Featured Archives Page 140 of 755 › Független Hírügynökség

Magyar dízel hajtja az ukrán tankokat

Polonius

-

2023-07-26

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Az ukrán tankok orosz dízellel közlekednek, melyet magyar és török olajfinomítókban állítanak elő – írja a német gazdasági lap a Handelsblatt. Az Európai Unió tiltja az orosz olaj importját, hogy így gyakoroljon nyomást Putyin elnökre az ukrajnai agresszió miatt. Magyarország felmentést kapott az orosz olaj embargó alól mondván: az országnak nincsenek tengeri kikötői vagyis a hagyományos megoldáshoz kell tartania magát: a vezetéken érkező orosz olajat Magyarországon finomítják. A MOL-nak olajfinomítója működik Szlovákiában is. Nem kizárt, hogy Brüsszel azért is oly elnéző ezzel kapcsolatban, mert tisztában van vele: a MOL szállítmányai nélkül megbénulna az ukrán hadsereg, amelynek az üzemanyag utánpótlását nem lehet a tengeren át megoldani, mert az orosz flotta elzárja a kikötőket sőt támadásokkal teszi lehetetlenné a működésüket. Odessza, amely korábban csak ritkábban szerepelt a célpontok között, az utóbbi időben kiemelt célpontja lett az orosz támadóknak. Putyin nem hosszabbította meg a gabona egyezményt sem, amely lehetővé tette az ukrán agrár termékek exportját a világpiacra a kikötőkből.

Törökország éppúgy mint Magyarország kétértelmű szerepet játszik az ukrajnai háborúban: mindkét ország NATO tagállam, de jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A földgázszerződés mutatja, hogy sok haszna nincs Putyin barátságának. Orbán és csapata valószínűleg személy szerint szépen pénzelhet Putyin jóindulatából, de ezt inkább csendben kellene zsebrevágnia, és nem nyíltan ugrálnia látványos gesztusokkal a NATO konszenzussal szemben.

A magyar miniszterelnök nem oroszbarát hanem Amerika ellenes, ahogy ez Csák János kulturális miniszter siralmas szónoklatából is kiderült Tusnádfürdőn.

Miért fordult szembe Orbán Viktor Washingtonnal, melynek a kedvence volt amikor Bush elnök itt járt a rendszerváltáskor? Mert az amerikaiak kiírták a szereposztásból: a térségben kizárólag Lengyelország és Románia érdekli őket. A Blinken tervben, amely az ukrajnai rendezésről szól, nincs is benne Magyarország. Orbán miatt hazánk érdektelen tényezővé vált. Orbán Viktor az ordító egér pozíciójába került, amely valljuk be tragikomikus. Más kérdés, hogy ennek Magyarország issza meg az árát…

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

ki

-

2023-07-26

0

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Polonius

-

2023-07-25

0

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

Tusványos: “nem jó, ha a kirakatban lopnak, csalnak, zsarolnak”

Featured

ki

-

2023-07-24

0

Tusványos: “nem jó, ha a kirakatban lopnak, csalnak, zsarolnak”

Furcsa párhuzammal szolgált Tusnádfürdőn Pesty László dokumentumfilmes, a Fidesz egyik régi híve amikor összehasonlította Biden amerikai elnök fiának ukrajnai korrupciós ügyét a “Lölő jelenséggel.”

Mi a Lölő jelenség? Pesty László szerint: “Amikor a kirakatban, lopunk, csalunk, zsarolunk” – hangzott el azon a fórumon Tusnádfürdőn , ahol a nemzeti együttműködés rendszerének olyan mindenre elszánt publicistái üldögéltek mint Bayer Zsolt, az ötös számú tagkönyv tulajdonosa.

A 444 riporterei megkérdezték a helyszínen Pesty Lászlót, hogy kire vagy mire gondolt. A dokumentumfilmes, aki a Dunagate botránnyal fontos politikai szerepet is vállalt a rendszerváltáskor, megismételte, hogy ahogy az amerikai demokratáknak nem tesznek jót a Biden család korrupciós ügyei Ukrajnában, úgy a magyar konzervatívoknak sem használ a “Lölő jelenség”. Kicsoda Lölő? Mészáros Lőrinc. Nem Szíj László? – kérdezett vissza Pesty László arra utalva, hogy nemcsak egy emberre célzott hanem a Lölő jelenség a magyar elit egy részét jellemzi.

A Lölő jelenség mint politikai probléma

Miért most állt elő ezzel a rendszer bírálattal Orbán hűséges barátja, aki hangsúlyozta, hogy

“érted haragszom nem ellened”?

Mészáros Lőrinc , aki szinte a nulláról startolt, Magyarország egyik leggazdagabb embere lett – hála Orbán Viktor rendszerének.

Amely talán azért is tűnik ilyen erősnek, mert nem értjük még a működését – állítja a Jelen főszerkesztője. Lakner Zoltán bookazine-t tett közzé Csak amit hallani szeretnél – Orbán és egy megvezetett ország címmel.

“Az egészről az mond el valami mélyebbet, hogy mi épül az ellopott pénzekből, hogyan ér össze a gazdasági és a politikai hatalom, mit tesz a rendszer a társadalommal, a gondolkodásunkkal, az attitűdjeinkkel”

– nyilatkozta Lakner Zoltán politológus a Magyar Hangnak.

Jaksity György korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a kádári múlt folytatása, és a különbség csak az, hogy most nyíltan kiírják az ajtóra, amit eddig a háttérben csináltak. A kirakatban lopnak, csalnak és zsarolnak – ahogy azt Pesty László mondta Tusnádfürdőn.

A Kádár korszak nagy túlélői mint Csányi Sándor vagy Pintér Sándor egyben a nemzeti együttműködés rendszerének talpkövei is.

Miért most állt elő rendszer kritikával és épp Tusnádfürdőn Pesty László, Orbán nagy barátja?

Mert a miniszterelnök bajban van: kérdésre válaszolva ugyan igyekezett lekicsinyelni az uniós eurómilliárdok hiányát, de azt elismerte, hogy a nemzetközi pénzpiacokon rontja Magyarország megítélését, és drágítja a hitelt. Hogy akarja megszerezni Orbán az uniós eurómilliárdokat? Szokás szerint zsarolással. Az Európai Unió 50+20 milliárd eurót ígért Ukrajna támogatására, de erre a kasszában nincsen pénz, és a tagállamok sem akarnak befizetni. Marad a közös hitelfelvétel. Ehhez pedig teljes konszenzus kell. Orbán ajánlata: megszavazom a közös hitelt, ha megkapom az uniós eurómilliárdokat. Ez Orbán európai diplomáciája a gyakorlatban. Kérdés, hogy ezúttal működik-e?

Orbán – perspektíva nélkül

ki

-

2023-07-22

0

Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.

“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.

A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.

“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel

”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.

Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.

Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.

Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.

A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?

A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.

Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?

Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.

Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!

Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:

zsákutcában hol van előre ?!

Mi lesz az ukrán gabonával?

Polonius

-

2023-07-22

0

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

Magyarország és Lengyelország blokkolja az ukrán gabonát

Kenderessy Milán

-

2023-07-22

0

Magyarország és Lengyelország blokkolja az ukrán gabonát

Oroszország felfüggesztette a gabona egyezményt Ukrajnával, ezért a tengeri szállítás szinte lehetetlenné vált. A határmenti uniós tagállamok agrár miniszterei válságtanácskozást tartottak Varsóban.

Magyarország és Lengyelország megerősítette: e két állam nem engedi be a gabonaszállítmányokat Ukrajnából! Csakis akkor tartják ezt lehetségesnek, ha az Európai Unió hozzájárul a tranzit költségekhez, és főként garantálja, hogy az ukrán gabonát az Európai Unión kívül értékesítsék. Vagyis a magyar és a lengyel kormány védi a gazdák piacait az ukrán konkurenciával szemben.

Közben persze az Orbán kormány is tisztában van ennek a következményeivel: ”ha a fekete-tengeri kikötők tartósan, esetleg végleg zárva maradnának az ukrán gabona előtt, az világszerte beláthatatlan következményekkel járna mind a globális élelmiszer biztonság fenntartása mind pedig az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából“ – nyilatkozta Nagy István agrár miniszter az Origonak. Azt sem hallgatta el, hogy az ukrán gabona exportja lényegesen csökkentette az árakat egész Európában, ahol fele annyit kellett fizetni érte mint korábban! Ez nyilvánvalóan csökkenthetné az inflációt, de problémát okozna a magyar gazdáknak, akik a hatalom sziklaszilárd támaszait jelentik Lengyelországban és Magyarországon.

Árháború

Putyin döntésének, hogy felfüggeszti az ukránokkal kötött gabona egyezményt gazdasági oka is volt: az orosz elnök magasabb árat akart elérni a világpiacon, ahol Oroszország is komoly exportőr. Az oroszok persze siettek rámutatni arra, hogy az ukrán gabona Ukrajna területén termett ugyan, de jórészt nem ukrán tulajdon hanem amerikai, holland, francia vagy épp kínai. Lengyelország az ukrajnai háborúban támogatja Zelenszkij elnököt, de a gabona ügyben felülírja ezt a választási érdek: a hatalmon levő jobbközép kormány nem engedheti meg magának az agrár társadalom szavazatainak kockáztatását. Korábban egy agrár miniszter már belebukott az ukrán gabona ügyekbe Varsóban.

A magyar-orosz érdekközösség újra megmutatkozott, és ez feltűnt mind Brüsszelben mind pedig Washingtonban. Pressman amerikai nagykövet nem véletlenül sürgeti az Orbán kormányt, hogy foglaljon állást: kinek az oldalán áll a Kelet-Nyugat szembenállásban? Orbán Viktor nem habozott ezt újra megmutatni amikor Szijjártó Péter külügyminiszter vétózott annak a 20 milliárd eurós uniós alapnak az ügyében, amely az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására jön létre.

Amíg a gabona ügyben érthető az Orbán kormány reakciója hiszen a magyar gazdák érdekeit védi még hogyha az inflációt elszenvedő magyar fogyasztó kárára is, de az uniós fegyverszállítási alap megvétózása üres diplomáciai gesztus, amely fokozódó ellenszenven kívül nem eredményez semmi mást. Hacsak Putyin nem fizet ezért Orbán Viktornak…

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Polonius

-

2023-07-21

0

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

3000 vendégmunkást vár Magyarország a Fülöp szigetekről – írja az Infomigrants portál, amely idézi Lengyelország manilai alkonzulját is: ”Lengyelország egyre népszerűbb a munkavállalók között a Fülöp szigeteken. A Freeman című manilai portál szerint Lengyelország elsősorban szakmunkásokat vár a Fülöp szigetekről: hegesztőket, csőszerelőket, autóbusz és kamion sofőröket stb.

Lengyelországban minden negyedik cég alkalmaz olyan vendégmunkást, aki nem az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Ezek nagyrésze persze ukrán állampolgár hiszen a háború miatt milliók lépték át a lengyel határt, de már a háború előtt is egymillió felett járt az ukrán munkavállalók száma Lengyelországban.

A New York Times is felfigyelt arra, hogy 6000 ázsiai vendégmunkás dolgozik egy állami olajtársaságnál Plock közelében Lengyelországban: törökök, indiaiak, pakisztániak, koreaiak és Fülöp szigetiek.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

Jan Rafaj, a cseh gyáriparosok szövetségének alelnöke elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy évente 30-50 ezer ember megy nyugdíjba a cseh iparból, és őket hazai forrásból nem tudják pótolni, tehát importra kényszerülnek.

Csehországban csaknem egymillió külföldi munkavállaló dolgozott tavaly: fele az Európai Unióból érkezett, fele pedig azon kívülről. Ez az összes munkavállaló 15%-a, és a jövőben ez az arány valószínűleg növekedni fog Csehországban.

Románia 2021-ben úgy döntött, hogy évente 100 ezer vendégmunkás vízumot ad ki.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Erre mutatott rá Nadia Kurtiewa lengyel kutató, aki elmondta, hogy mind a zöld átmenet mind pedig a digitális forradalom új munkahelyeket teremt, melyeket olykor nehéz hazai munkaerővel betölteni. Jelenleg komoly munkaerőhiány van ezeken a területeken az Európai Unió keleti tagállamaiban.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a szakképzett informatikusok jelentős része emigrál ezekből az országokból hiszen a munkaerőhiány fennáll Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is, ahol magasabbak a fizetések.

A Világbank szerint Szlovéniában a legmagasabb a nettó migrációs mutató: 4568-an többen érkeztek a munkaerő piacra külföldről mint ahányan oda távoztak. A legalacsonyabb a román mutató a térségben, mert ott továbbra is jelentős a munkaerő export.

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

2010 és 2021 között szinte valamennyi uniós tagállam népessége csökkent, de különösen jelentős volt a csökkenés a közép és kelet-európai tagállamokban. A kivándorlás és az alacsony születési szám magyarázza ezt, és minthogy a tendencia várhatóan fennmarad, ezért a munkaerő piacon hiány várható. A European Employment Services szerint a 20-64 éves korcsoport létszáma 30%-kal lesz kisebb 2050-ben a jelenleginél az Európai Unióban.

Lengyelországban a társadalombiztosítás, a ZUS kiszámolta, hogy évente 200-400 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak az elkövetkező években.

“Három évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy Varsóban üldögélek kezemben egy lengyel sörrel”

– mondta a Deutsche Welle tudósítójának Shouriya Singh, aki Benáreszből, India szent városából érkezett, és kockázatelemzőként dolgozik Varsóban. Egy nemzetközi fejvadász cég bukkant rá, és szerződést kínált neki Lengyelországban, ahol először az ING Bankban dolgozott, most pedig EY munkatársa.

Abraham Ingo Namibiából érkezett Varsóba. A huszonéves fiatalember szintén kockázatelemző, és nagyon hasznosnak tartja a munkát Lengyelországba, de vissza akar térni hazájába:

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Nincs probléma abból, hogy Ázsiából és Afrikából érkeztek? “Nincs sok gondom ebből, egy igazi problémám van, ez pedig a nyelv, de hát ott a Google fordító program” – mondja mosolyogva az indiai vendégmunkás Varsóban.

Szijjártó továbbra is zsarol

Featured

FüHü

-

2023-07-21

0

Magyarország ellenezte, hogy az EU hosszú távú, legfeljebb 20 milliárd eurós alapot hozzon létre az ukrán hadsereg támogatására – írja a Politico.

Az Unió külügyminiszterei csütörtökön Brüsszelben találkoztak, és első alkalommal tárgyaltak arról a javaslatról, amely szerint a következő négy évben legalább évi 5 milliárd eurót különítenének el az uniós országok Ukrajnának fegyvervásárlásának és adományozásának, valamint az ukrán csapatok kiképzésének költségeinek fedezésére.

A megbeszélésen azonban Magyarország kijelentette, hogy addig tiltakozik a terv ellen, amíg Ukrajna le nem veszi a magyar OTP bankot a „háborús szponzorok” listájáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az OTP törléséig Budapest nem hagyja jóvá az Európai Békealap forráskiosztását, amelyet Brüsszel Ukrajna fegyverszállításának támogatására fordít.

„Az OTP-kérdés rendezéséig nem tárgyalhatunk új pénzügyi kötelezettségvállalásokról az Európai Békealap keretében”

– mondta Szijjártó csütörtökön.

Az EU eddig mintegy 4 milliárd eurót különített el az alap számára Ukrajna orosz inváziója után. Brüsszelben azonban egy stabilabb pénzforrást akarnak létrehozni, hogy ne kelljen állandóan nehéz tárgyalásokat folytatni az alap feltöltésével kapcsolatban.

Ezek a tervek annak a szélesebb nyugati törekvésnek a részét képezik, hogy Ukrajnának tartósabb „biztonsági garanciákat ” nyújtsanak, amint azt a legutóbbi litvániai NATO-csúcson megvitatták.

Amint arról a tömegtájékoztatás korábban beszámolt, az Európai Unió őszig várja a kezdeményezés jóváhagyását .

Számtanóra

Falusi Tamas

-

2023-07-21

0

Írt valamit a Facbookon a Varga Mihály, akinek a beosztása névleges pénzügyminiszter. Tényleges pénzügyminiszter, mint minden poszton: Orbán Viktor, a többieket, ahogy Vargát is a bizonyítvány magyarázására alkalmazzák.

Ebben a Varga nevű azt közölte a jónéppel, hogy:

„…az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni, ezért fordult keresetével a Fővárosi Törvényszékhez, amely mostani végzésével visszautasította azt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A bejegyzésben azt írta, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de mára csődbe vitte a fővárost. Annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot – fűzte hozzá Varga Mihály.”

Mint az a szövegből látszik, a magyar pénzügyminiszter nem hallott még arról (és ezekhez az ügyekhez Karácsonyéknak semmi köze!), hogy volt egy COVID járvány, amely sok plusz kiadást rótt a fővárosra, volt és van is egy energiakrízis, amelyben a kormány nem segíti a fővárost, holott az energiakrízist (amely krízisbe került energiával működnek a közlekedési járművek, a fővárosi vállalatok és a közszolgáltatások nagy része, például a világítás gyakorlatilag 100 %-ban) részben a kormány okozta, hogy a kormány rendeletileg csökkentette az iparűzési adót, azaz a főváros legfőbb bevételét, hogy jórészt a kormány miatt hatalmas az infláció, hogy a kormány egyre több szolidaritási adót vet ki a fővárosra, hogy a kormány még a számára pimf összegű Lánchíd felújítási hozzájárulást sem fizeti ki, de ezt most hagyjuk. A pénzügyminiszternek rengeteg a dolga (=magyarázkodni valója) nem figyelhet minden apróságra! Na, ugye!

Itt van aztán a bukása óta kampányoló Tarlós permanensen emlegetett 200 milliárdos „tartalék”-a (amely ma már 214 milliárd), de ne törődjünk vele, Karácsonyék ugyanis már bemutatták, hogy a kormány által a fővárosra lőcsölt többletkiadás és a kormány által csökkentett bevétel összegezett kártétele bőven elvitte az egész tartalékot. Ráadásul ez nem is számtan, hanem ténykérdés, miszerint tényleg volt ilyen tartalék, de különböző módszerekkel lenyúlták. Einstand, mondta az egyik Pásztor… illetve a Miniszterelnök, vagyis ezek után bármit számolni teljesen fölösleges.

A vizsgálandó kérdést illetően térjünk most rá a szöveg utolsó mondatára, mely a pénzügyminiszter jövőbe látó képességét bizonyítja, miszerint Budapesten az iparűzési adó befizetett összege az év végére 271 milliárd lesz. „Minden korábbinál nagyobb”, ahogy a Jós megírta nekünk. Ebből is látszik, hogy itten, Budapesten űzik ám az ipart piszkosul, és fizetnek is, mint a katonatiszt. „Ennek ellenére élték fel (Karácsonyék) a tartalékokat” fokozza a Jós a nép szörnyűlködését, hiszen ez már aztán tényleg skandalum.

Számtanilag kezelve a dolgokat (hiszen mi is illene jobban ennél egy pénzügyminiszterhez) a következő kiindulási adatokat vehetjük figyelembe:

Csak a főváros Iparűzési adó (Ipa) bevételeit szerepeltetjük a táblázatban.
A Varga által év végére jósolt 271 milliárd HUF Ipa bevételt vesszük 2023. év tényleges, nominális Ipa bevételnek. A többi érték tényadat.
A 2023-as évre a sokak által várt 18 % éves átlagos (nem az év végén mért) inflációt tekintjük érvényesnek. A többi érték tényadat.
A számítást minden évre úgy végezzük el, hogy az Ipa bevételek a 2019-es, utolsó Tarlós évhez legyenek hozzámérhetők (az önkormányzati választás 2019 októberében volt). 2020-tól már az új városvezetés működik.
A számításnál az összehasonlíthatóság érdekében minden évre az adott év nem előző évhez, hanem 2019-hez viszonyított inflációjával számolunk.

A fentiek alapján a táblázat:

Év	Nominális Ipa bevétel	Infláció év/év	Infláció adott év/2019	Reális Ipa bev. 2019-hez képest	Ipa különbség 2019-hez képest
Év	*Mrd HUF*	*[%]*	*[%]*	*Mrd HUF*	*Mrd HUF*
2019	165
2020	145	3,8	3,8	140	-25
2021	155	4,6	8,6	143	-22
2022	170	15,2	25,1	136	-29
2023	271	18,0	47,6	184	+19

oszlop évek
oszlop névleges iparűzési adó bevétel
oszlop infláció az előző évhez viszonyítva
oszlop infláció 2019-hez viszonyítva
oszlop az iparűzési adó bevétel 2019-es árakon
oszlop az éves különbség a 2019-es 165 milliárd HUF-hoz képest

A 6. oszlopból látható, hogy az inflációt is figyelembe véve (= reális árakon) három éven keresztül kisebb volt a Karácsony irányította városvezetés Ipa bevétele, mint az utolsó Tarlós évben, és még ha el is fogadjuk erre az évre a Varga által becsült Ipa bevétel értéket, a hatalmas infláció miatt az sem lesz sokkal több, mint Tarlós utolsó évében.

Összegezve a Karácsony által irányított négyéves korszakot látható, hogy a mostani városvezetés vesztesége a Tarlós érához képest: -25 – 22 – 29 + 19 = -58 Mrd (azaz MÍNUSZ ötvennyolc milliárd), csak az Ipa bevételt figyelembe véve.

Ezek után Varga szövege ugyan egyértelműen minősíthető, de inkább nem minősíteném. Azt ugyanis mégsem akarom elhinni, hogy egy pénzügyminiszter ennyire analfabéta legyen a számtanhoz. Vagy mégis?

A csődre vonatkozó utalgatás nagyon emlékeztet engem a 2010-es Kósa, Szijjártó duóra, amikor laza csődemlegetéssel úgy tették nemzetközileg lejtőre a forintot, hogy jobban sem kell, rettenetesen orrba verve ezzel sok svájci frank hitelest. Utólag a rögzített árfolyamos egy összegben törlesztéssel a gazdagokat kimentették ugyan, de a többi szerencsétlen adós Kósának és Szijjártónak köszönhető gödörbe kerülését azóta sem győzik Gyurcsányra kenni fideszék.

Varga Mihály pénzügyminiszter mostanában egyébként is gyanús nekem. Gulyás úrnak nemrég sikerült azt mondania, hogy az Erasmus+ program pénzeinek visszatartása „magyarellenes bosszú a Bizottság részéről”. Némi pontosítás szükségeltetik: nem a Bizottság döntött így, hanem az EU tagok pénzügyminisztereinek tanácsa (2022. december 15.), és nem hungarofób alapon, hanem azért, mert a tanács, mint az EU pénz elköltéséért felelős társaság nem látta biztosítottnak az átláthatóságot. Kies hazánkban ugyanis az ilyen dúsgazdag, az állam által bőven kistafírozott, ún. „közhasznú” alapítványokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak, miáltal a vagyonuk azonnal elveszíti közpénz jellegét.

A fentiek alapján Gulyás úr tudatlan/hazudott (nem kívánt törlendő), csak azt nem értem, hol volt Varga Mihály, mikor a pénzügyminiszterek tanácskoztak? Mert ha ott volt, utána szólhatott volna Gulyásnak.

De nem szólt. Ez van. Pénzügyminiszteri szinten is.

Featured

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az igazán nehéz év csak most következik

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Furcsa párhuzammal szolgált Tusnádfürdőn Pesty László dokumentumfilmes, a Fidesz egyik régi híve amikor összehasonlította Biden amerikai elnök fiának ukrajnai korrupciós ügyét a “Lölő jelenséggel.”

A Lölő jelenség mint politikai probléma

“Az egészről az mond el valami mélyebbet, hogy mi épül az ellopott pénzekből, hogyan ér össze a gazdasági és a politikai hatalom, mit tesz a rendszer a társadalommal, a gondolkodásunkkal, az attitűdjeinkkel”

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Élelmiszer infláció lesz

Hogy állnak a globális készletek?

Putyin meggondolhatja magát?

Oroszország felfüggesztette a gabona egyezményt Ukrajnával, ezért a tengeri szállítás szinte lehetetlenné vált. A határmenti uniós tagállamok agrár miniszterei válságtanácskozást tartottak Varsóban.

Árháború

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Magyarország ellenezte, hogy az EU hosszú távú, legfeljebb 20 milliárd eurós alapot hozzon létre az ukrán hadsereg támogatására – írja a Politico.

Írt valamit a Facbookon a Varga Mihály, akinek a beosztása névleges pénzügyminiszter. Tényleges pénzügyminiszter, mint minden poszton: Orbán Viktor, a többieket, ahogy Vargát is a bizonyítvány magyarázására alkalmazzák.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA