Featured

“Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkás import nélkül”

Abban a vitában, mely az új bevándorlási törvényről folyik Franciaországban azt hangsúlyozta a francia kormány családügyi minisztere, hogy Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkások importja nélkül. A bevándorlók csaknem egyharmada Európából érkezik.

Kaphatnak-e tartózkodási engedélyt Franciaországban azok a bevándorlók, akik illegálisan érkeztek az országba, de olyan területeken dolgoznak, ahol nincs hazai munkaerő, és ezért nagy szükség van rájuk. Erről vitáztak a hétvégén a Les Echos című gazdasági lap kerekasztal beszélgetésén, ahol Aurore Bergé asszony, családügyi miniszter kifejtette, hogy szükség van vendégmunkásokra a francia gazdaság normális működéséhez, épp ezért legalizálni lehet azokat a migránsokat, akik fontos munkaterületeken dolgoznak.

“Nem hiszem, hogy nem tudnánk kompromisszumot találni“

– hangsúlyozta a miniszterasszony, aki tudja, hogy szüksége van a kormánynak a jobboldali republikánus párt támogatására a parlamentben az új bevándorlási törvény elfogadásához. Csakhogy a republikánusok vezére közölte: ez vörös vonalat jelent!

“Ha ezt átlépjük, akkor megkezdődhet több százezer migráns tartózkodásának legalizálása”

– hangoztatta Eric Ciotti, aki szerint ez új felhívás lenne egy következő migráns hullámra.

A miniszterasszony, aki korábban a liberális kormánypárt parlamenti frakcióvezetője volt, rámutatott arra, hogy

“a nagyipar vezetői, a szakmai szervezetek mind mind a vendégmunkás import mellett foglalnak állást.”

A francia miniszterasszony azt javasolta, hogy

“tegyünk határozott különbséget a migráció és a vendégmunkások közé. Az illegális migrációt drasztikusan csökkenteni kell míg a vendégmunkások importját növelni.”

Holtponton az új bevándorlási törvény vitája

Macron elnök februárban terjesztette elő az új törvény tervezetét, ebben megkönnyítené a vendégmunkások alkalmazását a francia gazdaságban, mely munkaerő hiánnyal küszködik olyan fontos ágazatokban mint például az építőipar, a turizmus, a vendéglátás vagy a házhozszállitás. Franciaország a világ elsőszámú turista célpontja: a kormány 34-36 milliárd eurós bevételre számít az idén.

Ősszel lesz a törvényjavaslat vitája a parlamentben – erősítette meg Elisabeth Borne miniszterelnök. Az új bevándorlási törvény jelenleg a szenátus előtt van, de tekintettel a téma érzékenységére gyors eredményre senki sem számít. A liberális kormánypártnak nincs többsége, ezért a republikánusok nélkül nem reménykedhet a törvényjavaslat elfogadásában. A republikánusok viszont szigorítani akarják a törvényjavaslatot, mert attól tartanak, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen mozgalma megszerzi az ő szavazóik egy részét. Marine Le Pen politikájának egyik alappillére a migráció elutasítása. A bevándorlók csaknem egyharmada európai Franciaországban.

Mit mutatnak a számok?

Franciaország területén 67,6 millió ember él, ebből 5,2 millió a külföldi állampolgár. A viszonyok furcsaságát mutatja, hogy az 5,2 millió külföldi közül 800 ezer már Franciaország területén született. A bevándorlók száma hivatalosan 7,7 millió, köztük van már 2,5 millió olyan migráns, aki megkapta az állampolgárságot.

A bevándorlók száma és aránya egyre nő: jelenleg már meghaladja a francia lakosság 10%-át. A második világháború után 1946-ban ez még csak 4,6% volt.

Honnan jönnek a bevándorlók? A legtöbben Afrikából 41%, 32% Európából és Ázsiából 16%.

Közben egyre több francia születik külföldön: már 1,7 millió ilyen francia állampolgár van.

A gazdaságban nemigen vizsgálják a bevándorló munkaerő részesedését, mert “ez politikailag gyúlékony terület” – fogalmazott a gyáriparosok szövetségének elnöke, aki a La Croix című katolikus lapnak nyilatkozott. A legutolsó hivatalos kimutatás  2017-ből datálódik. A Radio France riportja ezért csak becsléseket tartalmaz, de kiderül belőle, hogy például az építőiparban Franciaország legnépesebb régiójában – Ile de France –  Párizs környékén a munkavállalók 60%-a külföldi. Egész Franciaországban a szociális gondozók 40%-a migráns, a vendéglátó iparban ez az arány mintegy 20%.

Jövőre Párizsban rendezik meg az olimpiát, a különböző ellenőrzések során kiderült: nagyon sok bevándorló szorgoskodik az építkezéseken.

Tavaly a francia állam 52570 tartózkodási engedélyt adott ki azzal az indokkal, hogy az illető munkájára Franciaországnak szüksége van. Ez 45%-os növekedés az előző évhez képest. Egy évtizede folyamatosan növekszik a vendégmunkások száma Franciaországban, és ez a tendencia egyre gyorsul – állapítja meg a közszolgálati rádió riportja.

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Kötcse 2023.

Amikor Dobrev Klára családi nyaralójukból a kalocsai Paprikafesztiválra igyekezve elhajtott a kötcsei Kúria előtt, láthatta, sőt akár számba is vehette az ország színe-javát, ahogy érkeznek az Aktuális Kinyilatkoztatás helyszínére meghallgatni a Víziós Embert.

A Víziós Ember, aki majd megmondja nekik, hogy egyrészt mi lesz (jóslat), másrészt mi legyen (parancs). Ő ugyanis a hívők közfelfogása szerint ellát Krakkóig, ha lángol, ha nem, a többiek meg még az orrukig se. Utóbbi megállapítás igazságtartalmában nincs okunk kételkedni, előbbi meg kézenfekvő evidencia.

Ez az úgynevezett piknik a szokásos éves úrfelmutatások egyike, (ilyen például a tusványosi gyülekezde is), ahol az Úr felmutatja magát, learatja a tapsokat, aztán megnyugodva hazamegy. Újabb pár hónapig nem kell beszédet írni.

Az árnyékkormány miniszterelnöke, egyben az ördög felesége persze elhajtás közben nem vett számba senkit, ismeri őket, mint a rossz pénzt, és azt is tudja, hogy „az ország színe-java” kifejezés a besöpört jövedelmeikre jellemző, nem pedig az ország állapotára, melyet elvileg ők kormányoznak. Az állapot ugyanis eléggé lehangoló, ebből következően óriási baj, ha tényleg ez a tehetségtelen gárda lenne az ország színe-java. Hál’isten nem az, hiába hazudozzák sokan. Van jobb!

A Főnök beszéde nem nyilvános. Természetesen ez csak egy trükk, hogy egyrészt a közzététel helyetti, gondosan megtervezett kiszivárogtatás titokzatosabbá és fontosabbá tegye a mondottakat, mert az mindig használ a szövegnek, pláne benne rejtező ostobaságok esetén, másrészt, ha valaki rámutatna az ostobaságra, lehet mondani, hogy nem pontos az idézet. Ő nem is ezt mondta. De nem ám!

Az infó csepegtetés jelenleg teljes erővel folyik. Amit mostanáig sikerült kiszivárogtatni:

  • A miniszterelnök módosította nyugdíjba vonulásának évét, ami eddig 2030. volt, most 2034 lett. Indok: a COVID és a háború „négy évet elvett tőlük”.

Ebből a közlésből több dolog következik. Orbán egyrészt biztos benne, hogy mostantól örökké FIDESZ kétharmad lesz, azaz, ha akarja, haláláig miniszterelnök maradhat, másrészt a kudarcos évek miatt (mely kudarcossághoz neki természetesen semmi köze sincs) kárpótolni akarja magát négy szép, diadalmas évvel – illetve szerintem inkább hattal, mert a budapesti olimpiát 2036-ra tervezi. Ha a plusz négy év megvan, a még plusz kettő nem fog zavarni senkit. Nehogy már más nyissa meg!

  • A miniszterelnök a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként, mint mondta, „a társadalom nem ehhez szokott hozzá, hanem a folyamatos növekedéshez”.

Ja. Hozzászokott. A Bajnai által rendbe tett országhoz, a Gyurcsány által összegyűjtött MANYUP 2700 milliárdjának lenyúlásához és szétosztásához, a 2010. utáni világgazdasági fellendüléshez, ami a magyar gazdaság multijait folyamatosan támogatta, az állandóan érkező EU pénzekhez, és a mindezekből következő „folyamatos növekedéshez”, amivel csak egy baj van: a többiek még jobban növekedtek, azaz mára a sereghajtó csoport (Románia, Bulgária, Magyarország) tagja lettünk, amiről persze a nagyközönség nem tud. Persze 2,7 millióan el se hinnék, még ha mondanák is nekik, de nem is mondja senki. A többieknek sem.

  • Orbán szerint vezető pozíciójukhoz az is hozzájárul, hogy gyenge az ellenzék, valamint állítása szerint nem voltak az embereket érintő megszorítások.

Ez így igaz. Legalábbis az első állítást illetően, mert a második a szokott füllentés, ami mellett lazán elsiklik a hallgatóság meg az olvasótábor is. Az ellenzék gyöngeségét illetően ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azon maga az ellenzék nem tud változtatni, mert a bizonytalanok nekik nem hisznek. Segíteni kellene nekik, elmondani/megírni, hogy ők jobbak lennének, és hogy hogyan lennének jobbak, de sajnos, mint az már sok éve látható, ilyen segítség nincs. Ennek fényében jogosnak tűnik Orbán hosszútávú tervezése.

  • A miniszterelnök ismét elmondta, hogy komoly veszélyt lát Európa iszlamizációjában, és úgy gondolja, hogy belátható időn belül Nyugatról keresztény közösségek fognak Magyarországra menekülni emiatt.

Volt egyszer egy ember, valami francia, aki a XVIII. században kiszámolta, hogy Párizs utcáit 100 év múlva két méter magasan fogja lótrágya borítani (ő is tovább húzta a görbét). Nincs ezzel a tovább húzott muzulmános görbével sem gond, szegény idemenekülők majd azokban a házakban fognak lakni, amelyeket a Nyugatra távozó magyarok hagynak itt üresen.

  • A miniszterelnök azt akarja, hogy Magyarország nagy, erős és gazdag legyen, és mindenki tiszteljen minket (azt akarja! Fantasztikus!).

Ehhez van neki egy 15 pontos terve, amelyik a következő hét pontból áll:

  • a demográfiai fordulat elérése

Jutalmazással nem lehet elérni, csak kemény büntetőintézkedésekkel. Börtönnel való fenyegetés 3 gyermek alatt, sokmilliós pénzbüntetések, satöbbi. Aztán, ha sikerül, Magyarország lakossága 2100-ban is 10 milliós lesz, a lepusztuló Németországé meg megfeleződve 40 milliós. És akkor mi van?

  • A munkaalapú gazdaság létrehozása

Szerintem már létrehoztuk. A tudásalapú jobb lett volna, mint a multik gyáraiban való gürizés, de ha ez a vízió…

  • Hitelfelvételek helyett hitelezővé és modern ipari nemzetté kell válni

Tényleg? Aszta! Hogy erre még nem gondolt senki…

  • A magyar vállalkozóknak külföldön is be kell fektetni, a profitot pedig haza kell hozni

Ahhoz magyar vállalkozó kéne. Na, pont azt nem sikerült kinevelni. Sőt, ellenkezőleg! Antivállalkozók gazdagodnak tömegesen.

  • A hadseregfejlesztés

Úgy gondolja a miniszterelnök, hogy ettől leszünk erősek? És akkor majd mindenki tisztel minket, mert különben odapörkölünk, mint Putyin?

  • A digitális állampolgárság bevezetése

„A digitális állampolgárság egy olyan – a digitális és online világban járatos, az abban megjelenő információkat kritikusan szemlélő, konstruktívan továbbgondoló, produktívan kezelő személy jellemzőire utal, aki képes eredményesen, és a közösség számára is értékteremtően végezni a mindennapi tevékenységét.”

Hát, az jó lenne, csak az a baj, hogy ha az ilyen magyar állampolgárok száma túllép egy adott (nem is nagyon magas) létszámot, akkor Orbánnak meg a FIDESZ-nek többé itt nincs esélye. Szerintem nem gondolja ő ezt komolyan.

  • Energetikai önellátás, ennek része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen.

Ezt nyilván mondta neki valaki. Jelenleg Magyarország nem képes önellátásra (nem csak gázból és olajból, hanem villamos energiából is importra szorul), és ha beindulnak az energiafaló akkugyárak, akkor még rosszabb lesz a helyzet, ezért Paks II. késése miatt két nagy erőművet (1000 + 1600 MW) kell építenünk, azok pedig mással nem működhetnek, csak a Déli Áramlat nevű csővezetéken jövő orosz gázzal (a kazah gáz is gyakorlatilag az). Ezért kell állandóan gazsulálnunk Putyinnak, aki a gázt, meg Erdogánnak aki a csővezetéket tulajdonolja. A többi energetikai kérdés kevésbé lényeges.

A fenti eszmefuttatásból azt, hogy erősek leszünk meg gazdagok, még csak-csak értem, de hogy hogyan leszünk nagyok, az igencsak kérdéses. A felfejlesztett hadsereggel visszafoglalunk a szomszédoktól valamit? Vagy mindent? Ezt takarja a nemzetegyesítés?

Ahogy a leírtakból látható nem egyszerű a helyzet. Mondhatni, rossz. Hogy ennek ellenére Orbánék népszerűsége nem csökken, azzal a hazáját féltő, médiabirtokos magyar értelmiségnek előbb-utóbb kell valamit kezdeni. Javasolnám, hogy minél hamarabb.

Egyelőre nem látszik jele.

Sokkal olcsóbban adják az oroszok a földgázt Kínának mint nekünk

Négy éve indult meg a földgázszállítás Oroszországból Kína irányában, de a titkos egyezmény részletei mindmáig nem szivárogtak ki. Most viszont a Reuters hírügynökség hozzájutott egy titkos orosz  dokumentumhoz, melyből kiderült: 40%-kal olcsóbban kapják az orosz földgázt a kínaiak mint az európai vevők!

Az idén a kínaiak 297 dollárt fizetnek ezer köbméter orosz földgázért míg Európa – beleértve a törököket is – 501 dollárt. Jövőre marad ugyanez az arány: a kínaiak 271 dollárért míg az európaiak 481 dollárért jutnak orosz földgázhoz. Ennyit ér Magyarországnak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin “barátsága”.

Mindez nagy csapás az orosz költségvetésre, mely az ukrajnai háború miatt számtalan sebből vérzik. Az oroszok már több földgázt adnak el Kínának mint Európának. Az Európai Unió a maga részéről azt tervezi, hogy nem vásárol földgázt Oroszországtól 2027 után.

Az orosz kormányzati anyag 71 dollárra becsüli egy hordó Ural olaj árát miután Oroszország Szaúd Arábiához hasonlóan csökkentette az olajkitermelést, hogy magasan tartsa az árat. Mindez újabb veszteséget jelent az orosz gazdaságnak, melynek fő bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Putyin Kína csicskása lett

Az orosz elnök katasztrofális háborús döntésével teljesen kiszolgáltatottá tette Oroszországot a kínaiaknak, akik alaposan ki is használják ezt a helyzetet. Pekingben pontosan tudják, hogy a szankciók miatt Oroszországnak értékesítési gondjai vannak, és ezt kihasználják arra, hogy igen jelentős diszkontra kényszerítsék Moszkvát. Ily módon a kínai ipar versenyképes marad a világpiacon az olcsó orosz energia felhasználásával míg Moszkva létfontosságú bevételektől esik el az ukrajnai háború kellős közepén. Pekingben nemrég leváltották azt a külügyminiszterhelyettest, aki gyakran hangoztatta, hogy “a kínai- orosz barátságnak nincsen határa!” Hszi Csin ping elnök szerint nagyon is van hiszen Peking számára százszor fontosabb Washington mint Moszkva. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megdicsérte a kínaiakat amiatt, hogy megfogadták az amerikai “kérést”: nemcsak fegyvereket nem szállítanak Oroszországnak, de olyan chipeket sem, melyeket az oroszok a fegyvergyártásban fel tudnának használni, és emiatt szankciós fekete listára helyezte őket az USA és szövetségeseinek tábora.

Peking Putyint az ukrajnai háború befejezésére ösztönzi , mert javítani akarja kapcsolatait a Nyugattal. Az orosz elnök mindinkább magára marad: kénytelen olyan korábban lenézett szövetségessel mint Észak Korea komolyan tárgyalni. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrég Phenjanban tárgyalt fegyverek szállításáról, Putyin pedig hamarosan Vlagyivosztokban találkozik Kim Dzsong unnal. Aki a hírek szerint az észak-koreai atom és rakéta program támogatását várja Putyintól. Ezt sem Kína sem Japán sem pedig az Egyesült Államok nem helyesli. Putyin olyan zsákutcába manőverezte bele magát, ahol már nincs jó lépés. Ukrajnából nem vonulhat ki, mert ez politikai öngyilkosság lenne, az elhúzódó háború pedig végképp Kína csicskásává teheti a nagyhatalmi gőgjében megalázott Oroszországot.

Repülőtér

Mikor az embernek valamire kedve támad, az nem sorolható a rideg, racionális döntések közé, ahol a praktikusság, a kiadás-bevétel, veszteség-haszon megfontolások és számítások játsszák a főszerepet.

A „kedve támad” mondás azt jelenti, hogy az a valami érzelmileg fogta meg az illetőt, azért horgadt fel benne a birtoklási vágy. Az érzést nyilván mindenki ismeri, ahogy azt az általában szorosan hozzátartozó másik érzést is, amikor tudja, hogy a vágyott akármi sohasem lehet az övé, és ez a frusztráltság nagyon nehezen múlik, sőt néha még erősödik is.

Persze vannak, akiknek anyagilag nincsenek korlátjaik. Itt most nem C. Ronaldóra meg az ő Bugatti Centodieci-jére (3 milliárd) gondolok, mert az komolytalan, nem is a mostanában sokat emlegetett jacht (27 milliárd) derék tulajdonosára, mert az a hajó ugyan már menőbb darab, de még mindig keveset ér, hanem például a magyar miniszterelnökre, aki egy majdnem 40.000 milliárd értékű, országos költségvetés fölött rendelkezik, mégpedig korlátlanul.

Sőt.

Újabb adók kivetésével akár növelheti is az összeget, mert a magyar GDP-ben van még tartalék. Mindenesetre a mostani magyar költségvetésből 1841 darab jachtot lehetne venni, ha a miniszterelnök úgy döntene, igaz, akkor a nyugdíjasok nem kapnak még csak szimpla inflációkövetést se, ahogy a rezsitámogatásra szintén keresztet vethetnénk, a minimálbér emelésre meg szintén, de már kezdünk az ilyesmikhez hozzászokni, pláne, ha magas az inflációnk. Az pedig magas. Úgy nyertünk vele EB-t, hogy a többiek a fasorban se voltak.

Az így beszerzett 1841 darab 62 méteres kishajót az arra érdemesek közt szétosztva jól mulathat a szűkebb társaság a napsütéses nyári tengeren, de azért a kikötőbe érve ne Abramovics Solárisa mellé parkoljanak, ha nem akarnak közröhej tárgya lenni.

Ebből következően az amcsi meg az orosz milliárdosok és a keleti despoták mellett a magyar miniszterelnök az, akinek nem kell magát nagyon visszafognia, ha megkívánna valamit. Ilyen volt például az úszó meg az atlétikai VB megkívánása után a Vodafone megkívánása is, amely a magyar piac kb. negyedét birtokolja, és mivel a megkívánást tett követte, a magyar állam a részvények 49 százalékáért januárban átutalt a korábbi tulajdonosnak úgy 320–330 milliárdot. A maradék 51 százaléknyi Vodafone új tulajdonosa a 4iG Nyrt.

„A magyar állam és a 4iG stratégiai együttműködése a tranzakcióban a piac átalakulása mellett a versenyképesség javulását és a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását is eredményezheti

– jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnöke.

Fogalmunk sincs róla, hogy egy ilyen részvénytársaságban a kisebbségi tulajdonosnak milyen jogosítványai vannak (esetleg vétójog is, mint az EU-ban – persze szerződése válogatja), de mint tudjuk, az állam az az állam, és sokféle eszköz áll rendelkezésére hogy akár a konkurenseit, akár a partnerét tönkretegye. Pláne, ha a kormányfőben vannak ilyen hajlamok. A Yettel és a Telekom helyében ideje lenne félni (ők birtokolják a magyar piac maradék háromnegyedét), de ilyen társtulajdonossal a 4iG Nyrt. helyében sem lehetnénk teljesen nyugodtak, hiába van többségi részvénypakettünk.

Az állam számára a megvétellel elérhető haszon miféleségét illetően semmifajta konkrétumot nem tudunk mondani. Az az érzésünk, hogy a miniszterelnökben maradtak halvány nyomok iskolai tanulmányaiból (például amint a költő írja: „Számon tarthatják, mit telefonoztam”), és úgy gondolja, jobb, ha az információforgalom egy része Pintér kezében van, akkor a telefonálások számon tartása sokkal könnyebb, ahogy az egyes beszélgetések eltitkolása is, ha olyan, és ha kell, mert hogyha egy államtól független magáncég beszélgetésébe hallgatnának bele, vagy tiltanának le náluk valamit, az igencsak kellemetlen nyivákolással járhat, ami Brüsszelben is hallható.

Abban sajnos nem tudunk hinni, hogy ez az állami tulajdon jobban biztosítaná „a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását”, mintha a vállalat magánkézben maradt volna, ugyanis az egypárti államdiktatúrában (szocializmus) voltak ezzel rossz tapasztalatok (illetve csak azok voltak), az üzlet az anyagi vonzatot tekintve pedig most igényelt egy nagyobb összeget, mikor az állam úgyis csehül áll, a szép haszon meg majd csak később jön (ha ugyan egyáltalán), ezért a miniszterelnöki megkívánás legvalószínűbb oka mégiscsak a számon tartás igénye. Még ha ezzel nem jót gondol is.

Persze mindegy mi van, amit ő akar, annak teljesülni kell.

Itt van aztán a repülőtér, amely anyagilag nem áll jól. A COVID járvány a forgalom drasztikus csökkentésével komoly veszteséget okozott, a fölfutás lassú, és ami a fő dolog, a miniszterelnök megkívánta. Már régebben is megkívánta, csak akkor jól ment nekik, és nem akarták eladni. A helyzet mára megváltozott.

Mint írják, az Államadósság Kezelő Központ 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, ebből pont lehet venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró (770–1150 milliárd HUF) körül lehet. A fentiek szerint a vételről szóló tárgyalások jól haladnak. A maradék részvényre, mint Nagy Márton említette volt, a kormány baráti társbefektetőt keres (többek között Katarban, ha jól tudom – ott nem üldözik a keresztényeket?). A vevőnek persze a vételáron felül át kell vállalni a cég meglévő adósságállományát is, azaz a mainál jóval több bevétel kellene az üzemeltetésre, a karbantartásra, a fejlesztésre, az átvállalt adósság törlesztőrészleteire, na meg a haszonra, amelyből a vételárra felvett hitelünk visszafizethető. Ebből következőn még nullszaldó sem nagyon ígérkezik, pláne megtérülésről nem beszélhetünk, ami egy gazdaságilag amúgy is bajban lévő ország esetében egyrészt a vezetés dilettantizmusát, másrészt az egyszemélyi vezető mindenen átgázoló akarnokságát mutatja be.

Hogy a megvételben mi a jó? Hááát… vagy húsz percet gondolkoztunk azon, milyen stratégiai jelentősége van annak, ha a repülőteret az állam üzemelteti, de csak egyet találtam: az állam nyilván nem zárná be egyik napról a másikra rossz üzletmenetre hivatkozva, de ismerve az államot, ezt semmilyen magáncégnek sem javasolnám, és még ha megpróbálkozna is vele, állami intézkedésekkel öt perc alatt lehetne helyreállítani a normál működést. A „stratégiai előny” tehát csak a miniszterelnök fejében létezik:

„Hm, hm, jobb az, ha a miénk. Ahogy minden. Is. Majd Varga előteremti azt a harminc jachtnyi összeget, elvégre ezért alkalmazom súlyos pénzekért!”

Végeredmény: hogy megvesszük, az tuti. A tanulságot mindenki maga vonja le.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Ferit… illetve Ferencet semmilyen kötöttpályás közlekedési eszköz nem köti össze a várossal, mert az I. Terminál melletti, a II. Termináltól légvonalban 2,5 kilométerre lévő vasútállomás nem nevezhető annak. Ez Európát tekintve Hungarikum. Sajnos úgy néz ki, hogy a hagyományokhoz ragaszkodó miniszterelnök, miután ezt az állapotot 13 éven keresztül (Tarlós alatt is) megtartotta, nyilván spórolási célból továbbra is meg akarja tartani, de hogy akkor mifenéért kell neki az összekötés kiépítésénél sokkal drágább repülőtér, amelyik magánvállalkozásként 18 évig rendben üzemelt, azt nem én fogom kitalálni. Pedig az összekötés sokkal hasznosabb, mint a mindenki számára láthatatlan, a magyaroknak viszont egyelőre plusz kiadást jelentő vétel.

Az összekötésre már készültek tervek. Az állam a vasúti kapcsolatot favorizálja, amely kb. 27 km hosszan a meglévő vasúttal párhuzamosan futna, és Monornál csatlakozna vissza a meglévő vonalhoz. A megálló úgy 350–500 méterre lenne a 2a és 2b Termináloktól (nem semmi!).

A KÖKI-től a 3. metró meghosszabbításaként megépített, egyvágányos, kezdetben a vasút mellett a felszínen futó, a vasutat és a ferihegyi gyorsforgalmit Miklóstelep keleti sarkánál egy felüljárón keresztező, a repülőtér területén könnyen építhető kéregvasútként haladó, és közvetlenül a 2b. Terminál előtti parkoló alá épített végállomásra befutó, kb. 9 kilométeres metrószakasz a nyolcadába-tizedébe kerülne a többszáz milliárdos vasúti fejlesztésnek.

További előnye a metrós megoldásnak, hogy a 3. metró nem a vasútállomásokra érkezik, hanem sok megállója van a városban, ahogy közvetlen kapcsolata is mindhárom másik metróval. A 20 percenkénti járatsűrűség esetén egy vágány elegendő (nem mindegyik metró megy tovább a repülőtérre), a repülőtéri végállomáson való 25 perces tartózkodás pedig bőven elég a kényelmes ki- és beszállásra. Óránként ezzel a megoldással mindkét irányban kb. 2500 utas szállítható.

Hogy akkor miért nem ebben gondolkodik a szakértők garmadájával rendelkező állam, és miért a vasutat preferálja?

A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az 1,35 km-es érdi vágányt„,

és ha ehhez hozzávesszük, hogy Mészáros a vasúthoz is ért, a metróhoz meg nem, akkor hamar világossá válik minden. Ja, így már mindjárt más.

Az persze öröm, hogy ha magyar ember nyeri az állami versenytárgyalást, akkor nem viszi ki a (dupla annyi?) hasznot, hanem azzal is hazánk további épülését-szépülését segíti elő. Aztán megnézi az ember a híradást a jachtos nyaralásról, és kétségei támadnak.

Tényleg nem viszi ki?

Orbán 2034-ig akar kormányozni

A miniszterelnök Kötcsén realista módon megállapította, hogy a csökkenő életszínvonal miatt visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de megismételte, hogy jövőre már emelkedést vár. Mínuszból a nulla is emelkedésnek számít, de perspektívái a nemzeti együttműködés rendszerének nem nagyon vannak. Stagfláció várható, annak minden kínos következményével.

Orbán 15 pontos programot ismertetett, amely felemelné Magyarországot, de ez tulajdonképp csődjelentés a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves teljesítményéről.

Első helyen a demográfia szerepel: itt nem sikerült megállítani a létszám csökkenését, a hiányzó munkaerőt mindinkább külföldről kell pótolni. Ha a következő évtizedben többszázezer külföldi munkavállalót importál Magyarország, akkor a migránsellenes jelszavakat el lehet felejteni.

Orbán munkaalapú gazdaságot akart létrehozni miközben tömeges a fiatalok kivándorlása a magasabb életszínvonal és a toleránsabb társadalom reményében.

Hitelfelvevő nemzet helyett hitel nyújtóvá kell válnia Magyarországnak – fejtegette Orbán Viktor miközben a magyar állam kétségbeesetten keresi a hiányzó uniós eurómilliárdok pótlási lehetőségét. Álmodik a nyomor:

Magyarország örül, ha nem jut adósság csapdába nemhogy hitel nyújtó országgá válna.

A magyar miniszterelnök energetikai önellátásról is beszélt, de ennek a realitása igencsak kérdéses, mert Paks2 belépése optimális esetben is csak 10 év múlva várható.

Magyar-orosz-török földgázüzlet

A miniszterelnök két földgázerőmű építését hagyta jóvá, hogy legyen elég energia az épülő akkumulátorgyárak számára. Honnan jön a földgáz? Főként Oroszországból, de az Európai Unió irányelvei az orosz import megszüntetését tervezik 2027-re. Hogy akarja ezt kijátszani Orbán Viktor? Erdogan török elnök segítségével. Az orosz földgáz nagy része ugyanis Törökországon keresztül érkezik  csakhogy a törökök már maguk is kitermelnek földgázt. Plusz vásárolnak Azerbajdzsánból is, melyet nem sújt semmiféle szankció. Immár magyar-azeri földgázegyezmény is van. Nem véletlenül járt mindkét elnök Budapesten augusztus huszadikán, mert Törökországból a jövőben azeri és török földgáz érkezhet Magyarországra és nem orosz! Putyin földgáza átalakul és azerivé vagy törökké lesz amikor Magyarországra érkezik. Brüsszel látja a csapdát, de miután Ursula von der Leyen is alternatívaként ajánlotta az azeri földgázt, sőt maga is járt Bakuban, ezért az Európai Unió nem sokat tehet a magyar-orosz-török földgáz üzlet ellen.

Magyar-török egyet akar: a ferihegyi repülőteret

Orbán Viktor már régóta meg akarja kaparintani a nemzetközi repülőteret, amely nyereséges és nemzeti szimbólum is egyben. Csakhogy nincsen ehhez elég pénze. Erdogan elnöktől vár támogatást ehhez “a magyar nemzeti programhoz.”

Egy nem egészen tízmilliós ország szuverén nemzeti tervei a globalizált gazdaságban tragikomikusak ha nem veszik figyelembe a globális trendeket.

Energiafüggetlenséget hirdetni energiahordozók nélkül szánalmas vállalkozás.

Miközben Magyarország Oroszországtól és Törökországtól függ a földgázszállításban, energia függetlenséget deklarálni nevetséges. Egyébként az Orbán kormány oroszbarát diplomáciáját azzal szokta védelmezni, hogy “energia tekintetében az oroszoktól függünk.”

A magyar közvélemény nem szuverén nemzeti programot akar hanem növekvő életszínvonalat. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki Kötcsén arról beszélt, hogy “a társadalom nem az életszínvonal csökkenéséhez szokott hozzá.”

Lejtős pályán a miniszterelnök nem mer komoly életszínvonal növekedést ígérni hiszen ennek semmilyen realitása sincsen. Így viszont a nemzeti együttműködés rendszere elveszítheti a legitimitását.

Orbán abban bízik, hogy az ellenzék teljesen impotens: éppúgy nincs elképzelése a problémák megoldásáról mint magának a miniszterelnöknek. Orbán valószínűleg nem téved, ha az ellenzék szellemi impotenciájáról beszél, de megfeledkezni látszik a hiányzó uniós milliárdokról! Ezek épp Orbán Viktor miatt nem érkeznek Magyarországra! Ha más lenne a kormányfő, akkor megkaphatná Magyarország a nagyon is hiányzó eurómilliárdokat. Ezért a magyar közvélemény felteheti a kérdést:

megér-e nekünk több milliárd eurós hiányt Orbán Viktor?!…

Az amerikai turisták mentik meg az európai turista szezont

0

Két órát kell sorban állni az Eiffel toronynál Párizsban, korlátozzák a bejutást az Akropoliszra Athénben, pokoli a meleg a legtöbb helyen, de mégiscsak elérhető közelségbe kerültek a Covid járvány előtti utolsó békeév, 2019 rekord eredményei. A hőség és a drágaság ellenére jól megy a turizmus egész Európában, de miért?

Június elejétől augusztus végéig 25%-kal több turista repült Európa északi részén mint tavaly, Délen ez a szám 13%. A három nyári hónapban a szállodai foglalások alig négy százalékkal maradtak el a rekordot jelentő 2019-es évtől. Ez azért igen figyelemreméltó – írja a londoni Financial Times, mert 2019 óta a szállodai árak Párizsban például 79%-kal növekedtek! Tegyük hozzá, hogy már 2019-ben sem voltak igazán alacsonyak.

Franciaország rekord bevételre számít a turizmusból:

“A rendkívül jó nyári szezon 64-67 milliárd eurót hozhat a konyhára” – jelentette ki Olivia Grégoire, francia idegenforgalmi miniszter. A bevételek szempontjából Franciaország az első helyezett a nemzetközi turizmusban, az USA a második, Spanyolország a bronzérmes.

A spanyolok sem panaszkodhatnak hiszen a rekkenő hőség ellenére 47,6 millió külföldi turistát fogadtak az év első hét hónapjában. Ez 21%-os növekedést jelent, és alig 0,8%-kal marad el a rekordot jelentő 2019-es évtől.

A szép számokat látva, nem csoda, ha az Európai Turista Bizottság igazgatója, Eduardo Santander elégedetten jelentette ki, hogy “a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére a turizmus igen figyelemreméltó eredményeket produkált Európában.”

Miért? Mert sok az amerikai turista – mondja a Hilton európai és közel-keleti hálózatának igazgatója. Simon Vincent megjegyzi, hogy

“Londonban szinte mozdulni sem lehet, olyan sok az amerikai turista.”

A Hilton igazgató szerint az emberek utazni akarnak, és ezért alkalmazkodnak a hőséghez és elfogadják a magasabb árakat is.

Az Oxford Economics becslései szerint Londonban idén 13%-kal több amerikai turista jár majd mint 2019-ben. Barcelonában még inkább nő az amerikai turisták száma: 16%-os növekedést várnak ebben az évben 2019-hez képest.

Az amerikai turistáknak azért örülnek különösen Európában, mert vastagabb a pénztárcájuk és szívesebben költenek mint más turisták. Emiatt a luxusszállodák és éttermek különösen jól teljesítenek a kontinensen.

Mi történt a hazai turizmussal?

A Covid járvány idején ez domináns jelenséggé vált, így érthető, hogy azóta kissé visszaesett, de továbbra is jelentős a szerepe a bevételek alakulásában különösen a csúcsszezonon kívül. A főszezonban az történt, hogy a pénzes amerikai turisták kiszorították a hazaikat sokhelyen a szállodákból, ahol rekord magasra emelkedtek az árak.

A hőség nem akadály

Görögországban erdőtüzek pusztítanak, korábban Rodosz szigetéről ki kellett menekíteni
20 ezer turistát emiatt, de ezek a hírek sem rettentették el a turistákat Görögországtól.

Sokkal több helyet foglaltak a Görögországba tartó repülőgépekre a főszezonban mint 2019-ben! Ez a 10%-os növekedés rekord, egyetlen más európai ország sem produkált ilyen kiváló eredményt. Mindez persze összefügghet azzal, hogy Görögország viszonylag olcsó, és ezért a turisták hajlandók elviselni a pokoli hőséget és a fenyegető erdőtüzeket is.

Olaszországban azt lehet megfigyelni, hogy a hagyományos célpontok mint Róma, Firenze és Velence jól teljesítettek, de a Mezzogiorno, a Dél leszerepelt: összesen 82 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 800 ezres csökkenést jelent a múlt évhez képest. Az olasz szállodások szerint a hőség miatt jöttek kevesebben az idén külföldről mint tavaly.

Észak Olaszországban viszont olyan sok turista nyaralt, hogy egyes helyeken korlátozásokat vezettek be. Így például Portofino kikötőjében tilos szelfit készíteni a belvárosban, mert az leállítja a gyalogosforgalmat a szűk utcákban. Aki mégiscsak meg akarja örökíteni magát Portofino belvárosában, az 270 eurós bírságra számíthat.

Velencében egyrészt örültek annak, hogy a turisták szép számban visszatértek viszont a helyi lakosság szomorúan vette észre, hogy akkora az érdeklődés az ingatlanok iránt, amely már meghaladja az ő lehetőségeiket. Mind több külföldi szerez magának lakást Velencében míg az őslakosság lassacskán kénytelen kiköltözni a magas árak és a nagy tömeg miatt.

Amszterdamban, a másik túlságosan nagy turizmustól szenvedő városban a városi tanács úgy döntött, hogy az emeletes turistahajók nem futhatnak be a csatornákba, mert akadályozzák a forgalmat.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a dollár a király: már évek óta nem fordult elő, hogy nyolc héten keresztül emelkedjen az árfolyama. Így menthetik meg az amerikai turisták az európai turista szezont, melynek magas árait a hazai lakosság nem könnyen fizeti meg a népszerű turista célpontokon Európában.

Rizshiány az El Nino és a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, az El Nino hatás nagyobb meleget és kevesebb esőt jelent. A következmény  aszály, amely rizshiányhoz és áremelkedéshez vezet.

20%-kal növekednek az export árak Thaiföldön és Vietnamban, ebben a két kulcsországban, melyek szerepe felértékelődött miután India korlátozta a rizs kivitelét – írja a Reuters. A hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy egyáltalán nemcsak India szüntette be az exportot, de az Egyesült Arab Emírségek is négy hónapra felfüggesztette a kivitelt. Mianmar, az egykori Burma szintén erre készül. Indonézia export helyett inkább importálni akar, hogy feltöltse az ország rizskészleteit. A Fülöp szigeteken a kormány ársapkát húzott a rizsre, hogy a szegényebb néprétegek is meg tudják azt fizetni. Az emberiség több mint fele minden nap fogyaszt rizst vagyis olyan alapvető élelmiszerről van szó, melynek ára befolyásolhatja a politikai stabilitást is.

A Fülöp szigetek kormánya az El Nino hatást kárhoztatja mindezért: emiatt ugyanis felmelegszik a Csendes óceán és aszály alakulhat ki sok országban, ahonnan a rizst exportálják.

A Guardian tudósítója ellátogatott egy rizsföldre Thaiföldön, ahol máskor legalább bokáig ér a víz, de most minden kiszáradt. Az öntözőcsatornában sincs víz.

“Minden kiszáradt. Ha most el is kezdene esni, már akkor is késő, mert a rizsnek idő kell, hogy megnőjön. Mi már feladtuk az idei termést” – mondja a gazda.

2015-16-ban tapasztalták utoljára az El Nino jelenséget a Csendes óceánon, akkor ez 15 millió tonnás csökkenést jelentett a rizstermésben az előző évekhez képest.

Idén mennyire komoly veszteségre lehet számítani? Ehhez tudni kellene, hogy az El Nino hatás mennyire lesz erős, de ez kiszámíthatatlan:

“Nem tudjuk, mert a Csendes óceán felmelegedését most először figyeljük meg folyamatosan. Ennek következtében előfordulhat, hogy a klímaváltozással kombinált El Nino hatás olyan következményeket produkál, melyeket eddig még sohasem tapasztaltunk”

– mondja Benjamin Horton professzor, a szingapúri geológiai obszervatórium igazgatója.

Aki abban bízik, hogy az El Nino hatás idén csak kicsi lesz, mert különben “kővé válhatunk, ha ránézünk a rizs termésre.”

Az El Nino környezeti katasztrófát okozhat

Ha nagy lesz a hatás, akkor a levegő annyira szennyezetté válhat, hogy nem lesz biztonságos kimenni az utcára, ahol különben is nehézzé válhat a közlekedés, mert olyan erős köd keletkezhet.

“A vízhiány okozza a nagy El Nino hatás esetében a legfőbb gondot: egyrészt azért, mert nem lesz elég ivóvíz, másrészt pedig nem terem rizs az aszály miatt vagyis nem lesz mit enni”

– vázolja fel a környezeti katasztrófát Horton professzor.

Thaiföldön a vízügyi hatóság azzal számol, hogy 40%-kal kevesebb eső esik ebben a rizstermesztés számára kulcsfontosságú szezonban.

India szerepe meghatározó a globális rizskereskedelemben: normális esetben több mint 40%-át az exportnak a világ legnépesebb állama adja. Csakhogy Narendra Modi miniszterelnöknek garantálnia kell 1,4 milliárd ember rizsellátását, ezért leállította az exportot. A rizs nagy részét minden ország magának termeli meg, a kereskedelem csak a termés 11%-át érinti. Sok szegény afrikai és ázsiai  állam mégiscsak ráállt az olcsó indiai rizs importjára, és most főhet a vezetők feje, hogy miképp szerezzenek rizst külföldön. A rizs probléma a legrosszabbkor jön a szegény országoknak hiszen az ukrajnai háború miatt a gabona beszerzés is akadályokba ütközik, és az árak mennek felfelé.

Az El Nino hatás nemcsak a rizstermesztést hátráltatja, de sok más mezőgazdasági ágazatot is érint például a pálmaolaj előállítását. Indiában gond lehet ezenkívül a cukornáddal, a szójával és a gabonával is.

Thaiföldön egyelőre még nem gondolkodnak a rizsexport leállításán, arra buzdítják a gazdákat, hogy kevesebb vízzel érjék el a szokásos rizs termést csakhogy ez a hagyományos módszerekkel lehetetlen.

Akárhogy is alakul az El Nino hatás, a gazdáknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a jövőben nagyobb lesz a meleg és kevesebb lesz a víz. A baj az, hogy ez drámai mértékű csökkenést okozhat a rizstermésben: ha egy százalékkal magasabb az éjszakai hőmérséklet, akkor ez átlagosan 10%-os termés csökkenést jelent”  – állapította meg a Rizs kutatóintézet a Fülöp szigeteken.

Tamir Pardó piros vonala

A Moszad egykori főnöke, Tamir Pardo a legutolsó a volt vezető tisztségviselők sorában, aki átlép egy határt Benjamin Netanjahu miniszterelnök és jobboldali kormánya megbuktatásának érdekében – írja a Jerusalem Post.

Az Associated Pressnek adott szerdai interjúban Pardo azt állította, hogy Izrael „apartheid állam” politikát hajt végre a ciszjordániai palesztinok ellen.

„Olyan területen, ahol két embert két jogrendszer alapján ítélnek meg, ez apartheid állam”

– mondta Pardo, aki 2011 és 2016 között a Moszad vezetője volt. Ez nem egy „szélsőséges” nézőpont – mondta –, „ez tény”.

Pardo megjegyzéseinek nagyobb következményei

Bár megjegyzéseit Ciszjordániára korlátozta, szinte bizonyosan arra fogják használni, hogy egész Izraelt megtámadják nemzetközi platformokon. Az a tény, hogy Pardo ilyen magas rangú pozíciót töltött be, úgy tűnik, hitelt ad szavainak. Sajnos megjegyzései tényszerűek.

Amint azt a Posta Tovah Lazaroff a múlt héten kifejtette, Ciszjordánia (Júdea és Szamária), amely több mint kétmillió palesztinnak és félmillió izraelinek ad otthont, három részre, A, B és C területre van osztva, a rendelet értelmében. az 1993-as Oslói Megállapodás Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között.

A Ciszjordánia területének 40%-át kitevő A és B terület a Palesztin Hatóság égisze alatt áll.

Ciszjordánia fennmaradó része, mintegy 60%-a Izrael katonai és polgári ellenőrzése alatt áll. Az ott élő közel félmillió izraeli az IDF katonai uralma alatt, de ugyanazokat az egyéni jogokat élvezik, mint a szuverén Izraelben élők. Az ott élő több mint 300 000 palesztin az IDF katonai uralma alatt is ezt teszi, de fenntartanak maguknak bizonyos jogokat a Palesztin Hatóságtól.

Nem optimális, de nem apartheid

Ez a helyzet, bár nem optimális, nem is apartheid. Könnyen elképzelhető, hogy a nemzetközi felzúdulás ellenére Izrael egyoldalúan izraeli törvényt kényszerítene a palesztinokra.

Az izraeli állampolgárokat ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg (például adófizetés és katonai szolgálat), bárhol is élnek. A palesztinok, akik nem akarnak izraeli állampolgárok lenni, nem. Azonban jogosultak petíciót benyújtani Izrael Legfelsőbb Bíróságához, és gyakran élnek ezzel a jogukkal.

Ez a bonyolult helyzet azóta áll fenn, hogy Izrael 56 évvel ezelőtt átvette az irányítást a területek felett a hatnapos háborúban, egy háborúban, amelyet az arab világ indított a zsidó állam ellen azzal a céllal, hogy megsemmisítse azt.

A 30 éve ebben a hónapban aláírt Oslói Megállapodások a konfliktus megállapodás útján történő megoldására tett kísérletek voltak, de megzavarták a palesztin terrorizmus és a normalizáció ellenes retorika és intézkedések ezt követő hullámaiban.

Milyen furcsa, hogy Pardo, akit Netanjahu a Moszad élére nevezett ki, beleegyezett, hogy ennyi éven át ilyen magas rangú pozíciót töltsön be, amikor úgy vélte, hogy az általa védett ország erkölcsileg rossz. Az általa leírt helyzet nem új keletű; jóval azelőtt kezdődött, hogy Netanjahu belépett a politikába.

Az „apartheid” rágalmazás hasznos eszközzé vált olyan testületek számára, mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és a határozatlan végű ENSZ vizsgálóbizottság. Erőfeszítéseik csak Izrael feltételezett bűneire összpontosítanak, és a világ egyetlen zsidó államának delegitimizálását szolgálják.

Az Izrael-ellenes uszításhoz való üzemanyag torzítások és félrevezetések révén nem oldja meg a palesztinokkal fennálló konfliktust. Sokkal inkább segít fenntartani az ellenségeskedést.

Ha Pardo valóban aggódik Izrael biztonságáért és a palesztinok jólétéért, alaposan meg kell fontolnia szavait és azok következményeit.

Pardo és mások ilyen támadásai, amelyeket a jelenlegi kormány és annak feje elleni személyes motivációk inspiráltak, gyengítik a zsidó államot, miközben felbátorítják ellenségeit és ellenzőit. Ha ezt a helyzetet az apartheidhez hasonlítjuk, az nemcsak Izraelt sérti, hanem lekicsinyli azt, amit a fekete dél-afrikaiak szenvedtek el az ország tényleges apartheid rezsimje alatt.

Teljesen jogos Netanjahu és politikájának kritizálása, de az egész ország rágalmazásával megpróbálni kikényszeríteni a változást, nem az.

Pardo átlépett egy piros vonalat. Neki ezt sokkal jobban kellett volna tudnia.

Korrupció Ukrajnában: az új hadügyminiszternek miből van villája Mallorcán?

Seymour Hersh Pulitzer díjas, jó CIA kapcsolatokkal rendelkező amerikai újságíró szerint Ukrajna új hadügyminisztere semmivel sem kevésbé korrupt mint az elődje volt. Olekszij Reznyikovot Zelenszkij elnök közvetlenül azelőtt váltotta le, hogy Kijevbe érkezett volna Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Korábban a CIA igazgatója, William Burns egy 35 nevet tartalmazó listát adott át Ukrajna elnökének olyan politikusokról, államhivatalnokokról és oligarchákról, akik az elit tagjaként meghatározó szerepet játszanak a háborúban álló országban, és alaposan gyanúsíthatók korrupcióval, konkrétan az amerikai támogatás lenyúlásával. Köztük volt Ihor Kolomijszkij, Zelenszkij elnök egykori szponzora, akit már 2020-ban kitiltottak az Egyesült Államokból pénzmosás miatt. Ez az oligarcha pénzelte a Nép szolgája című televíziós sorozatot, amely népszerűvé tette a színész Volodimir Zelenszkijt Ukrajnában, ahol 2019-ben elnökké választották. Blinken érkezése előtt az ukrán titkosszolgálat őrizetbe vette Ihor Kolomijszkijt – Zelenszkij elnök utasítására.

Az államfő a titkosszolgálatra bízta a korrupcióellenes kampányt, mert szerinte a rendőrség és az ügyészség megvesztegethető.

A Transparency International szerint a háborúban álló Ukrajna az egyik legkorruptabb állam Európában. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zelenszkij elnök három emberével találkozott, és tudatta: csakis akkor számíthatnak további amerikai segítségre, ha határozottan fellépnek a korrupció ellen.

Ki az új hadügyminiszter?

Rusztem Umarov krími tatár, kinevezésével Zelenszkij elnök az egész világgal tudatni akarta: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov ajándékozott az akkori szovjet tagállamnak. Hivatalosan azért, mert 300 éve egyesült Ukrajna Oroszországgal, a valóságban viszont Hruscsovnak a késhegyig menő belső harcokban szüksége volt Ukrajna kommunista pártjának támogatására. Ennek egyik vezetője volt akkoriban Leonyid Iljics Brezsnyev, aki részt vett Berijának, a rettegett titkosszolgálati főnöknek a letartóztatásában. Brezsnyev 1964-ben puccsot szervezett Hruscsov ellen. Megkérte a KGB akkori vezetőjét, Szemicsasztnijt, hogy mérgezze meg a Szovjetunió első emberét, de a titkosszolgálat akkori főnöke ezt megtagadta. Így Hruscsov életben maradt, de hatalmát elveszítette.

Hruscsov a Krímben nyaralt a puccs idején, onnan hívták vissza, hogy közöljék vele: az örököse az a Leonyid Brezsnyev, aki hol ukránnak hol pedig orosznak vallotta magát – ahogy épp az kedvezőbbnek tűnt a karrierje szempontjából.

  “Az új fiú a hadügyminisztériumban még korruptabb mint az elődje volt”

– mondta Seymour Hershnek egy magát megnevezni nemkívánó CIA vezető, aki jól ismeri Ukrajna helyzetét.

“Rusztem Umarov állt annak a hivatalnak az élén, amely az állami ingatlanok értékesítését irányította. Hatalmas pénzekről volt szó, és a főnök zsebébe is sok jutott. Ebből van egy óriási villája Mallorcán”

– mondta a magasrangú CIA tisztviselő, aki az is közölte: az új hadügyminiszter nem szerepelt azon a 35-ös korrupciós listán, melyet William Burns CIA igazgató átnyújtott Zelenszkij elnöknek.

Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri ezt a világot.

Miért nem volt rajta az új hadügyminiszter a korrupciós listán? Mert arra csakis azokat a neveket írták fel, akik az amerikai támogatás ukrajnai felhasználását intézték. Umerovnak ehhez nem volt köze.

Az ukrán hírügynökség viszont közölte a kinevezés kapcsán, hogy a titkosszolgálat vizsgálja annak a hivatalnak az egész vezetését, melynek élén eddig Rusztem Umerov állt. Az ukrán sajtó arról írt, hogy Umerov elsikált jó pár megvesztegetési és sikkasztási ügyet, ráadásul a rezsicsökkentés esetében is elintézte néhány vállalkozónak  hogy a piaci árnál olcsóbban jussanak energiához. A vizsgálatot kezdetben a rendőrség végezte, de minthogy nem jutott eredményre, ezért átvette azt a titkosszolgálat, mely Zelenszkij elnök közvetlen irányítása alatt áll. Így nem valószínű, hogy a közeli jövőben újabb hadügyminiszterét kellene menesztenie Zelenszkij elnöknek korrupció miatt Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK