Featured

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

Tiborc István Budapest ingatlan királya lett

A miniszterelnök veje ritka értékes állami ingatlanokat szerzett meg, és közben csekély 28,5 milliárd forintos állami támogatást kapott Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől.

A magyar lakosság vásárló ereje egy év alatt 8-10%-kal csökkent, de Tiborcz István és köre vígan tovább gazdagodott hiszen a majd mindenható após hűséges emberei egyengetik az útját.

A Svábhegy még beépíthető maradéka, az egykori MÁV palota az Andrássy úton, a kulturális örökségvédelmi hivatal egykori székháza a Várban – mind a Central European ingatlan alaphoz került az elmúlt hónapokban. Az pedig Tiborcz Istvánhoz kötődik. Ellenzékben persze Orbán Viktor még a Gyurcsány kormány ellen mennydörgött amikor 2007-ben évértékelő beszédében azt mondta:

”Mi magyarok megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes üzleti csoportok érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházak bezárása mögött ingatlanspekuláció rejtőzik.”

A fideszes polgármesteri hivatal akkor tilalmat is rendelt a tervezett változásokra, de ezeket a tilalmakat azután 2010 után szépen csendben feloldották a XII-ik kerületben.

A Central European Ingatlanalap szerezte meg a svábhegyi luxus ingatlanokat.

Ezek a luxus ingatlanok a miniszterelnök Cinege utcai vonzáskörzetében lelhetők fel – írja a valasz.hu. Egyébként maga Tiborcz István és Orbán Ráhel is a vonzáskörzetben lakik a XII. kerületben.

Tiborcz terjeszkedik

Nemcsak a Svábhegy érdekli a miniszterelnök törekvő vejét, mert cége megszerezte a volt MÁV székházat az Andrássy úton és az örökségvédelmi hivatal egykori székházát a Várban. Ezenkívül övé a Sofitel szálló is a Duna-part közelében. Ezt most átépítik, de a Budapest Business Journalban a miniszterelnök veje úgy említi mint saját beruházást.

Mindezt miből?

Egyrészt nyilván kedvező bankhitelből, melyet a hatalom bankjaitól kap, másrészt pedig ott a magyar állam, amely most ugyan elszántan spórol, mert nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből, de azért

a miniszterelnök vejének támogatására még mindig jut egy csekélység: jelen esetben 28,5 milliárd forint, melyet a Baross program keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalt ki Tiborcz István cégeinek.

Ez nem ingyenes állami támogatás hanem kölcsön, de minimális kamattal vagyis igen előnyös akkor amikor az infláció tartósan 20% fölött jár.

Nemcsak Tiborcz István szerzett meg méregdrága állami ingatlanokat az elmúlt időszakban, de a nemzeti együttműködés rendszerének sok más kulcsfigurája is szépen gazdagodott, konkrétan Garancsi István, Pintér Sándor és Rogán Antal sikeres ingatlan vállalkozásairól is írhatunk, de mindannyian eltörpülnek Tiborcz István, Budapest ingatlan királya mellett.

A világgazdaságot is feldúlhatja az El Nino hatás

Drágulhatnak olyan alapvető élelmiszerek mint például a rizs. Legutóbb 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a világgazdaság az El Nino hatás miatt, és a Dartmouth College számításai szerint idén ez 3000 milliárd dollár lehet, de ez folyamatosan mutatkozik meg, mert a káros következmények még öt évig befolyásolhatják a globális gazdaság működését.

A cukor határidős ügyletek árai  12 éves csúcsra emelkedtek a várható El Nino hatás  miatt. A legnagyobb exportőr, Brazília 2016-ban azzal szembesült, hogy az El Nino hatás következtében óriási esőzések hátráltatták a cukor aratást – jelentős részben azért, mert sztrájkba léptek a munkások az alacsony bérek és a lehetetlen munkakörülmények miatt. Indiában, a világ második legnagyobb cukorexportőr országában, az El Nino fokozhatja az általános vízhiányt. Tavaly az aszály már odavezetett, hogy az indiai kormány felfüggesztette a cukor exportot, hogy el tudják látni az 1,4 milliárd lakosú állam belső piacát. Az államok persze szívesen hivatkoznak az élelmiszer biztonságra akkor is, ha bőségesen van még készletük, de fel akarják verni az árakat – írja a Reuters elemzése utalva arra, hogy az indiai kormány a rizs exportját is korlátozta a monszunra hivatkozva noha az az átlagosnál kisebb károkat okozott.

14%-kal emelheti meg az olajárakat az El Nino hatás.

A többi áru esetében 5%-os infláció – ez az IMF jóslata a 2015-ös El Nino hatás alapján. Csakhogy azóta melegebb lett az időjárás márpedig az El Nino hatás ereje attól függ, hogy milyen az óceánok vízszint körüli hőmérséklete. Mi következik ebből? Növekszik az aszály veszélye Európa egyes részein, Kínában, Délkelet Ázsiában és az Egyesült Államokban. Másrészt pedig a magasabb hőmérséklet özönvízszerű esőzéseket indíthat el amint azt jelenleg az Egyesült Államokban tapasztalhatjuk.

Emiatt nemcsak a mezőgazdasági termelés károsodhat, de az infrastruktúra is: tavaly például megrongálódott az a vasútvonal, melyen élelmiszert szállítanak Nyugat Ausztráliába. A baj az, hogy ez az egyetlen vasútvonal, ezért a leállás nagy gondot okozott Ausztráliában.

A következő öt év drámai lehet

98%-os esélye van annak, hogy a következő öt év a legmelegebb lesz az emberiség történetében – jelezte a Világ Meteorológiai Szolgálat. Az ok: a klímaváltozás, a melegház hatás és az El Nino. A világgazdaság amúgyis inflációval küzd hiszen még nem heverte ki teljes mértékben a Covid pandémia hatásait, és az ukrajnai háború jelentősen növelte az árakat az energia és az élelmiszer piacon. A hőhullám tavaly Európában több mint 61 ezer halálesetet okozott, és valószínű, hogy az idén még több lesz hiszen a felmelegedés folyamatos.

Ha ehhez hozzávesszük az El Nino hatást, amely az átlagosnál súlyosabbnak ígérkezik, akkor a világgazdaságnak komoly viharra kell felkészülnie – hangsúlyozza a Reuters jelentése.

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak. 

„Nincs szükségünk második budapesti memorandumra, amikor az atomfegyvereket üres ígéretekre adták. Semmiféle ígéretért nem adjuk fel a NATO-tagságot. Mert mindenki érti, és a partnerek is megértik, hogy a legerősebb, legerősebb garancia arra, ami Európában van, nem lesz több háború – ez Ukrajna szövetségi tagsága.

Minden egyéb biztonsági garancia jó. De semmi sem pótolhatja a NATO-tagságot. Ez az elnök (Volodimir Zelenszkij – a szerk.) elvi álláspontja. És azokban a határozatokban, amelyeket elfogadnak, végrehajtják.”

Kuleba ezt akkor mondta, amikor az „izraeli” biztonsági modell Ukrajna számára elfogadhatóságát kommentálta. Izrael az Egyesült Államok legkiválóbb partnere a Közel-Keleten, a segélyek 10 évre szóló megállapodásokban vázolják fel. Az utolsó közülük 38 milliárd dollár értékben kötelezi Washingtont 2019 és 2028 között.

Hozzátette, Ukrajnának most úgy kell végrehajtania a vilniusi csúcs döntéseit, hogy felgyorsítsa saját euro-atlanti integrációját:

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

Szerinte

Vilnius után Ukrajna útja a Szövetséghez rövidebb lett, de nem gyorsabb.

„Nincs szükségünk B-tervre”. Sok évvel ezelőtt már játszottuk ezt a játékot Ukrajna történetében. Szükségünk van a NATO-tagságra. Ukrajna NATO-tagsága magát a Szövetséget erősíti, jobban védetté teszi hazánkat és ami a legfontosabb, hogy megakadályozza az új agressziókat Európában”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága elkerülhetetlen történelmi folyamat:

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek és titkosszolgálataik értik-e, mikor ér véget a háború, a külügyminisztérium vezetője azt mondta, „ha Ukrajna NATO-tagságát kevésbé néznék Moszkva álláspontjának prizmáján keresztül, akkor már ma is más lenne a megfogalmazás.”

A miniszter megjegyezte, hogy pillanatnyilag senki sem fogja megmondani, mikor jön el a háború vége:

„Ezt nem mindenkinek szabad feltennie magának. Mindenki tegyen fel magának egy teljesen más kérdést minden nap:

mit tehetek még, hogy a háború a lehető leghamarabb Ukrajna győzelmével ér véget?

És ebből a szempontból a csúcs sikeres és sikeres lesz.”

Vilniusban a NATO bezárja sorait

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban  Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját

– hangsúlyozta.

Dinnye ár: Raskó György tanmeséje a Facebookon

Tiltakoznak a termelők, mert a Penny üzletlánc  “pofátlanul olcsón” kínálja a görögdinnyét – írja a Facebookon az egykori agrár államtitkár, akinek magának is szép gazdasága van. A dinnye termesztők 350 forintos árat tartanak “méltányosnak”, de a Penny Market 229 forintért kínálja a dinnyét.

A cégnek nyilván így is megéri, mert a becsábított vevő, akkor mást is nála vásárol. Most harc folyik a vevőkért, mert drámai mértékben csökken a vásárlóerő: 8-10%-kal kisebb mint tavaly.

A görög dinnye átvételi ára 150 forint, akkor a gazdák miért követelnek 350 forintos eladási árat? – teszi fel a jogos kérdést Raskó György. Egyébként érdekes, hogy kevesen feszegetik miért van olyan óriási különbség a felvásárlási és az eladási ár között Magyarországon?

Hányan nyerészkednek ezen a nemzeti együttműködés rendszerében?

A tej kínos példája

Raskó György arra hívja fel a figyelmet, hogy a dinnyetermesztő gazdák ugyanazt a hibát követik el mint a tejtermelő gazdák, akik az egekbe emelték az árakat tavaly, és erre a fogyasztók drámai mértékben csökkentették a vásárlásaikat. Most a tejtermelők szívják a fogukat, mert a drága tejből és tejtermékből jóval kevesebb fogy mint korábban. Ezt akarják a dinnyésgazdák? – kérdi Raskó György, aki szerint, ha túl magas az ár, akkor a gazdák nyakán maradhat a dinnye, ha túlságosan drága, mert jó volt a termés. Persze ott az export lehetősége is, de a külföldi piacokon a kereslet-kínálat szabályai döntenek, ehhez kell a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk.

Feltehetjük  a kérdést a magas élelmiszer árak mellett vajon a magyar piacon is a kereslet – kínálat dönt-e vagy pedig az, hogy melyik ágazatnak van a nagyobb lobby ereje? Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem is kérdés: a hatalom igyekszik mindent megszabni, a túlszabályozott piac meglehetősen irracionálisan működik. Egy világra nyitott gazdaságban ezért produkálja a mezőgazdaságára oly büszke Magyarország azt, hogy tizedik hónapja magasabb az élelmiszer infláció mint 30%! Ilyen egész Európában nincs!

A határmenti területeken a szomszédba járnak bevásárolni, holott a Kárpát medencében Magyarországnak a legjobbak az agrár adottságai.

Ezt a csúfos kudarcot Orbán Viktor sem tudja megmagyarázni, ezért beszél inkább a migránsokról és a genderről miközben ő maga is tudja: honfitársait a megélhetés százszor inkább érdekli mint ezek a témák.

Ukrajna: Legalább öten megsérültek a Herszon elleni támadás során

Az ukrán régió kormányzója közölte, hogy a herszoni vasútállomás elleni támadásban legalább öten megsebesültek.

Olexander Prokudin a táviratban azt mondta: „Az ellenséges támadás idején a ház udvarán tartózkodott. Egy 68 éves férfi súlyosan megsérült. A szilánkok megsértették a fejét, a nyakát, a mellkasát, a karját és a lábát. Két ember, egy 56 éves nő és egy 52 éves férfi könnyű sérüléseket szenvedett. Egy másik férfi sérültről is tudunk állapotáról nem érkezett beszámoló. Az ötödik sérült egy nyolc éves kislány. Valamennyi áldozatot kórházba szállítottak.

Korábban Prokudin azt mondta, hogy egy nő meghalt Szófijvkában egy másikl orosz támadást követően.

A nyugdíjasok az infláció legnagyobb vesztesei

Júniusban még mindig 20% fölött maradt az infláció, a nyugdíjaskosár árai még magasabban jártak: 21,2% – mutat rá a Pénzcentrum. Miért? Mert azoknak a termékeknek az árai emelkednek a legjobban, amelyekre a nyugdíjasok elsősorban költenek: rezsi, élelmiszerek, gyógyszerek.

Magyarországon, ebben a mezőgazdasági országban az élelmiszer infláció tizedik hónapja 30% fölött jár! Miért? Magyarázat sokféle van, de jellemző a helyzetre, hogy az Orbán kormány két olyan oszlopos híve mint Bogár László és Boros Imre is tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Bogár László, aki államtitkár volt az Antall kormányban, számokkal bizonyította, hogy

a földgáz ára ma alacsonyabb Európában mint az ukrajnai háború kitörése előtt volt!

Miért nem csökken akkor Magyarországon is? – tette fel a költői kérdést Bogár László. Boros Imre pedig azt nem érti, hogyha a gazdáktól olcsón veszik a búzát, akkor miért méregdrága a kenyér? Nyilván érzik, hogy az infláció pontosan az Orbán rendszer legelszántabb támogatóit: a nyugdíjasokat és a társadalom szegényebb harmadát sújtja a leginkább.

Közgazdasági közhely, hogy az infláció a szegények adója.

Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végén egyszámjegyű lesz az infláció. Ez merész vállalás, de nem lehetetlen ugyanis mind az energia mind az élelmiszer infláció már a múlt évben is beindult, ezért a bázis adatok is magasak a második félévben.

Miért hallgat az Orbán kormány?

Nem reagálnak a nyugdíjas szövetségek kérdéseire, hogy emeljék már a nyugdíjat hiszen a 15%-os éves emelést meghaladó mértékben galoppozik az infláció. A hivatalos válasz az, hogy majd meglátjuk novemberben. Akkor viszont visszamenőleges hatállyal lehet emelni a nyugdíjakat, ha a kormánynak lesz rá pénze. Csakhogy nincsen. Hiányoznak az eurómilliárdok, a gazdaság recesszióban, ezért az adóbevételek sincsenek a csúcson.
A kormány azért nem csökkenti az energia árakat, mert jól pénzel az áfával. Az üzemanyag ára pedig tovább emelkedik – itt az áfa mellett a jövedéki adó is az államkincstárt gazdagítja. Minden forintra szükség is van hiszen a költségvetés hiánya rekordokat döntöget. Az államadósság is szépen megy fölfelé. A hiányzó eurómilliárdokat, melyek nem jönnek az Európai Unióból, a nemzetközi pénzpiacról kell pótolni – jóval drágábban. Magyarország az adósságcsapda felé menetel: végül már azért kell újabb és még drágább hiteleket felvenni, hogy a korábbi kölcsönöket az ország törleszteni tudja.

A nyugdíjas “fogyóeszköz”

Orbán Viktor számára a nyugdíjasok csak a választások pillanatában kellenek, utána már fölös kiadást jelentenek. A lepukkadt magyar egészségügy gondoskodik is arról, hogy a nyugdíjasok miután megtették kötelességüket, és leszavaztak Orbán Viktorra, a túlvilágra szenderüljenek.

Orbán Viktor legkevesebb 1500 milliárd forintot költött a 2022-es választások megnyerésére, és ennek jelentős részét a nyugdíjasok kapták.

Az infláció azért is olyan magas Magyarországon minden uniós tagállamot megelőzve, mert Orbán Viktor ezzel a módszerrel veszi vissza a választásokra elosztogatott pénzeket. Ez ugyanazt a funkciót tölti be mint a megszorító csomag, de nagy előnye, hogy az inflációért a kormányon kívül mást is lehet okolni.

Orbán abban bízik, hogy a nyugdíjasok és a szegények – leghűbb szavazói – türelmesek, mert államfüggők. Csakis tőle várhatják sorsuk jobbrafordulását. A liberális piacgazdaság számára ez a többmilliós réteg, mely eldönti a választásokat, csak koloncot jelent.

Orbán emiatt nyugodtan alhat. Ami miatt éjszaka mégiscsak nyitva lehet a egyik az az, hogyha az Európai Unió nem küldi a 27 milliárd eurót, akkor nem tudja finanszírozni a rendszert. Akkor pedig legelszántabb hívei között is felmerülhet a kérdés, hogy

mi a fontosabb: Orbán Viktor vagy 27 milliárd euró?

A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”

0

„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de  „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.

Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez  „háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy  a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést”  kér   a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.

„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk

– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.

A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.

SZEREPELTEM A „KORMÁNYINFÓN”

Nagy megtiszteltetésben részesültem: csütörtökön megjelenhettem a kormány szokásos sajtótájékoztatóján. Nem személyesen jelentem meg ott, csak egy gondolatom révén, ugyanis a „köztelevízió” tudósítója Gulyás Gergely miniszternek feltett „kérdésében” felidézte azt a bizonyos gondolatomat.

Íme a köztévé kérdése és Gulyás miniszter válasza (az előző kérdéssel és válasszal együtt).

„Szó volt itt a migrációról. Az elmúlt héten folyamatosak voltak az összecsapások és a lázadások Franciaországban Erről mit gondol, a kialakult helyzetről?”

„Először is azt reméljük, és azt kívánjuk a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon teljes egészében az események urává, és a köznyugalom és a közrend álljon helyre Franciaországban. Nyilván ebből sokkal messzemenőbb következtetéseket is le lehetne vonni, miért alakultak ki Franciaországban és különösen Párizsban és Párizs elővárosaiban azok a rendkívüli társadalmi feszültségek, amelyek egy kétségkívül jogszerűségében vitatható és emberi életet követelő rendőri intézkedés miatt több napos erőszakos zavargásokban   nyilvánulnak meg. Erre úgy gondolom, hogy nem a magyar kormány feladata ezeknek a folyamatoknak az elemzése, illetve csak olyan mértékben a feladatunk, amely megóv bennünket attól, hogy a magyar társadalom és Magyarország hasonló helyzetbe kerüljön. Minden olyan, amit a migrációról mondunk és teszünk, mindaz, amit a migráció elkerülésében teszünk, az éppen azért van, hogy a hasonló társadalmi feszültségektől óvjuk meg Magyarországot.”

„A DK szerint viszont Magyarországnak el kellene fogadnia az Unió migrációval kapcsolatos terveit. Bauer Tamás nyilatkozott néhány nappal ezelőtt a Klubrádiónak arról, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia bevándorlókat, ez jó lenne Magyarországnak, csakúgy, mint Németországnak és más nyugat-európai országoknak. Erről mit gondol?”

„Ez a baloldal és a baloldal legnagyobb pártjának a véleménye. Ők kerítést akarnak bontani, és a migrációt támogatják. Szerintem a magyar választópolgároknak el kell dönteni, hogy ha akarnak tömeges migrációt Magyarországon, akkor a magyar baloldal megfelelő ennek a tervnek a végrehajtására. Ha nem, akkor viszont tartsák távol magukat és az országot is a baloldaltól.”

Biztosan a „köztévé” munkatársa is, és Gulyás miniszter is tudja, hogy idestova kilenc éve nem viselek tisztséget a DK-ban, és amit nyilvánosan mondok, az mindig a személyes véleményem, és nem a DK álláspontja.

Valamikor régen a kettő egybeesett, de ma már ez sokszor nincs így. Értem persze, hogy örömmel támadják a DK álláspontjaként a Klubrádióban elmondott gondolatomat, miszerint Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége lenne olyan bevándorlókra – évente néhány tízezerre –, akik készek betölteni olyan munkahelyeket, amelyekre a magyarok közül nincs elegendő jelentkező. Hozzátettem: ahogy Nyugat-Európa egészségügye és idősgondozó rendszere egy napig nem tudna működni a Kelet-Európából és Európán kívülről érkező vendégmunkások, bevándorlók nélkül, úgy Magyarországon is leginkább ezekben az ágazatokban lenne rájuk szükség, ahogy az idősgondozásban ma is erdélyi és kárpátaljai ápolónők segítik ki azokat a tehetősebb családokat, amelyeknek nincs más módjuk a rászoruló idős családtag gondozására. Ezt Orbán Viktor és Kövér László is tudta 2015 előtt: még az első Orbán-kormány idején készíttettek tanulmányt a bevándorlás lehetőségeiről. Csakhogy 2015-ben jó érzékkel és a minimális erkölcsiség híján rájöttek arra, hogy milyen politikai tőkét lehet kovácsolni a migráció hangos elutasításából.

Most, az „újraiparosításhoz” szükséges munkaerő hiányában ismét felfedezték, hogy Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, még törvényt is hoztak a vendégmunkások szervezett behozataláról, csak éppen kizárva azt, hogy tartósan itt maradjanak, és bevándorlókká váljanak, és követhesse őket a családjuk. Családbarát felfogásuk ugyanis csak a magyarokra terjed ki, a vendégmunkásokat arra ítélik, hogy két-három éven át szeretteiktől elszakítva dolgozzanak nálunk, hozzájárulva a magyar GDP növekedéséhez. A migránsellenesség politikai hozadékáról semmiképpen nem akarnak lemondani..

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK