“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be: a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.
A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.
A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:
Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?
“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”
Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.
“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”
Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.
“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”
Miért voltak ilyen sokan?
1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?
“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.
“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”
– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.
Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka
Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:
a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.
Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!
A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.
Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!
Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!
A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.
Miért változott meg Macron elnök véleménye?
Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.
