisztességtelen.

Más kérdés, hogy mennyire lesz sikeres a kompromisszumos megoldás. Ez valójában attól függ, hogy mennyire sikerül az Uniónak a szóba jöhető származási országokkal és harmadik országokkal együttműködni. Eddig a visszaküldést az is akadályozta, hogy a más a tagországokban hosszabb időt eltöltött, de elutasított menedékkérők munkát találtak, gyerekeik iskolába jártak, és környezetük is a maradásukat támogatja. Az a szándék, hogy a gyorsított menekültügyi eljárást már a külső határon lefolytattak, ebben a tekintetben változtatna a helyzeten. Ha Gulyás és a többi kormányzati politikus igazat akarna mondani, akkor ezt elismerné. Ez a nyilatkozatokban szóba sem kerül, vagyis eszükbe sem jut igazat mondani.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Nem lesz megegyezés a költségvetési hiányról és az államadóságról

Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.

“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:

”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”

A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban  és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.

Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!

“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió  sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.

Két tábor ellentétes érdekekkel

Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.

Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország  és Szlovákia.

Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.

A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.

Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:

”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”

– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.

Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést  letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.

“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.

Háborúpárti

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy azt mondta, az ellenzék háborúba sodorna minket. A „mondta” rendkívül visszafogott kifejezés annak jellemzésére, mekkora lármát csapott a banda fizetett és hívő szájmenőivel. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de csak kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a propaganda gondosan kihagyta, hogy a jelölt feltételt szabott: ha a NATO kéri tőle, akkor! Nem pedig csak úgy.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll.

Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostul rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt.

Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak nekik, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük őket, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert Putyinék nem tudnak használni minket semmire. Nem is beszélünk oroszul.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatta hónapszám, ő aztán nem küld katonát! Nem is kérte tőle senki. A többi látszatintézkedését, például hogy

„hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”,

inkább hagyjuk.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve, ahol évi 130 milliárdért nyomatják), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is! Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla (kösz). A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogyha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez („igen, az oroszok, de az ukránok is ám, igen, mindet megszavaztam, de azt javaslom, mindet töröljük el, igen, a Nyugat nincs háborúban Oroszországgal, de azért mégis”, és így tovább, és így tovább). Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogyha úgy látja, nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is látta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert arra következtet, gond nélkül teheti. És ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből beszéltek erről párszor.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett. Ezért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, mégpedig anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra, az agresszor nem folytatja gyilkos terjeszkedését. Siker esetén ugyanis folytatni szokta, mint az köztudott. Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív, követhető észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele. Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azért ez bátor dolog.

Ennyire hülyének nézni minket…

Az orosz hadsereg robbanóanyaggal teli tankot indít az ukrán vonalak felé

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy egy robbanóanyaggal megtöltött páncélozott járművet indított el egy ukrán állás ellen, földrajzi elhelyezkedésének pontosítása nélkül.

A minisztérium a Telegram csatornáján szombaton közzétett üzenetében kifejtette, hogy a tank „körülbelül 3,5 tonna TNT-t és 5 FAB-100 bombát tartalmazott” , amelyek mindegyike 100 kiló robbanóanyagot tartalmazott. Az üzenetet kísérő videón egy orosz tiszt pózol egy páncélozott személyszállító mellett, és elmagyarázza, hogy ő irányította a támadást.

„Körülbelül 300 méternél a harckocsivezető kiugrott a járműből, miután az ellenség állásai felé irányította azt. Hátulmaradtam megfigyelni, és miután a jármű megközelítette, rádióparancs segítségével felrobbantottam

– mondta. Szerinte,„a robbanás nagyon fontos volt (…) , az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett”.

Egy orosz háborús blogger további felvételeket osztott meg az oroszbarát Romanov 92 csatornán. Egy drónnal felvett T-55 harckocsit mutatják, amint előrenyomul, mielőtt egy akna mozdulatlanná teszi, és egy rakéta eltalálja, ami nagy robbanást okoz. A Twitteren a Közel-Keleten dolgozó amerikai agytröszt, a Middle East Institute járműbombákkal foglalkozó kutatója emlékeztet arra, hogy az oroszok 2023 februárjában már bevetettek robbanóanyaggal megtöltött páncélozott szállítókocsit ukrán csapatok ellen a luhanszki régióban.

Ebben a videóban az orosz védelmi minisztérium a tankelhárító aknák és más aknák közelében készült ukrán járművekről készült, télen lőtt képeket kever össze (legelő fény, lombtalan fák), és a kamikaze harckocsi előkészítését mutatják be.

Róna Péter: Orbán ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból

A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának egykori tagját Bolgár György arról kérdezte a Klubrádióban, hogy meglehetősen kétségbeesett lépésnek látszik a magyar kormánynak az a törekvése, hogy az állampapírok irányába terelje a megtakarításokat.

“Háborús időben az segít az országnak, aki a megtakarítását kincstárjegyben vagy államkötvényben tartja”

– hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth rádióban.

Róna Péter szerint az a baj, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek, mert idén a Nemzeti Bank hiánya a korábbinál is nagyobb lehet. Elfogyhat a Nemzeti Bank tőkéje is. Mi várható? Az Orbán kormány újabb megszorító intézkedéseket hoz, emeli az adókat – vélte Róna Péter.

A magyar kormány nem vezeti ki az extraprofit adót sem noha ezt vállalta az Európai Unióval szemben. Minthogy Orbán továbbra is szembeáll Brüsszellel, ezért Róna Péter szerint:

“A kormány ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból. Ha a helyzet nem változik, akkor ez marad számukra az egyetlen kiút. Utána Oroszország és Kína pénzére számíthatnának egyedül”

– mondta Róna Péter a Klubrádióban.

Van-e realitása a huxitnak?

“5-10 éven belül biztosan nem lesz huxit” – nyilatkozta korábban a hvg.hu-nak Andor László egykori uniós biztos rámutatva arra, hogy Magyarországnak nagyon is szüksége van az euromilliárdokra, melyek Brüsszelből érkeznek. Jelenleg 27 milliárd euró függ a levegőben – ahogy ezt Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta a Hír Televízióban.

Ez a hatalmas pénz hiányzik a magyar költségvetésből. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy át kell állni az uniós források nélküli életre. Lehet?

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint igen hiszen pénzt lehet felvenni a nemzetközi piacokon plusz a külföldi befektetők is hoznak pénzeket. Ezzel csak az a baj, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a magyar államkötvény már majdnem bóvli minősítést ért el, a hitel kamata ennélfogva magas. A jövőben komoly adósság törlesztési gondok lehetnek. A külföldi befektetők valóban hoznak pénzeket Magyarországra, de visznek is hiszen profitért jönnek ide és nem Orbán Viktor két szép szeméért. A magyar miniszterelnök azt is tudja, hogy a külföldi befektetők csak addig szeretik Magyarországot amíg az az Európai Unió tagja. Nem véletlen, hogy a balkáni államok sorban állnak az Európai Unió kapujában.

A Róna Péter által említett orosz és kínai pénz nem realitás. Putyin háborúzik és nem képes dollár milliárdokat adni Orbán Viktor megmentésére. Különben is

a magyar miniszterelnök megkapja a maga zsoldját a Gazprombankon keresztül, ez neki sok, de az országnak kevés.

Kínai pénz? Orbán Viktor elküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy szerezzen pénzt, de a kínaiak kedvenc magyar vezetője lógó orral jött vissza. Pekingben csak megerősítették a kínai álláspontot: kormányokat nem támogatnak, pénzt csak nagy beruházásokra adnak az Új Selyemút keretében. Orbán tehát csapdában van, ha akarna se tudna kilépni az Európai Unióból. Saját hajánál fogva kellene kirántania magát a bajból mint Münchausen bárónak.

Frontvonal – 2023. június 19.

Úgy tűnik, hogy az ukrán erők szünetet tartanak ellentámadásukban, hogy átértékeljék taktikájukat – írja az Institute for The Study of War (ISW), idézve különösen az Észt Védelmi Erők Felderítő Központjának vezetőjét, Margo Grosberg ezredest, aki június 16-án azt mondta, hogy szerinte a következő hét napban nem lesz offenzíva. 

Wall Street Journal június 17-én arról is beszámolt, hogy az ukrán erők többsége az elmúlt napokban leállította előrenyomulását, mivel az ukrán parancsnokság átgondolta taktikáját. Az ISW korábban megjegyezte, hogy Ukrajna még nem kötelezte el rendelkezésre álló erőinek többségét ellentámadásra, és még nem kezdte meg fő erőfeszítéseit. A hadműveleti szünetek a nagy offenzívák általános jellemzői, és ez a szünet nem jelenti Ukrajna ellentámadásának végét.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, akitől nagyobb hatótávolságú rakétákat kért. Konkrétan

„Ukrajna képességeinek növeléséről volt szó a harctéren, különösen nagy hatótávolságú fegyverek révén”.

Az ukrán elnök arra is hivatkozik, hogy „Oroszország felgyorsítja a nyugati alkatrészeket használó rakéták gyártását”, vagyis szükségesnek tartja ugyanakkor a szankciók fokozásának szükségességére.

Ukrán tiszt tompítja az ellentámadással kapcsolatos túlzott várakozásokat

A donbászi frontra telepített ukrán tiszt óva intett attól, hogy a folyamatban lévő ukrán ellentámadást a háború befejezésének várakozásával hozza összefüggésbe. 

„Addig még hosszú az út” – mondta Szerhij Oszatsuk alezredes egy németországi szerkesztőségnek (RND) a vasárnapi előzetes jelentés szerint. Ennek ellenére pozitívan nyilatkozott az ellentámadás lefolyásáról a front szektorában – a fegyveres erők minden nap előrenyomultak.

Ha az ukrajnai háborút az első világháborúval hasonlítjuk össze, „akkor 1916-ban járunk, nem tovább” – mondta a történelemtudomány doktora. Ezt követően az első világháború még két évig tartott. A jelentés szerint Oszcsuk Csasziv Jarban állomásozik Bahmut városa közelében.

Az ukrán fegyveres erők folyamatos ellentámadására utalva a tiszt azt mondta,

nem az a cél, hogy minden egyes faluért költséges csatákat vívjanak. Ehelyett a cél az orosz csapatok bekerítése, hogy azok a bekerítéstől való félelem miatt nagy területen vonuljanak vissza. 

„De nagyon realista vagyok, látom, mivel állunk szemben. Vannak orosz hadosztályok, ők is jól képzettek és felszereltek. Modern T-90-es tankjaik vannak, nem múzeumi darabok a Vörös térről.”

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

0

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt  az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK