Featured

A szabadság utolsó lélegzete

Augusztus 18-án, pénteken a moszkvai városi bíróság elrendelte a Szaharov Központ egyesület feloszlatását, amely az emberi jogok védelmének egyik utolsó pillére Oroszországban. Tavaly tavasszal az egyesületnek már el kellett hagynia történelmi moszkvai telephelyét is. A feloszlatást  a bíróság konferenciák és kiállítások illegális megrendezése miatt rendelte el.

Utolsó lépés a világvége előtt. Natalia Tiourina, a központ alelnöke teljes egészében a menthető megmentésére irányuló feladatában nem akar semmi rosszindulatot látni ennek a dátumnak a megválasztásában, az ukrajnai „különleges katonai művelet” első évfordulójában. A központ alelnöke szerint a város csak „buzgón” alkalmazza a „külföldi ügynökökről” szóló, új változatában 2022 decemberében elfogadott törvényt. Ez megtiltja az állami struktúráknak, hogy a legcsekélyebb segítséget is nyújtsanak a „külföldi ügynököknek”, amely titulust a Szaharov Központ 2014 óta viseli.

A fizikus (1921-1989), a szovjet H-bomba atyjának, mielőtt korának egyik legjelentősebb disszidensévé válása előtti életútját bemutató leletek mellett a múzeum értékes archívumot is őriz. Szaharov, aki 1989-ben halt meg, kulcsszerepet játszott a Szovjetunió hidrogénbomba-programjának kidolgozásában, de később az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság előmozdítása érdekében tett aktivizmusáról vált híressé. 1975-ben Nobel-díjat kapott, de nem utazhatott Norvégiába, hogy átvegye. 1980-ban belső száműzetésbe küldték, amely hat évig tartott.

A csoport 1996-os megalakulása óta több száz vitának, kiállításnak és egyéb rendezvénynek adott otthont.

2015-ben emberek ezrei gyűltek össze ott, hogy leróják utolsó tiszteletüket Borisz Nyemcov ellenzéki politikus előtt, akit a Kreml falai mellett gyilkoltak meg.

Januárban az orosz főügyészség közölte, hogy az Egyesült Államokban működő Andrej Szaharov Alapítványt felvették azon külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek listájára, amelyek tevékenységét „nemkívánatosnak ismerték el” Oroszország területén. 

Egy 2015-ös törvény értelmében a címke a részvételt bűncselekménynek minősíti.

Januárban kilakoltatási felszólítást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, áprilisban pedig kiürítették történelmi épületéből. A Szaharov Központ mindhárom helyiségét, a főépületet, a kiállítótermet és egy Szaharov egykori lakását korábban ingyenesen biztosították a Szaharov Központnak.

A moszkvai ingatlanügyi minisztérium közölte, hogy a külföldi ügynökökről szóló, vitatott törvény tavaly december 1-jén hatályba lépett módosításai megtiltják, hogy a külföldi ügynöknek bélyegzett szervezetek és magánszemélyek bármilyen állami támogatást kapjanak.

A Kreml kritikusai szerint a hatóságok kibővítik a különvélemény elleni történelmi fellépést, a legtöbb ellenzéki ember rács mögött vagy száműzetésben van, és a legfelsőbb jogvédő csoportokat bezárják.

Januárban a bíróság elrendelte Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetének, a Moszkvai Helsinki Csoportnak a bezárását is.

Az orosz hatóságok pedig 2021 végén feloszlatták a Memorialt, amely a civil társadalom kulcsfontosságú pillérévé vált, néhány hónappal azelőtt, hogy Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.

Csütörtökön a hatóságok megvádolták Grigorij Melkonyantsot, a Golos, egy prominens független választási megfigyelő csoport vezetőjét azzal a váddal, hogy részt vett egy „nem kívánatos” szervezetben.

Melkonyants ügyvédje, Mihail Birjukov azt mondta, hogy védence pénteken megjelenik a moszkvai Basmanyij Kerületi Bíróságon. Akár hat év börtön is fenyeget.

Golost nem jelölték meg „nemkívánatosnak”. De egykor tagja volt a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának, egy olyan csoportnak, amelyet 2021-ben „nemkívánatosnak” nyilvánítottak Oroszországban.

A Golost 2000-ben alapították, és azóta kulcsszerepet játszik az oroszországi választások független megfigyelésében. Az évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett a hatóságok részéről. 2013-ban „külföldi ügynöknek” nevezték ki – ez a címke további kormányzati ellenőrzést jelent, és erős pejoratív konnotációt hordoz.

Három évvel később az Igazságügyi Minisztérium civil szervezetként bezárta.

A hatóságok emellett betiltották az olyan népszerű közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook, az Instagram és a korábban Twitter néven ismert X, más online szolgáltatásokat pedig komoly pénzbírsággal sújtottak.

Csütörtökön egy orosz bíróság hárommillió rubel (32 000 dollár) bírságot szabott ki a Google-re, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló állítólagos hamis információkat. A bírói bíróság az Apple és a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation ellen is eljárt augusztus elején.

Orosz hírek szerint a bíróság megállapította, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube videoszolgáltatás bűnös volt, mert nem törölt olyan videókat, amelyek téves információkat tartalmaznak a konfliktusról – amelyet Oroszország „különleges katonai műveletként” minősít.

Forrás: Hírügynökségi jelentések.

Víz vészhelyzet

0

25 állam – ahol a globális lakosság egynegyede él – minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával – ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.

A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik,  és ez csak egyre rosszabb lesz.

Ha nem változik semmi sem, akkor a vízhiány egyre rosszabb lesz a világon, de mi okozza a globális vízhiányt? Az, hogy igen dinamikusan nő a vízigény mindenütt: 1960 óta ez több mint megkétszereződött a világon.

Hol a legrosszabb a helyzet? Ott, ahol dinamikusan növekszik a lakosság , és emiatt exponenciálisan nő a vízfelhasználás. Olyan országok ezek, amelyek évente a megújuló vízkészletek több mint a 80%-át kihasználják. Nem kizárólag fejlődő országokról van szó bár a döntő többség ide tartozik, de a vízkészletek igen aránytalanul oszlanak el a világon, ezért például Anglia is ebbe a csoportba tartozik.

A legnagyobb a vízhiány a következő országokban: Bahrein, Ciprus, Katar, Kuvait, Libanon és Omán.

Ha a térképre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a leginkább vízhiányos régió a Közel Kelet és Észak Afrika. Itt a lakosság 83%-a kénytelen szembenézni a vízhiánnyal. Nem sokkal jobb a helyzet Dél Ázsiában sem: ott a lakosság 74%-a van ebben a szorult helyzetben.

1 milliárd emberrel több él majd ezeken a területeken

2050-ben sokkal drámaibb lehet a helyzet, mert megnő a lakosság miközben a vízkészletek maradnak. Az előrejelzések szerint 20-25%-kal lesz magasabb a globális vízigény
2050-ben mint jelenleg. A fejlett országokat jóval kisebb veszély fenyegeti hiszen ott a vízigény valószínűleg nem nő jelentősen. Épp ezzel ellenkezőleg: Afrika vízhiánya drámaivá válhat a következő évtizedekben a nagy népszaporulat miatt. A Szaharától délre egyelőre még nincs nagy vízhiány, de ez gyorsan megváltozik a sok gyerek miatt. 163%-kal nőhet meg az igény a maihoz képest 2050-ben. Ez óriási növekedés hiszen a második helyezett Latin Amerikában “mindössze “ 43%-kal számolnak. Afrika a nagy népesség növekedéssel és vízfelhasználással dinamikusan fokozhatja a gazdaság teljesítményét, de ezt fékezheti a vízhiány, amely átlagosan 6%-ot csíp le a potenciális GDP növekedésből.

Az aszály világprobléma

A globális GDP csaknem egyharmadát – 31%-ot befolyásolhatja kedvezőtlenül a vízhiány 2050-ben – jósolják a szakértők. Négy népes ország különösen nagy gondban lesz: India, Mexikó, Egyiptom és Törökország. Ha nincs elég víz, akkor az aszály nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak, egész iparágak állhatnak le, és mindenkinek szembe kellene nézni áramszünetekkel. Indiában ezt már ki is próbálhatták 2017 és 2021 között amikor a vízhiány miatt nem tudták hűteni az erőműveket, és emiatt az ország 8,2 terrawatt óra energiát veszített.

A világ élelmiszerbiztonsága is veszélybe kerülhet, mert vízhiány lesz az öntözött földek 60% án. Ennek következtében kár érheti a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termést.

A World Resources Institute szakértői minden országnak egységes vízgazdálkodási program kidolgozását javasolják hosszú távra.

A Világbank és más nemzetközi pénzintézetek úgy támogathatják a legjobban a vízhiány elleni harcot, ha elengedik a fejlődő államok adósságának egy részét cserében azért, hogy azok átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki.

A már jelenleg is vízhiánnyal küszködő országokban méginkább koncentrálni kellene a megújuló energia forrásokra mint a szél vagy a napenergia, mert azok vízigénye jóval kisebb mint a hagyományos energia termelő ágazaté.

Magyarország helyzete viszonylag kedvező, mert a vízhiányos listán csak a 127-ik, és abba a csoportba került, ahol csak a megújuló víz készletek 10-20%-át használják fel egy évben. A 164 államot tartalmazó listán mögöttünk van Svájc vagyis ott egy kicsit jobb a helyzet, de messze megelőz minket a vízhiány tekintetében Németország, amely a 69-ik listán – írja a World Resources Institute jelentése.

Ex Moszad főnök: Izrael politikája mindinkább a náci Németországra hasonlít

Amikor február 26-án izraeli telepesek százai tomboltak Huwarában és a környező palesztin városokban a megszállt Ciszjordániában, és legalább egy palesztin ember meghalt, több százan megsérültek, ezt egyszerűen csak „bosszúnak” minősítették.

Annyira brutális erőszak bontakozott ki, hogy Ciszjordánia izraeli katonai parancsnoka „pogromnak” nevezte, és azt mondta, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem készültek fel kellőképpen a bosszúálló támadásokra. Az IDF vizsgálata megállapította, hogy a hadsereg nem tudott elegendő katonát bevetni a zavargások megakadályozására.

„Ez egy súlyos incidens, amelyben a mi felelősségünk is benne van, és soha nem lett volna szabad megtörténnie”

– nyilatkozta márciusban Herzi Halevi altábornagy, Izrael legmagasabb rangú katonatisztje.

Amaram Levin tábornok egy izraeli rádiónak úgy nyilatkozott: “Az a politika, amelyet a Netanjahu kormány Ciszjordániában a palesztinok ellen alkalmaz, egyre inkább emlékeztet a nácik antiszemita akcióira.”

A titkosszolgálat egykori főnöke úgy véli, hogy

“Ciszjordániában teljes apartheid uralkodik a palesztin többség és a zsidó kisebbség között.”

A fanatikus telepesek brutálisan lépnek fel a palesztinok ellen miközben a hadsereg félreáll, és ezzel bűntárssá válik.

Nem Amaram Levin tábornok az első magasrangú izraeli tiszt, akinek eszébe jutott a kínos párhuzam a náci Németországgal: “Ha valami igazán megrémít a holokauszt visszaemlékezésben, akkor az az, hogy most magam körül hasonló eseményeket látok” – fogalmazta meg véleményét az izraeli hadsereg akkori helyettes vezérkari főnöke, Jair Golán tábornok még 2016-ban.

Most Amaran Levin tábornok  így beszélt arról, amit a 160 ezer lakosú Hebron városában tapasztalt:

”Nézzenek körül Hebronban! Vannak olyan utcák, melyeket csakis zsidók használhatnak, arabok nem! Ugyanez volt a rendszer a náci Németországban is.”

A szélsőséges izraeli telepesek új generációja jelent meg, akik Ciszjordániában nőttek fel, ahol nincs demokrácia. Netanjahu kormányában sok ilyen szélsőséges politikus van. A Netanjahu kormány emiatt elnéző a fanatikus telepesek iránt, akik olykor pogromot rendeznek a palesztinok között. Ez történt például februárban amikor meggyilkoltak két zsidó telepest. Akkor válaszul Huwara településen egész éjszaka gyújtogattak és palesztin családokat fenyegettek és bántalmaztak. Egy halottat és többszáz sebesültet hagytak maguk után. A hadsereg félreállt, sőt egyes katonák támogatták az arab ellenes pogromot.

Miért csinálják ezt a fanatikus telepesek?

Az ok a demográfia: a palesztin családokban sokkal több gyerek születik, és ennek következtében egyre jobban tolódnak el az arányok a zsidók hátrányára. A brutális bánásmóddal menekülésre akarják kényszeríteni az arab lakosságot, hogy megállítsák a zsidók számára kedvezőtlen demográfiai változásokat. A zsidók mindössze a 15%-át teszik ki Ciszjordánia lakosságának. A zsidó telepek létesítését az ENSZ jogsértőnek tartja, de a jobboldali kormányok általában támogatják. A mostani Netanjahu kormány nem működhetne szélsőjobboldali támogatás nélkül. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a huwarai pogrom idején Netanjahu a hadügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel közösen hívott fel a palesztin terrorizmus elleni harcra.

A pénzügyminiszter még egyértelműbben fogalmazott:

“Huwarát el kell törölni a föld színéről!”

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

Egy dollár értéke 100 rubel fölé nőtt, és a nemzeti bank hiába emelte a kamatlábat 12%-ra, nem tudta megállítani a zuhanást. Putyin ezért tőke kontrollt tervez – értesült a Financial Times.

A nagy exportőröket arra kényszerítené az új rendszer, hogy bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, hogy ily módon erősítsék a gyengélkedő orosz fizetőeszközt. Ezenkívül betiltanák a külföldi osztalék kifizetéseket. A külföldi hiteleket sem lehetne meghosszabbítani. Megszűnne mindenféle import támogatás. Ezenkívül korlátoznák a swap ügyleteket és azt az összeget, amelyet az exportáló cégek kivihetnek  Oroszországból. A csomagot a pénzügyminisztérium állította össze, amely bírálja a nemzeti bankot a kialakult helyzetért. A nemzeti bank – látva a drámai leértékelődést – vésztanácskozást hívott össze, és arról döntött, hogy

a kamatlábat brutális mértékben emeli 8,5%-ról 12%-ra.

Ilyesmire csakis tavaly tavasszal került sor nem sokkal azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Akkor a rubel árfolyama még drámaibb mértékben csökkent: egy dollárért már 150-et is adtak. Aztán Moszkvának sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást, és ez nem volt könnyű hiszen Nyugaton zároltak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz deviza készletből. Az energia válság a magas földgáz és olajárakkal kihúzta a bajból akkor Oroszországot, most azonban az elhúzódó háború miatt napvilágra kerültek az orosz gazdaság strukturális nehézségei, amelyeket a nyugati szankciók fokoztak.

Idén a rubel már 26%-ot veszített az értékéből. A fejlődő országok valutái közül a három legrosszabbul teljesítő közé tartozott.

Marad a gyenge rubel?

Szakértők rámutattak arra, hogy a gyenge rubelnek komoly előnyei is voltak Putyin számára hiszen a költségvetés problémáit így könnyebb volt megoldani. A háború igen költséges dolog, de ezt Putyinnak oly módon kell finanszíroznia, hogy ne okozzon lényeges életszínvonal csökkenést- írja a CNN gazdasági rovata. Az orosz elnök népszerűsége jelentős mértékben azon nyugszik, hogy korábban életszínvonal emelkedést produkált, most pedig azt ígérte Oroszország lakóinak, hogy “helyi hadművelettel” kiterjeszti az ország határait. Ma már mind nehezebb tagadni, hogy háború zajlik Ukrajnában, ahol lassan másfél éve mindkét fél hatalmas áldozatokat hoz a győzelem érdekében. Győzelem viszont sehol sincs, ezért a Kreml megkétszerezte idei katonai költségvetést, amely így túllépi a 100 milliárd dollárt. Oroszország sok fegyvert vásárol vissza Indiából és Észak Koreából.

A Reuters megszerzett egy olyan titkos dokumentumot, mely szerint a katonai költségvetés immár eléri a közkiadások egyharmadát!

Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnökasszonya elmondta a rubel válságával kapcsolatban, hogy csökkentek az export bevételek , mert az első félévben olcsóbb lett az olaj és a földgáz a világpiacon. Jelentősen megnőttek “az állami költségvetés igényei” – fogalmazott finoman a nemzeti bank elnökasszonya a katonai kiadások drámai emelkedésével kapcsolatban.

Mindez növeli az inflációt is, ezért a moszkvai nemzeti bank nem zárja ki a  kamatláb további emelését.

Makszim Oreskin, Putyin egyik gazdasági tanácsadója a nemzeti bankot okolta a nehéz helyzetért, és hangsúlyozta “a gyenge rubel rossz Oroszországnak, mert nehezíti a strukturális változásokat és negatív hatással van az életszínvonalra.”

Másképp gondolkodás

Mióta a miniszterelnök kijelentette, hogy „Mások által követhetetlen észjárással kormányozzuk országunk hajóját az európai hullámverésben”, a másképp gondolkodás végre értelmezhető.

Rengetegszer hallottuk már, hogy Brüsszel azért büntet minket, mert másképp gondolkodunk, sőt már nekem is írta egy főszerkesztő, sajnálja, hogy másképp látom a kétszerkettőt, mint ő, így aztán szöget üthet az ember fejébe a dolog, és elkezd töprengeni azon, hogy mi a fene ez a másképpság. Illetve másképpség. Főleg az észjárást illetően.

Arra hamar rá lehet jönni, hogy van ebben valami, mert ha megnézzük, hogy miniszterelnöknek milyen húzásai vannak főleg a nemzetközi politikai színtéren, hát azoknak tényleg semmi értelmük sincsen, hacsak miniszterelnökünk nem kárt akart okozni szép, deli hazánknak… de ilyet még gondolni is borzalom!

Azért sem lenne értelme, mert a miniszterelnök pofára eséseit mindig meg tudja magyarázni majdénmegmondomkiahibás alapon (Brüsszel, Gyurcsány, Soros – a sorrend alkalomszerű), és teljesen lényegtelen, hogy közben mekkorákat szövegel kapu mellé vagy fölé, esetleg luft jelleggel, vagy taccsra küldve a mondanivalót, hogy focikifejezésekkel éljünk, mert ő már korábban tudtunkra adta,

nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál.

Így aztán nem is füllent. Illetve de, csak, mint mondta, nem azt kell nézni. Az ember nem is képes eldönteni, hogy ez most elmés, vagy jópofa, egyedül az biztos, hogy megint át lettünk verve.

A téma tehát az észjárási másság, és annak átgondolása. Hálaisten (illetve hála miniszterelnöknek), most már erre a kényelmetlen és fárasztó átgondolásos műveletre nincs szükség, mert ő, mint a legilletékesebb végleg lezárta az ügyet: a „másképp” azt jelenti, hogy ez az észjárás a többi ember által „nem követhető”. Punktum.

Elfogadva a miniszterelnök meghatározását, ha a többi embert  logikus lénynek tekintjük, a mondott észjárás vagy logikátlan, vagy nem evilági logika. Nem merném feltételezni, hogy Miniszterelnök úrnak a logika – Örkénnyel szólva – hölderlinszerűen unbekannt, sokkal inkább az lehet a helyzet, hogy Ő immár túllépett rajtunk, és más téridő skálán robog, ahol a kettőnek kettővel való szorzata huszonnyolc és köbgyök százharminchétezer között bármely egész szám lehet, ha iksz egyenlő nulla. Ez mások által tényleg követhetetlen, amit meg tudok érteni.

Itt van aztán az EU pénzek esete. Úgy gondolná az ember, nem létezik miniszterelnök, aki egy amúgy is kiköltekezett, rekord inflációval sújtott, a kormány intézkedéseiből láthatóan pénztelen, és ebből következően nagyon szerencsétlen országban ne teljesítené azonnal és lélekszakadva az EU által a pénzküldés feltételeként támasztott huszonhét pontos követelményrendszert az ország érdekében, pláne, ha ő és társasága már annyira megszedte magát, hogy nincs szükségük további intézményesített tolvajlásra, mert munka nélkül is megélnek az eddig besöpört pénzből minimum tíz nemzedéken át. Tágabb családostul, hogyha kell.

Sajnos nekünk, az EU-nak, sőt az egész földi világnak nagy meglepetéssel kell látnia, hogy ilyen miniszterelnök mégis létezik, mégpedig a mi sokszor megválasztott Miniszterelnök urunk, akibe mi, a nép aztán annyi bizalmat helyeztünk, hogy  az egy nagymértékű fényhajlításra alkalmas gravitáció ideérkezése esetén akár a Hold túlsó oldaláról is látható. Ő az, aki követhetetlen észjárással próbál kibújni az előírt EU kötelezettségek alól, bevetve minden módszert, ami csak rendelkezésre áll. Úgy csinál, mintha teljesítené, közben bazsalyogva bólogat, de végül mégsem, kezdődhet hát a következő menet. Igen nagy valószínűséggel hatalmas stáb töri a fejét éjjel-nappal azon, mi legyen a következő csel, amellyel kipróbál egy újabb EU átverést, hogy ne kelljen betartanunk. Hogy mit? Semmit! Egyetlen pontot se, rohadt Brüsszelék!

Ez ám az észjárás, lehet mondani! Bármit beáldozva, ha kell, szakadjon bár össze Föld és Ég, ha tetszik, ő csak győzelemre képes játszani. Mindent és mindenkit feláldozva közben, pusztuljon akár (rajta és rokonságán kívül) az összes országlakó, jöjjön Mohács, Trianon vagy akár Marseille, ha kell, akkor sem fogja feladni! Sohasem! Én ezt végzetesen ostoba makacsságnak hívom, de sajnos olyan mindegy, hogy minek! A hívek zsolozsmája elnyom minden ellenvéleményt.

A helyzet hétről hétre romlik, az EU egyre jobban begurul, és mostanra jutottunk el oda, hogy nyíltan kezdik hangoztatni, meg kell tanulnunk EU pénzek nélkül élni, mert „előbb-utóbb nettó befizetők leszünk”. Mi, józanabbak persze tudjuk, hogy az indok ugyanúgy hazugság, mint a többi megnyilatkozása. A Néppártból is inkább kilépett. Valahogy nem tud veszteni.

A Néppártot bánja a franc, egy HUXIT-ot viszont már életveszély lenne meglépni. Nekünk, az ország polgárainak az. Na persze, Miniszterelnök úrnak mindez semmi, őt meg sem érinti az a gazdasági zuhanás, ami a kilépéskor bekövetkezne, legföljebb visszavonul családi birtokára, ahol mindig süt a nap. Miért érdekelné őt, hogy mi lesz a többiekkel, hiszen azon túlmenően, hogy neki ma már mindegy, EU tagok vagyunk, vagy nem sem, fel sem tudja fogni, hogy mit csinál. Ha a túléléshez az kell, nem fog habozni egy pillanatig sem, úgy feláldoz minket, mint a sicc, akkor is, ha emiatt hívei éhen halnak, ők továbbra is hálásan hozsannáznak neki, milyen szerencse, hogy nem egy Gyurcsányfióka van hatalmon, mert akkor biztos a szemüket is kilőnék eközben kedves mindannyiuknak. Így halnak majd meg boldogan, mert a Mennyország be van ígérve nekik.

A Földre visszatérve a veszély sajnos valós, mert előfordulhat, hogy Miniszterelnök úr egy országot magával rántva száll le a bicikliről, amely elvitt volna minket egy jobb világba.

Na, magyar értelmiség? Tetszik érteni?

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Miért állt ki a magyar külügy Fico egykori rendőrkapitánya mellett?

Rövid időre őrizetbe vették Szlovákiában Tibor Gáspárt, akit korrupcióval gyanúsítanak. Szlovákia egykori rendőrfőkapitánya annak idején abba bukott bele, hogy az újságíró gyilkosság nyomozása során mindent megtett azért, hogy az igazság lehetőleg soha ne derüljön ki: ki és miért ölette meg Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát?

Sokan gyanítják, hogy legfelső helyről jött az utasítás: Robert Fico miniszterelnök akkor le is mondott követve rendőrfőkapitányát. Most azonban mindketten vissza készülnek a hatalomba: Fico újra miniszterelnök szeretne lenni míg az egykori rendőrfőkapitány a legnépszerűbb párt, a Smer listáján befutó helyen szerepel.

Ezért tartotta szükségesnek a magyar külügy, hogy megtámogassa Tibor Gáspárt, elítélve annak őrizetbevételét mondván

“akcióba lendültek a sorosista erők térségünkben.”

Ezt az érvet Robert Fico is használja a választási kampány során. Szlovákia mostani rendőrfőkapitánya visszautasította a vádat mondván a rendőrség korrupció miatt vizsgálódik Tibor Gáspár ellen, aki állítólag megvesztegetett egy nyomozót. A bíróság nem találta megalapozottnak a letartóztatást, és ki is engedte a börtönből Robert Fico egykori főrendőrét.

A pénz és az orosz barátság fűzi össze Orbánt és Ficot

Mindkét vezető nacionalista húrokat penget, és ez Szlovákiában magyar ellenességet jelent. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki ennek ellenére Robert Ficot támogatja Szlovákiában, ahol már régóta nincsen önálló képviselete a magyaroknak a parlamentben, akik pedig a lakosság mintegy 10%-át teszik ki az országban.

Mi fűzi össze Orbánt és Ficot? Mindenekelőtt az orosz barátság. A jelenlegi szlovák kormány, melyet az ország első magyar kormányfője vezet, kiáll Ukrajna mellett, és maximálisan együttműködik ennek érdekében a NATO-val. Fico ezzel szemben jóval megértőbb Putyin iránt. Annál persze okosabb, hogy ezt oly nyíltan képviselje mint Orbán Viktor, akit Putyin trójai falovának tartanak a NATO-ban és az Európai Unióban, de hogyha hatalomra kerülne, akkor Fico Szlovákiája a gyakorlatban sokban közelítene a magyar diplomáciához. Ily módon a visegrádi együttműködésben 2-2 lenne az arány, a nyugatbarát Lengyelország és Csehország állna szembe Magyarországgal és Szlovákiával. Csakhogy Varsóban a visegrádi együttműködést eltemették amikor Morawiecki miniszterelnök kijelentette: Románia a mi első számú partnerünk a térségben.

A zűrzavaros korrupciós ügyek is összeköthetik Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét Fico szlovák rezsimjével, amely a maga idején ugyanígy működött: a titkosszolgálat tisztjei koordinálták a rendszert.

Ezért is rendeztek óriási tisztogatást Fico és utóda, Pellegrini bukása után Pozsonyban a belügyben. Egy országos rendőrfőkapitány például öngyilkos lett a börtönben.

Ha Fico visszakerülne a hatalomba, akkor Magyarország és Szlovákia közép-európai ikerpárrá változhatna Orbán Viktor elképzelései szerint. Ehhez persze Robert Ficonak  nemcsak, hogy meg kellene nyernie a választást, de partnereket is kell találnia a kormányalakításhoz Pozsonyban. Ami nem lesz könnyű, különösen, hogy mind az amerikai nagykövetség, mind pedig Brüsszel lebeszéli a szlovák pártokat arról, hogy Ficóval közösködjenek. Így járhat úgy mint Orbán cseh barátja, Andrej Babis, akinek pártja hiába végzett az első helyen a választásokon, mert a többi párt nem vállalta vele a koalíciót. Robert Fico persze követheti Giorgia Meloni útját is: feledi Orbán Viktort, és maximálisan jó kapcsolatra törekszik Washingtonnal és Brüsszellel.

Végülis Orbán sorsa a Putyin barát zsákutcában nem különösebben vonzó alternatíva.

Új útvonalon az Odesszai kikötőből induló gabonaszállító hajók

Az első teherhajó elhagyta a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai odesszai kikötőt a Kijev által kialakított új tengeri folyosón keresztül – jelentette be szerdán az ukrán infrastrukturális miniszter.

„A Joseph-Schulte (…) konténerhajó elhagyta Odessza kikötőjét, és a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón halad” – erősítette meg Olexandr Kubrakov, akit egy sajtóközlemény idéz. Oroszország azonban azzal fenyegetőzött, hogy potenciális katonai célpontnak tekinti az ukrán kikötőkbe induló vagy onnan induló hajókat a gabona -megállapodás lejártát követően.

Július közepén Oroszország felmondta azt a megállapodást, amely tavaly nyár óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Néhány nappal később, július 19-én Moszkva figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kijev másnap úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajókra vonatkozó kölcsönösséget.

Azóta a Fekete-tengeren mindkét oldalon megnőtt a támadások száma, és az orosz hadsereg többször is csapást mért Odesszára, Dél-Ukrajna egyik jelentős kikötőjére, de támadja Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyeket Kijev exportjának akadályozása okán ítélt el.

Miért nem kedveli Trump egykori magyar tanácsadója Orbánt?

“A kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam, egyike voltam Orbán három nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ismerem Orbánt és a módszereit. Reménykedtem abban, hogy a “konzervatív oldal” nem válik olyan korrupttá mint az egykori kommunista párt, az MSZMP. Ebben tévedtem, elég ránézni Mészáros Lőrincre. Örülnék neki, hogyha az amerikai barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz természetével” – nyilatkozta a valasz.hu portálnak Gorka Sebestyén, aki egykor Donald Trump tanácsadója volt a Fehér Házban.

“Az ukrajnai háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát azzal fenyegetné meg az Egyesült Államok, hogy visszavonja a támogatását hanem azért, mert Moszkva fél a volt főnökömtől! Putyin hidegvérű gyilkos. Elég ehhez megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, hogy mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.

Putyin már húsz éve beszél arról, hogy Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte “illegitim”.

Zelenszkij szabadságharca igazságos és jogos harc, melyet igenis támogatnia kell az Egyesült Államoknak, de elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni egy korrupcióval mélyen megfertőzött régióba – ez esztelenség – hangsúlyozta Gorka Sebestyén.

Ha Trump újra nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar tanácsadó újra bejutna a Fehér Házba, de mindenképp érdekes, hogy a továbbra is Trump hívő nemzetbiztonsági szakértő hogyan ítéli meg Oroszországot és Ukrajnát. Enyhén szólva másképp mint Orbán Viktor.

Magyarország helyett Románia

Így nyilatkozott Lengyelország miniszterelnöke amikor a partner kapcsolatokról kérdezték az Oroszországhoz közeleső uniós tagállamok esetében. Az Atlantic Council tanácskozásán Mateusz Morawiecki kijelentette:” nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal. Magyarország kivételével a régió államai hozzánk hasonlóan ítélik meg az ukrajnai háborút.”

Mivé lett a hagyományos lengyel-magyar barátság, melyre Orbán Viktor korábban regionális diplomáciáját alapozta?

“Március harmadika a lengyel-román barátság napja lett. Ez tükrözi a két ország közötti barátságot és a széleskörű stratégiai együttműködést”

– mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a varsói parlamentben.

Ukrajna ügyében a másik három visegrádi állam álláspontja markánsan különbözik a magyar diplomáciája kétértelmű magatartásától. Mind Lengyelország mind pedig Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett éppúgy mint az Európai Unió és a NATO tagállamainak döntő többsége.

Orbánnak marad Erdogan török elnök kétes barátsága.

Muzulmán díszvendég a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén

Miközben Orbán Viktor az iszlám veszedelemmel riogatja a közvéleményt addig augusztus huszadikán Erdogan török elnököt fogadja, aki épp az iszlám politikára alapozta egész pályafutását. A keresztény és nemzeti Orbán Viktornak nem maradt más díszvendég mint a Szultán – így nevezik hívei Erdogan elnököt.

Thököly Imre is az akkori szultánnak hitt amikor a nagyvezír Bécset ostromolta 1683-ban. Tévedett. 1986-ban a keresztes hadak visszafoglalták Buda várát is, és kiszorították a szultán csapatait Magyarország területének legnagyobb részéről. Thököly Imre életének utolsó éveit a török birodalomban töltötte. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen jövőt szeretne saját magának de hát elfogytak a barátai. Ellenségei pedig már annyira nem tartják fontosnak amint az a Soros alapítvány tervezett kivonulásából kiderült, hogy a megbuktatásán munkálkodjanak. Zsákutcában maradt magára a magyar miniszterelnök, aki egy csőd szélén lavírozó Putyin trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban. Nem épp irigylésre méltó állapot…

Gorka Sebestyénről még itt olvashat!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK