A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.
A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett.
„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”
– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel
„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.
„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.
A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.
Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.
A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.
A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.
Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.
A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.
A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.
Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.
Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.
„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”
– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.
Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.
A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.
