Featured

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás  helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

Irán felgyorsítja nukleáris programját

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerdán bejelentette, hogy Irán dúsított uránkészlete több mint 22-szerese az Iszlám Köztársaság és a világhatalmak között 2015-ben kötött megállapodásban meghatározott határértéknek.

A jelentésből kiderült, hogy október 28-án a készletek összesen 4486,8 kg-ot tettek ki, szemben az augusztus közepi 3795,5 kg-mal, ami 22-szeresével haladja meg a 2015-ös megállapodásban meghatározott 202,8 kg-ot.

Ez a paktum korlátozta Irán atomtevékenységét a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. A NAÜ nukleáris felügyelői egy bizalmas jelentésben jelezték, hogy Iránban nőtt a dúsított urán termelése.

A NAÜ-jelentés emellett arra is figyelmeztetett, hogy a fennmaradó ellenőrző és felügyeleti berendezések visszavonása miatt megnőttek az akadályok annak biztosításában, hogy Irán betartsa a 2015-ös megállapodást.

Az iráni döntést, amely szerint több ellenőrnek megtiltotta létesítményeihez való hozzáférést, az ügynökség is elítélte, „példátlannak”, „szélsőségesnek és indokolatlannak” nevezve, mivel „közvetlenül és komolyan” befolyásolja az iráni nukleáris program ellenőrzésének képességét.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerdán kapott választ Teheránból, amelyben megvédték „jogukat”, hogy visszavonják az ellenőrök akkreditációját.

Grossi elítélte ezt az intézkedést, és úgy határozta meg, hogy „ellentétes a szükséges együttműködéssel”. Rossi azonban kifejezte annak lehetőségét, hogy megvizsgálja a döntés megfordításának módjait.

Irán 2015-ben beleegyezett abba, hogy korlátozza nukleáris programját, de az Egyesült Államok egyoldalú kilépése az aláírt egyezményből kötelezettségei sorozatos megszegéséhez vezetett. Eddig az európai hatalmak próbálkozásai a megállapodás újjáélesztésére nem jártak sikerrel.

A iráni rezsim ismét megtagadja Narges Mohammadi orvosi ellátását

Irán ismét megtagadta Narges Mohammadi orvosi ellátását, mert ellenezte a hidzsáb viselését. Mohammadi kiemelkedő emberi jogi védelmező, akit a rezsim börtönben tart aktív fegyveres tevékenysége miatt. Narges 2023-ban Nobel-békedíjat kapott.

Narges Mohammadi átszállítását az Evin börtönből a kórházba, ahol szív-angioplasztikán kellett átesnie, lemondták, miután nem volt hajlandó betartani a kötelező hidzsábot, és ezt az álláspontot a börtönben töltött évei során tartotta.

A múlt heti orvosi vizsgálatok kimutatták Mohammadi rossz egészségi állapotát. Az aktivistának „két szívartériája elzáródott, folyadék felgyülemlett a szív körül, és súlyos epehólyaggyulladása van”.

Mohammadi bejelentette, hogy kórházba szállították, fejkendő (hidzsáb) nélkül. Nem sokkal ezután azonban visszatért a börtönbe.

Mohammadi november 6-a óta éhségsztrájkot hirdetett így tiltakozva „az Iszlám Köztársaság azon politikája ellen, miszerint késlelteti a beteg foglyok orvosi ellátását, veszélyeztetve az emberek egészségét és életét”, valamint tiltakozik „ az iráni nőkkel szembeni halálpolitika vagy a hidzsáb kötelező elrendelése ellen.”

Narges Mohammadi megtagadta a hidzsáb viselését a kezelésért cserébe.

Polgárjogi aktivizmusáért Mohammadit 2023-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Számos nemzetközi emberi jogi szervezet, például a Riporterek Határok Nélkül szervezet határozottan elítélte Mohammadi orvosi ellátáshoz való hozzáférésének megtagadását, míg a Nobel-bizottság mély aggodalmának adott hangot egészségi állapota miatt.

„El vagyok keseredve amiatt, hogy az iráni hatóságok továbbra is megfosztják Mohammadi asszonyt szabadságától, annak ellenére, hogy aggodalmak szerint romlik egészségi állapota a fogvatartásban, és az egészségügyi szakemberek tanácsa ellenére, megsértve ezzel a nemzetközi emberi jogi jogból eredő kötelezettségeiket” – mondta az ENSZmunkacsoport képviselője az önkényes fogva tartásról 2023. október 11-én.

Hamász kontra Irán

0

“Nem tájékoztattatok minket az október hetediki támadásról Izrael ellen, ezért mi nem lépünk be a háborúba, hogy segítsünk nektek. Ne is kérjetek erre, és hallgattassátok el azokat a hangokat a Hamászban, amelyek háborúra szólítják  fel a Hezbollahot és Iránt Izrael ellen!”

– ezeket a kemény szavakat Ali Khamenei Irán vallási vezetője intézte Iszmail Hanije Hamász vezetőhöz korábban Teheránban. A vallási vezető magasrangú munkatársai, akik nem kívánták megnevezni magukat, most erről tájékoztatták a Reuters hírügynökséget.

Korábban ezzel kapcsolatban a CIA értesülései voltak irányadóak, és ezek szerint Irán, a Hezbollah és a Hamász magasrangú képviselői Bejrútban egyeztettek azelőtt, hogy a palesztin terror szervezet megindította támadását Izrael ellen október hetedikén. A CIA ehhez még azt is hozzátette, hogy az orosz hírszerzés megszerezte ezt az információt, de nem továbbította Izraelbe. Putyin viszont nem sokkal a terrortámadás után meghívta a Hamász küldöttségét Moszkvába. Bár ő állítólag nem találkozott velük, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov órákig tárgyalt a Hamász delegációval. A moszkvai tárgyalásokba később bekapcsolódott az iráni külügyminiszter is.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Washington rövid és korlátozott háborút akar a gázai övezetben: erre ösztönzi Izraelt, és erre figyelmeztette Iránt. Nemrég Szaúd Arábiában Irán is részt vett azon a tanácskozáson, melyen a Közel Kelet muzulmán államai tisztázni próbálták álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Bár szavakban kiálltak a palesztinok támogatása mellett, de a színfalak mögött határozottan elítélték a Hamász terror támadását, és jelezték: semmiképp sem kívánják a háború kiterjesztését. Izrael ennek ismeretében nyomul előre olyan merészen a gázai övezetben, mert tudja: a Hamász nem számíthat a muzulmán államok támogatására. Ali Khamenei iráni vallási vezető kerek-perec megmondta a Hamász vezérének, hogy szó sem lehet semmilyen fegyveres támogatásról.

Amennyiben hitelt lehet adni az iráni vallási vezető szavainak, akkor az egész világ megkönnyebbülhet hiszen a Hamász vezére azt kérte Irántól, hogy zárja le a hormuzi szorost, amelyen keresztül a közel-keleti olaj eléri a világpiacot. Az USA viszont arra figyelmeztette Iránt, hogy ezt casus bellinek tekintheti. Ez magyarázhatja az iráni vallási vezető elhatárolódását a Hamász háborús elképzeléseitől.

Gondolkodj és cselekedj globálisan – így uralja a kokainkereskedelmet az olasz maffia

A ndrangheta úgy terjeszkedik a világban mint a McDonald’s, de ahhoz, hogy valaki fontos szerepet töltsön be a hálózatban létfontosságú a calabriai származás.

“A calabriai kapcsolat a brand. Ha ez nincs, akkor csak olyan vagy ezen a piacon mint roncs az óceánon” – magyarázza a maffia szakértő a brüsszeli Politiconak. Az újság elsősorban a belga kapcsolatnak nézett utána hiszen az itteni Keresztapát nemrég letartóztatták. Lucio Aquino ugyan calabriai származású volt, de már egy flamand kisvárosban nőtt fel Belgiumban: Maasmechelen meg is maradt a főhadiszállásának. Innen egy kis palotából vitték el a rendőrök egy európai razzia során.

“Európában ez volt a legnagyobb razzia a ndrangheta ellen” – büszkélkedett Belgium főügyésze. 130 maffiózót tartóztattak le Európában: a rendőrök lecsaptak Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Romániában és Szlovéniában.

A Keresztapa gyerekkora

Lucio Aquino családja szegény volt, a szülőknek nyolc gyereket kellett eltartaniuk Belgium gazdaságilag visszaeső  részén.

“A gyerekek nem kaptak zsebpénzt, ezért aztán beléptek a maffiába” – emlékszik vissza egy szomszéd lány a flamand kisvárosban. Egyiküket, Silviot lelőtték amikor tárgyalásra várt egy kábítószer ügyben. A mostani kokain perben három Aquino fivér szerepel, köztük maga a Keresztapa, Lucio. Már fiatalon is elég ravasz volt ahhoz, hogy nem Belgiumban hanem a szomszédos Hollandiában rabolt. Jól tudta ugyanis, hogy a rendőrség a nemzeti határok között keresi a tettest. Ő fütyült a határokra.

“Életemben mindössze kétszer jártam Calabriában. Nincs ott más mint szegénység”

– nyilatkozta a ndrangheta szülőföldjéről. Amint a fiatal Aquino megalapította a maga maffia családját, szinte azonnal a lepukkant környék legsikeresebb gazdasági vállalkozásává vált. Megépítette a maga Fehér Házát, ahonnan az egész szervezetet irányította. Minthogy ez csakugyan családi vállalkozás volt, ezért eredményesebben működtek mint a többi kábítószer kereskedő, mert jobban összetartottak. A kigyúrt kopasz fiúk, akik állandóan napszemüvegben jártak, hamarosan helyi hírességek lettek. “Mindenki félt tőlük Belgiumban, mert már a megjelenésük is tipikus maffia jellegű volt”- mesélte egy ügyvéd a Politiconak.

Az Aquino család felemelkedésében döntő dátum 2015-ös év. Akkor egy konkurens banda megtámadta az egyik Aquino lány házát, és négy napig kínozták a szerencsétlen nőt, mert azt hitték, hogy a család nála tartja a pénzt.

“Nem vagyok olyan hülye, hogy a nővérem házában rejtsem el a pénzt” – nyilatkozta utána a Keresztapa. Egy másik banda megpróbálta elrabolni még ugyanebben az évben Silvio Aquinot és nejét. “Fuss, Silvia fuss!” – kiáltotta a maffiózó, majd elővette a géppisztolyt. A lövöldözésben azután ő is belehalt. Így lett Lucio Aquino a Keresztapa.

Kokain Latin Amerikából, terjesztés Európában, Ázsiában és Ausztráliában

A vádirat szerint a kokain Latin Amerikából érkezett egy kis calabriai kikötőbe, és innen osztotta el a ndrangheta Európában, a Közel Keleten és Ausztráliában. A dús profitból a Keresztapa azután éttermeket és bárokat vásárolt Franciaországban és Németországban.

“40 országban működik a ndrangheta” – mondja az Interpol főtitkára. Jürgen Stock szerint ez a leginkább globalizált bűnszervezet.

“A ndrangheta pénzt akar. Igyekszik kerülni a gyilkosságot, mert az feltűnik” – magyarázza Nápoly főügyésze. Nicola Gratteri elmesélte a Politico tudósítójának, hogy a ndrangheta általában éttermek vásárlásába fekteti a kokain kereskedelemből származó profitot.

“Az egész már olyan jól meg van szervezve, hogy nem is kell gyilkolni!”

A ndrangheta franchise rendszerben működik éppúgy mint a McDonald’s.

“Éppen emiatt a decentralizált rendszer miatt nem könnyű a rendőrség munkája” hangsúlyozza Stephen Kavanagh, az Interpol rendőri igazgatója.

A franchise nagy pénzt fizet a ndranghetanak, több tízezer eurót Calabriában, ahol “a hét bölcs öreg” irányítja a bűnszervezetet. San Lucaról van elnevezve a ndrangheta vezérkara, mely virágnak – fiore- nevezi a profitot.

Milyen szerepet játszik Aquino, a Belgiumban letartóztatott Keresztapa?

“Ő afféle üzleti tanácsadó, bróker, aki jól ismeri mind a latin-amerikai kokain szállítókat mind pedig a piaci értékesítőket Európában, a Közel Keleten és Ausztráliában.”

Belgiumban szinte siratják az olasz maffiát, az utódok ugyanis rosszabbak. A fiatalabb olasz generációk nem vállalják a piszkos munkát, az új maffiák a Balkánról és Észak Afrikából jönnek.

Aquino letartóztatása egy korszak végét jelzi: az olasz maffiák ideje lejárt. Utánuk erőszakosabb és kegyetlenebb bűnszervezetek jönnek, amelyek nem is próbálnak meg alkalmazkodni a helyi körülményekhez, és habozás nélkül ölnek. Amszterdamban a nyílt utcán lőttek le egy újságírót, aki kábítószer ügyekben kutakodott. A ndrangheta tudta, hogy nem tesz jót az üzletnek a gyilkosság, ezért csak végveszélyben fordult ehhez.

Mi lesz a Keresztapával? Jelenleg az olasz és a belga ügyészség küzd azért, hogy hol álljon bíróság elé. Akárhol is kerül bíróság elé Lucio Aquino, az ítélet valószínűleg hátralevő életére börtönben marasztalja őt. A ndrangheta rendszere, a kokain franchise viszont továbbra is jól működhet szinte az egész világon – igaz, hogy már olasz maffiózók nélkül.

Japán forgatókönyv Ukrajnában?

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.

Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február  24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.

Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.

Rögös az út Izrael és Törökország között

Yair Lapid ellenzéki vezető elítélte Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt, miután az utóbbi kijelentette, hogy Izrael „terrorista állam”.

„Nem fogunk erkölcsi leckéket venni Erdogan elnöktől, egy olyan embertől, aki szörnyű emberi jogi múlttal rendelkezik” – írja Lapid a korábban Twitter néven ismert X-en.

„Izrael megvédi magát a Hamász-ISIS brutális terroristái ellen, akik közül néhányan Erdogan ernyője alatt tevékenykedhetnek” – mondja Lapid.

Törökország régóta a Hamász magas rangú vezetőinek menedékhelye.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fokozza Izraellel szembeni kritikáját, „terrorista államnak” nevezve azt, és azt állítja, hogy szándékában áll Gáza elpusztítása minden lakosával együtt.

Erdogan pártja tagjaihoz intézett tüzes beszédében azt is kijelentette, hogy országa lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy Izrael politikai és katonai vezetőit nemzetközi bíróságok elé állítsák.

„Izrael egy város és lakossága teljes elpusztításának stratégiáját hajtja végre”

– mondja Erdogan. Nyíltan mondom, hogy Izrael terrorista állam.

A török ​​vezető a Hamász terroristáit is „ellenállási harcosoknak” minősíti, akik megpróbálják megvédeni földjüket és népüket.

Erdogan egyre hangosabban bírálja Izrael Hamász elleni háborúját, amely azután indult, hogy a terrorcsoport október 7-én gyilkos merényletet hajtott végre Dél-Izraelben, mintegy 1200 embert ölt meg, többségében civileket.

Izrael régóta Törökország regionális szövetségese volt Erdogan hatalomra kerülése előtt, de a kapcsolatok megszakadtak, miután 2010-ben izraeli kommandós rajtaütést tartott a blokádot leromboló flottilla részét képező, Gázába tartó Mavi Marmara hajó ellen, és 10 török ​​aktivista életét vesztette. 

Netanjahu és Erdogan az elkövetkező években kölcsönösen népirtással  vádolták egymást. 2014 júliusában Erdogan azzal vádolta a zsidó államot, hogy „életben tartja Hitler szellemét” a gázai háború során.

A kapcsolatok később mérsékelten javultak, de mindkét ország visszavonta nagykövetét 2018-ban a gázai erőszak és a Trump-kormányzat nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezése miatt.

Tavaly augusztusban Izrael és Törökország bejelentette a diplomáciai kapcsolatok teljes megújítását. A hónap elején Ankara közölte, hogy konzultációra hívja vissza izraeli nagykövetét, mivel Izrael nem volt hajlandó beleegyezni a gázai tűzszünetbe.

Veszély

Félelmetesen kezd a vátesz: itt vannak a kommunisták! Kívül is, belül is. Százszám. Akik liberális hegemóniát akarnak, azok valójában kommunisták, és hát mit akarhatna mást a sok Brüsszel- és Gyurcsányfióka, tessen mondani? Csakis liberális hegemóniát. Az nem hangzott el, hogy ők egyben Soros Györgyök, de akinek van füle, értett a szóból. Honnan tudhatjuk mindezt: Századvég. Szuverenitás konferencia.

A miniszterelnök tájékoztatta is gondosan megrostált közönségét, „minden szertartásban fontos, hogy az ördög neve elhangozzék”, mivel pedig az ördög és a kommunista oda-vissza ekvivalenciája nem vitatható, a levezetés immár perfekt: liberális hegemóniát akarók > kommunisták > ördögök > sok kis Soros György. A „szertartás” definícióból következően Orbán nem előadott, hanem celebrált, és hogy a misék növekvő számát tekintve Kirill egy senki hozzá képest, az már magától értetődik (Erdő Pétert és a pápát ilyen viszonylatban nem emlegetjük).

Ahogy a miniszterelnök tovább fogalmazta volt, „…a szovjetek helyett Soros akarja uralni Európát, ismerjük a Soros tervet, bedöntötte az angol fontot, és nyíltan vallja, hogy meg kell szüntetni a nemzeti határokat, vagyis meg kell fosztani az európai országokat a szuverenitásuktól.”

Mint az ténylegesen ismert:

  • Soros még soha nem érte el azt, hogy bármelyik javaslatát átvegye az EU, azaz uralásról nem beszélhetünk.
  • Aki maga szerint ismeri a Soros tervet, annak tisztában kéne azzal lennie, hogy a „nagy terv” szerint a migráció sine qua non-ja: mindenkit oda irányítsunk, ahol szívesen fogadják, és ahová szívesen menne maga is, vagyis S.Gy. ugyanazt vallja, mint Orbán Viktor: Magyarországra a letelepedési államkötvény tulajdonosokon, a befogadott politikus bűnözőkön, a kínai kereskedőkön, a távolkeleti étteremtulajdonosokon és az ide toborzott mindenféle vendégmunkásokon kívül senkit és soha!
  • Soros angol fontot illető fogadása egy másik spekulánssal annyira távol van a Bank of England nagyságrendjétől, hogy annak jellemzésére csak a Makó-Jeruzsálem viszonylat alkalmatos.

Aki a fenti tényekkel ellentétesen fogalmaz, vagy téved, vagy nem gondolta át a dolgokat (az „ótvar módon hazudik” és a „teljesen hülye” kifejezéseket bizonyos szint felett illő hanyagolni).

Tovább vizsgálva a kérdést: arról, hogy Soros szerint meg kell szüntetni a nemzeti határokat, a Google nem tud semmit.

Jó, persze, a Miniszterelnök úr sokkal okosabb és tájékozottabb a világhálónál, vagyis ez lehet a süket csönd oka. Lehetséges persze, hogy az internetet (is) birtokló háttérhatalom sötét urai szövetkeztek az ördöggel, ezért tiltják le az erről szóló cikkeket.

A fentieknek megfelelően a hazánkat fenyegető veszély óriási. Orbán és a 2,7 millió hazafi félelmetes kisebbségben vívja harcát a brüsszelita és hazai szoci tömegek ellen. Mint megtudtuk tőle, ma Magyarország az európai emberek hangja, mi vagyunk az egyetlen ország és kormány, ami úgy beszél, ahogy az emberek gondolkodnak, azaz Orbán szerint a legjobb lenne, ha ő venné át a hatalmat a többi EU országban is (Soros helyett), hogy végre szinkronban legyen a kormány és az emberek gondolkodása. Ezt a nyilvánvaló igazságot az elfajzott nyugati sorosbérencek képtelenek észrevenni, és juszt sem adják át a helyüket neki. Még a Néppártból is kirúgták… illetve kilépett, mielőtt kirúgták volna. A sok hülyéje! Valahogy nem bírják fölfogni a no migrant, no gender, no war nagytrió igazságát, melyet Orbán szerint saját polgáraik, vagyis az emberek is vallanak. Ráadásul a klasszikus demokrácia fölfogáshoz a mi politikai rendszerünk (NER) áll közelebb. Hogy milyen lehet az a demokrácia, amelyhez mi állunk közelebb, arról nem tudtunk meg konkrétumot.

A miniszterelnök szerint az ő nemzedékük már akkor sem bírt hazugságban élni, és estefelé úgy kimondták, hogy utálják a komcsikat, hogy csak na, a többi ellenzéki mozgolódástól pedig  két dolog különböztette meg őket, amely két dolog az, hogy ők voltak a legradikálisabbak. Akkor ugyanis van miből engedni. Mostani tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy ez a viselkedéstechnika sajnos megmaradt Orbán sajátjának, mivel minden szövetségi rendszerben, amelyhez tartozunk, ő a „legradikálisabb”, és ez a pofonláda feszegetésnek kinéző pávatánc sikeresen váltja ki a többiek negatív érzelmeit.

A baj az, hogy a miniszterelnök úr sajnálatos módon összekeveri a radikalizmust a pofátlansággal és a krakélerséggel, azt meg úri körökben nem díjazzák, de ettől nem Hatvanpuszta lesz kisebb, hanem a mi keresetünk. Főleg az oktatásban meg az egészségügyben.

A celebrálás révén megtudtuk még, hogy:

Mi benne maradtunk a politikában. Manapság divat az, hogy politikusok pendliznek a politika meg az üzlet között. Ez nyugaton is divat, a magyar szocik meg mást se csinálnak. Ezzel szemben mi, akik a szerkesztőbizottságban benne voltunk, mi a régivágásúak közé tartozunk, akik úgy döntöttünk, hogy ha már egyszer belevágtunk a politikába, ami nem más, mint a köz szolgálata, az egy életpálya, egy hivatás, és akkor maradunk is, nix ugribugri, hogy egyszer milliárdosok vagyunk, egyszer üzletemberek, aztán meg politikusok vagyunk, aztán már magunk se tudjuk pontosan, hogy mik vagyunk, csak az a fontos, hogy hatalmon maradhassunk.”

Hát igen. A régivágásúaknak a köz szolgálata mindennél fontosabb, és annak során nix ugribugri!

Nagy hátrány viszont, hogy a magyar szocik üzletemberként pénzt keresnek, Orbánék meg sosem voltak üzletemberek. Ezért lettek kénytelenek a politikával pénzt keresni. Kiderült, hogy a politika sokkal jövedelmezőbb, mint az üzletemberkedés.

Majd hülye lett volna Orbán elmenni üzletembernek (a gazdasági húzásait látva el is tanácsolnám tőle), így most azt csinálhatja, amihez a legkevésbé nem ért, és ugyan egy ország lerohasztása árán, de azért sikerült magát, a rokonokat, a barátokat és az üzletfeleket jóval magasabb anyagi nívóra hozni, mint az üzletembereskedő szocik. Mindezt a köz permanens szolgálatában, ami rendkívül dicséretes.

Szintén dicséretes, hogy a fenti szöveg utolsó mondata szerint neki nem fontos a hatalmon maradás, mert az csak a tudjukkiknek fontos, és ugyan fura, hogy mégis megtesz érte mindenféle hazug, na meg erkölcstelen dolgokat, de ha ő mondja, mi nem kételkedhetünk.

Ideje, hogy nyugaton is megtanulják, hogy nem lehet hazugságban élni

– mondta, majd hozzátette – A múlt század, az a nemzeti szuverenitás elvesztéséről szólt, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól, és ebben a Századvégnek nagy feladata lesz, főleg a fiataloknak. Mi megszereztük a szuverenitást, rajtuk a sor, hogy meg is tartsák azt.

Tényleg itt az ideje már, hogy a hazugságban élő Nyugat átvegye az orbáni igazságokat. Ráadásul Orbánék megszerezték nekünk a szuverenitást, most már a fiatalok dolga, hogy megtartsák azt. Ez jól is hangzik, bár az ember információit rendezgetve kissé zavarba jön: ha nekünk Orbánék szerezték meg a szuverenitást, mi a fenét csinált közben Gorbacsov, Németh Miklós, Pozsgai meg Horn Gyula? Különös tekintettel arra, hogy ’89 áprilisában az első tízezer szovjet katona kivonult már Magyarországról, Nagy Imre temetése júniusban volt, és a hat sarkalatos törvényt sem az Ellenzéki Kerekasztal, hanem a Parlament szavazta meg. Németh Miklós miniszterelnöksége alatt. A helyes mondat tehát:

Én is ott voltam a tömegben, mikor Magyarország és a Szovjetunió akkori vezetői megszerezték nekünk a szuverenitást”.

Minden más az emberek átverése. Az őszinte beszéd szempontjából az őszödi beszéd azért ennél utcahosszal jobb volt.

Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

A dán sörgyár nyáron veszítette el végképp az ellenőrzést oroszországi vállalkozása fölött. Moszkva szerint “csak átmeneti állapotról van szó.”

“Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” – jelentette ki Jacob Aarup-Andersen a Carlsberg elnök-vezérigazgatója.

Régóta húzódó vitáról van szó hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban: 8 Baltika sörözőben 8400 alkalmazott szorgoskodott békeidőben. Csakhogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, melyet Dánia – a NATO tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat. A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a sörözőket idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül  10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre.

Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, melynek feladata nem más mint a háborús kassza feltöltése “az ellenséges államok vagyonának kisajátításával.”

Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában amióta nyíltan támogatja Ukrajnát. Ha így állt a helyzet mindjárt 2022 február 24-én akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása azokkal a szankciókkal párhuzamosan, melyeket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben?

Pénzt keresett a Carlsberg méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika – ez a Carlsberg oroszországi cégének neve – piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, melyek 2022 február 24 után is üzletelnek az orosz diktátorral.

Yale list of Shame – a Yale szégyenlistára felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A Carlsberg miután le akart kerülni a listáról, sietve közölte, hogy júniusban, hogy talált egy jelöltet, aki megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

“Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök – vezérizgató állításának a valósághoz”- deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte “csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények.” A Moscow Times szerint többszáz nyugati cég járt hasonlóképp 2022 február 24 után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy “nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg üggyel kapcsolatban a Moscow Times.

Egekben a hadiipar profitja az egész világon

Óriási fegyverkezési verseny alakult ki a világban azt követően, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Putyin elnök agressziója Ukrajna ellen rendkívüli mértékben megnövelte a katonai kiadásokat nemcsak a két háborúskodó országban, de a NATO tagállamokban is. Németország, amely eddig csak visszafogottan fegyverkezett, 100 milliárd eurós programot jelentett be a hadiipar fejlesztésére. Ki profitál mindebből? Mindenekelőtt a nagyhatalmak, melyek a legnagyobb fegyvergyártók is. Messze a legelső az Egyesült Államok, utána Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy Britannia következik. Az oroszok a háború miatt nem szolgáltatnak adatokat, ezért ők nem szerepelnek a Defense News listáján.

Profit rekordok

Világelső a Lockheed Martin 63,3 milliárd dolláros eredménnyel. Méregdrága harci repülőgépei hozzák a nagy profitot. Ők gyártják az F 35-ös harci gépeket, melyeket az ukránok mindenképp meg akartak szerezni, hogy ellensúlyozzák az orosz légifölényt. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején épp a Lockheed Martin ajánlatát utasította el, és helyette Gripen vadászgépeket vásárolt Svédországtól. Miért? Ma sem tudja senki a biztos választ, de felmerült a korrupció gyanúja is hiszen hatalmas üzletről volt szó egy kis ország esetében.

A második helyen is amerikai cég végzett, a Raytheon, amely 7000 páncéltörő rakétát szállított az ukrán hadseregnek. Az ő profitjuk 39,6 milliárd dollár volt tavaly.

A harmadik legeredményesebb hadiipari cég is amerikai: a Northrop Grumman, az ő profitjuk 32,4 milliárd dollár volt tavaly. Az ő sztártermékük a B 52-es lopakodó. A negyedik helyre futott be a legnagyobb kínai hadiipari cég, az AVIC. Elsősorban ez a cég látja el vadászgépekkel a kínai katonai légi flottát. Profitjuk 31 milliárd dollárt tett ki az előző évben.

A legjobb európai a brit BAE Systems lett. Ők az Aukus tengeralattjáró programnak köszönhetik főként a nagy profitot. Ez a katonai szövetség Kína ellen jött létre, és elsősorban amerikai érdekeket szolgál amint ez kiderült a tengeralattjáró programból is: Ausztrália felmondta milliárd dolláros vásárlási szándékát Franciaországban, és helyette amerikai atomtengeralattjárókat vásárol. Párizs óriási kártérítési pert indított.

Macron elnök európai hadiipart akar, de az USA leghűbb szövetségesei mint például Lengyelország, az amerikai fegyvereket preferálják. A német Rheinmetall, mely Magyarországon is gyárt harckocsikat, 5,1 milliárd dollárt zsebelt be 2022-ben.

Leghíresebb terméke a Leopard tank, mely az ukrajnai hadszíntéren is bizonyított bár a beígért nagy offenzívából egyelőre semmi sem lett.

Az Európai Unió hadügyminiszterei kedden vitatják meg az európai hadiipar fejlesztési problémáit, és mindenekelőtt azt, hogy miképp tudják lőszerrel ellátni Ukrajnát. Az Európai Unió újabb 500 millió eurót akar átutalni Ukrajnának fegyvervásárlásokra.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

“ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az uniós államok, melyek szuverén módon úgy döntöttek, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, ebből a pénzből kapják vissza a fegyverek árának egy részét.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK