Featured

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

Biden kontra Netanjahu

0

“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.

A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:

“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.

Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.

Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik

Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:

“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”

Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:

”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”

Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.

Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.

Nemzeti konzultáció II.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

A banki kamatok az elmúlt időszakban nagyot emelkedtek. Ezért a kormány a családok védelme érdekében kamatstopot vezetett be, amely 300 ezer családot és közel 30 ezer vállalkozást véd. Brüsszel az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést.

Szegény állampolgár ezzel szembesülve csak hápogni tud, mert sohasem hitte volna, hogy „Brüsszel” ennyire gonosz. A szövegből az is kiderül, hogy mennyien vettek föl nálunk változó kamatozású hitelt akkor, mikor még igencsak alacsonyak voltak a kamatok.

A változó kamatozású hitel hasonlít a változó árfolyamú (= deviza) hitelre, és a megszédülős embertípusokra van kitalálva, akiket könnyen hatalmába kerít a szerencsejáték ördöge, és abban a reményben vesz fel hitelt, hogy a kamat a törlesztés végéig alacsony marad. Nem jött be nekik. Az MNB az infláció meg a forint árfolyam miatt kénytelen volt nagymértékben kamatot emelni, ám akkor a kormány a jóságos Orbán Viktor vezetésével beavatkozott, mégpedig két fél által a jogszabályoknak megfelelően kötött polgári szerződésekbe avatkozott bele, és megint csak nem azt csinálta, hogy a leginkább rászorulókat segítette, hanem mindenkit. A kiszámíthatóságra törekvő hitelesek, akik a drágább, de biztosabb fix kamatozást választották, ilyen segítséget nem kaptak, pedig nekik is megnehezedett az életük.

Az EU ajánlás:

A… kamatplafon fokozatos megszüntetése a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében. Célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.

Szomorú módon ez az ajánlás is logikus. Sokkal logikusabb, mint a FIDESZ magyarázat. A kamatstopot azért kell megszüntetni, hogy a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül zavaró hatások nélkül érvényesíthesse célját a reálgazdaságban (monetáris transzmisszió, jelenlegi MNB célok: infláció elleni küzdelem, forint árfolyam stabilizálása), és „Brüsszel” természetesen most sem hagyta ki az ajánlásából a célzott támogatást a rászorulóknak, mivelhogy ő is jószívű, de nem mindenkivel. Orbánék viszont nem céloznak. Valószínűleg nem is tudnak, az túl bonyolult nekik, így aztán minálunk a legtöbb támogatást a gazdagok kapják, a maradékot meg a tehetősek.

A kamatstop nem maradhat örökké, egyszer majd „el kell törölni”, ahogy „Brüsszel” ajánlja (jelenlegi érvényességi ideje 2023. dec. 31.), mivel pedig a tartama alatt a törlesztés kisebb, mint a szükséges, a kiesést a hitelesnek később kell megfizetni: nagyobb összeg és hosszabb törlesztőidő.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy ez a kérdés is a nép Orbán iránti hálájának fokozása, és Brüsszel elleni tovább hergelése érdekében született, ugyanakkor jó hivatkozási alap lehet Orbánéknak, mikor majd a kamatstopot tényleg megszüntetik. „Ezt is Brüsszel erőltette ránk”, kiáltozzák majd mindenfelé Menczer, Gulyás, Hollik meg a többiek.

Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót

A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Elvárjuk, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből. Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.

Csaba László közgazdász szerint extraprofit nincs, csak profit van, ezért extraprofit az, amit a kormány annak nevez ki. Érdekesség, hogy ezen adó alapja nem a profit ám, hanem a nettó árbevétel, azaz még a megnevezésben is hazudnak (már a Pszichiátriai Intézet egyesített erői sem tudnák őket leszoktatni róla). A bevétel alapján történő adóztatás ráadásul kifejezetten pofátlan dolog, nem csoda, hogy „Brüsszel” nehezményezi.

Vannak viszont bőven, akik efféle hangzatokkal átverhetők, és miután a kérdőív mindenkihez eljut, nincsen szükség kiválogatásra, az összes átverhető állampolgár biztos kap belőle. Az állampolgárok jó részének sajnos nincs elegendő információja, nem is jár utána, hogy legyen neki, de még ha lenne is, nem tud vele mit kezdeni. Ami a leginkább sajnálatos, övék a többség minden vonalon. Ezért döntő az érzelmi szál, lásd extraprofit, járvány, válság, közös teherviselés, Brüsszel, melyek emocionális hatásához nem kell konkrét információ.

Megemlítendő még, hogy a fenti adóval sújtott vállalatok bevétele nagyrészt az infláció miatt nőtt, emiatt lett több a profit is. Mégpedig nominálisan. Reálisan (= inflációval korrigálva) alig változott, azaz ez sem hatásos érv, de a kormánynak jó hivatkozási alap volt a handabandával körített „minden áron pénz kell” megszorításokhoz.

Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Brüsszelben helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt, és kiket engedjünk be az országunkba. Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is.

Hajjaj. Nehéz téma, fogós téma. Sőt, véletlenül még igaz is, Brüsszel tényleg migránsgettókat akar létrehozni nálunk, illetve hát létrehozatni velünk, ami a még rosszabb kategória, tekintve, hogy a költség is hozzánk tartozik.

A helyzet a következő: vannak európai uniós országok, amelyekbe aránytalanul sok migráns érkezik. Olaszország tengerpartja pl. 7.600 kilométer hosszú, nehezen képzelhető el, hogy a mindenféle vízijárművön érkezők jó része ne tudna partra szállni, és persze az úri etikett szerint a még vízen lévőket sem szabad visszalökdösni a partról, „Fulladjon meg ott ahol van mindahány!” felkiáltással, így aztán például az olaszoknak sokkal több dolguk van velük, mint nekünk. Táboroztatás, etetés, itatás, adminisztráció, sok-sok ezer ember, nem csoda, hogy az Unió, amely nem egy darab ország érdekeinek a folyamatos kiszolgálására jött létre, hanem egy együttműködő, kompromisszumok révén irányított szervezet (te is engedsz, én is engedek a win-win érdekében), úgy gondolta, segít a bajba jutott tagjainak, és az adott ország figyelembe vehető kapacitása szerint elosztja őket mindenkinek. Nekünk kb. 6000 ember jutna (a magyar börtönökben kb. 20.000 ember van fogva tartva). Az ideküldött migránsokat addig kell táboroztatnunk és ellátnunk a nekik épített gettóban, amíg a magyar hatóságok megvizsgálják a kérelmeiket. Negatív ítélet esetén kitoloncolás az EU-ból, pozitív esetén engedély az EU-ban való tartózkodásra, mely utóbbi esetben a szerencsések csak addig maradnak nálunk, amíg valamilyen közlekedési eszközzel el nem tudják hagyni az országot. Nyugat felé természetesen. A procedúra befejezése után egyetlenegy sem maradna itt.

Egyébként Brüsszel nem akar helyettünk dönteni, mert pénzzel mindez megváltható, amelyet mi fizetnénk, az EU pedig az olaszoknak utalna át. Ha fizetünk, nem kell még menekültkérelmük elbírálása előtt beengednünk senkit, befogadni meg pláne nem, aki itt maradhat, úgyis azonnal elmegy.

Nem tudom, hogy agyműködési zavar-e, vagy újabb (immár a sokadik) népátverés annak folyamatos szajkózása, hogy aki migránst itt bírálnak el, az itt fog letelepedni. Ugyanis ez nagyon nem igaz. Nincs az az isten, T. Migránsozók! Nem bolondult meg, hogy itt maradjon! Hogy uraságodék ezt akarják lenyomni a nép torkán, az érthető, hogy ehhez is hazudni kell, az természetes, hogy FIDESZ propagandát folytatnak vele (EU rossz, FIDESZ jó), az magától értetődik, de hogy mindezt közpénzből, és ehhez a nem NER sajtó csak asszisztál, az nem egészen tiszta. Nyilván csak nekem. Másoknak minden világos, és egyszer én is majd csak rájövök.

A pont végére a szokott emlékeztető: Soros írta azt, hogy

minden migráns oda kerüljön, ahol szívesen látják, és ahová maga is menne,

mert szerinte ez a migráció sine qua non-ja. Orbánék kihasználják azt, hogy a többség ma már nem tud latinul. Esetleg az a baj, hogy ők sem?

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Carlsberg vég Oroszországban

A Baltika – így hívják a dán sörgyár oroszországi cégét – júliusban lett az orosz állam tulajdona “átmenetileg”, a két orosz vezető pedig menteni próbálta ami menthető: a Carlsberg Kazahstan és a Vista BWay társaságot igyekeztek kiszervezni a Szentpéterváron bejegyzett vállalkozásból. Putyin nemcsakhogy lenyúlta a céget, de lecsukatta két orosz vezetőjét is.

“Döbbenetes, hogy az orosz állam, amely elvette cégünket immár odáig jutott, hogy ártatlan alkalmazottainkat le is tartóztatta” – fogalmazta meg álláspontját a Carlsberg dániai központja azt követően, hogy hírt kaptak a Baltika vezérigazgatójának és jogi igazgatójának az őrizetbevételéről Oroszországban. Gyenyisz Serstennyikovot és Anton Rogacsevszkijt azzal gyanúsítják az orosz hatóságok, hogy két, korábban a Baltikahoz tartozó cég szellemi tulajdonjogát megpróbálták kimenteni a katasztrófából, melyet a cég lenyúlása jelentett. Maga Putyin elnök írta alá az okmányt a Baltika “átvételéről”. A Carlsberg főnöke ezt nemrég úgy minősítette, hogy

“az orosz állam ellopta a cégünket.”

Az üggyel ezekután a moszkvai külügy is foglalkozott: Marija Zaharova szóvivő azt állította, hogy “az orosz állam csak átmenetileg vette át a Baltika részvényeit.” Akkor még szó sem volt a Baltika vezetőinek letartóztatásáról. Most Szentpéterváron a helyi ügyészség azt állítja, hogy a két orosz vezető 295 millió rubellel károsította meg az orosz államot, mert két céget, mely korábban a Baltikahoz tartozott, kiszervezett. Ez a két cég rendelkezik a Carlsberg sörök gyártási és árusítási jogával Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Mongóliában, Tadzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

A dán Carlsberg az egyik legismertebb sör az egykori Szovjetunió területén, a Baltikanak 8400 alkalmazottja van Oroszországban. Ezért is nem akart azonnal kivonulni a Carlsberg Oroszországból rögtön azután, hogy sok nyugati cég szedte a sátorfáját Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24. Tavaly a Baltika megkétszerezte a profitját Oroszországban, ahol a Carlsberg, Kronenbourg és Tuborg sörök igen népszerűek ily módon a dán cég piacvezetőnek számított Oroszországban.

A “barátságtalan államok” cégei kisajátíthatóak Oroszországban

Putyin ezzel a törvénnyel akarta zsarolni a nyugati cégeket, melyek még megmaradtak a szankciók után is Oroszországban. A Carlsberg lázasan keresett vevőt a törvény megjelenése után, és talált is. Ekkor azonban kiderül, hogy az orosz államnak “elővételi joga” van vagyis lefoglalhatja a céget minden ellenszolgáltatás nélkül. A Carlsberg igyekezett kulturáltan távozni, és azt közölte a Baltikaval és az orosz hatóságokkal októberben, hogy immár megszünteti minden gyártási és értékesítési licencét, kivéve a megmaradt árukészletet, melyet a Carlsberg még április elsejéig értékesíthet Oroszországban.

A Carlsberg folyamatosan tárgyalt az orosz hatóságokkal, hogy kulturáltan távozhasson az esetleges visszatérés reményében, de abba nem mentek bele, hogy “igazoljuk az orosz állam illegális kisajátítását” – hangsúlyozta a Carlsberg vezérigazgatója.

Nemzeti konzultáció I.

Ki van ez módolva, kérem! Elsőként rögtön a bölcs vezér, egyben vátesz és street fighter, aki mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. A mostani zátonyra futás esetében a zátony volt hibás, mert nem jött rá, hogy a jobbra föl azt jelenti, hátra, és nem ugrott el idejében. Sajnos a szövetségeseink se jobbak, ők sem értenek egy szót sem belőle, és a FIDESZ tagság sem vezéri szöveg alapján, hanem a központtól kapott papírokból dolgozik.

A fent említett vezér férfiasan kemény, mint a fagyott kutya lába, ezért, hogy a helyzet elfogadható legyen, itt van mellé a lágy, asszonyos, minden buksit megsimogató, még a börtönben sínylődő Budaházyékat is megsajnáló, igazán női lélek, akivel ketten minden nehézség nélkül prezentálják a Magyar Alaptörvény Bibliával mixelt előírását, miszerint az apa férfi, az anya nő. Úgy is néznek ki. Úgy értem, félig legalább. Apánk és anyánk ők kétszemélyben, akiknek gyermekeik boldogsága a legfontosabb, ezért néha megkérdezik a nyolc millió lurkót, mi a véleményük, nehogy már az akaratuk ellenére döntsenek.

Rossznyelvek szerint ugyan az ilyen konzultációk csak a szülők döntéseinek alátámasztásául szolgálnak, ezért áldoznak rá rengeteg pénzt, mert akkor már papírjuk van róla, hogy akármilyen hülyeséget állítanak is, a magyar nép egy emberként mögöttük áll, ám mi a magyar nép természetében bízva tudjuk, ez nem csak szolgai ikszelgetés, hanem saját egyéni vélemény! Egytől egyig! Úgy biza’! A szülők véleményével való állandó egyezés csak azt mutatja, hogy a szülő-gyermek kombónak egyként és közösen is igazsága van. Az a hétmillió, aki a kérdőívet nem küldi vissza, a regnálók szerint ezzel azt a véleményét nyilvánítja ki, hogy a beküldőkkel minden kérdésben egyetért. Holott dehogy. Nem mindegyik, sőt messze nem.

Igencsak meglepő lenne, ha a „nemfideszesek” a fenti tényt kihasználva, szintúgy visszaküldenék a kérdőívet a válaszokkal, mégpedig tömegesen, kábé úgy másfélmillióan, de az ellenzékhez tartozó, ezt megszervezni képes értelmiségi csoportnak sem az ilyen ravasz húzás kigondolása, sem a szorgos agitálás nem az erőssége, így aztán ily meglepetés soha nem is várható.

A konzultáció a lurkók nagy számát tekintve írásban történik, hogy mindenkinek alkalma legyen megfontolni a szülői kérdéseket és a rájuk adandó választ. A nyugati családokban ez úgy működik, hogy nem csak a szülők tehetnek föl kérdéseket, hanem a gyermekek is, de nálunk ez nem szokás, ebből következően a szülők a velük nembaráti újságnál dolgozó gyermekeiket nem engedik még a közelükbe se, ezért azok kénytelenek a szülőkkel baráti újságnál dolgozó gyermekek által kiszivárogtatott szövegekre hagyatkozni. Utóbbiak hivatalból jutnak hozzá, néha még előbb, minthogy az elhangzott volna. Aztán jön a terv szerinti szivárogtatás.

Ez az egyoldalú kommunikáció ugyan már nem beszélgetés, hanem kinyilatkoztatás, ám, ahogy közismert, a magyar virtus, azaz Orbán Viktor kizárólag ezt viseli el.

Az ilyen konzultáció alkalmával gondos szülő nem teheti meg azt, hogy csak úgy fölteszi a kérdést, mert alkalmazkodnia kell az összes gyermek IQ szintjéhez is. Könnyen lehet, hogy utóbbiak egy része nem érti pontosan (hajh, de még milyen könnyen lehet), ezért meg kell magyarázni, ki kell fejteni, adatokkal alá kell támasztani, miért az a válasz jó a gyermekeknek is, melyet a szülők jónak tartanak. Ellenesetben előfordulhatna, hogy néhány butuska gyermek rossz kockába írja az ikszet, ami a szülői célnak nem felelne meg.

A konzultációt a miniszterelnöki kabinetiroda végzi a polihisztor Rogán felügyeletével, aki az alábbiakért felel: általános politikai koordináció, kormányzati kommunikáció, országmárka, turizmus, vendéglátás, e-közigazgatás, informatika, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosítása, mozgóképszakma, audiovizuális politika, elektronikus hírközlés, szerencsejáték szabályozás, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása, polgári hírszerzési tevékenység irányítása és a minősített adatok védelmének szakmai felügyelete. Ha tehát hideg a pörkölt a vendéglőben, nem tetszik a filmbéli naplemente lovasa, vagy idegen kémek randalíroznak a Keletinél, nála tessék reklamálni. A kabinetiroda kb. 500 milliárdos költségvetéséből tavaly 54 milliárd ment kormányzati kommunikációra (ez a FIDESZ propaganda titkos fedőneve), de hogy most mennyi lesz, még nem tudja senki. Várhatóan belefér. Van még közpénz bőven, amennyi kell, és ha ehhez az 54 milliárd/év-hez hozzácsapjuk a szintén FIDESZ propagandista MTVA 130 milliárdját (szintén per év), igazán nevetséges Karácsonyt piszkálni a nem is évenkénti, hanem csak egyszeri fél milliárd begyűjtése miatt, ami még csak nem is közpénz, hanem magánadomány, amelyet senkinek sem köteles „magyarázni”, és amelyről senkinek sem köteles „beszámolni”. Ahogy az köztudott. Illetve dehogy köztudott! A nagy függetlenek valahogy méltóságon alulinak érzik, hogy az ilyesmikről írjanak.

Áttérve a konkrét kérdésekre, az első kérdés rögtön elevenünkbe mar:

Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást!

Az Európai Bizottság arra akar minket kényszeríteni, hogy töröljük el a rezsitámogatást. Állásfoglalásukban azt írják, hogy „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni”. Egy olyan intézkedést akarnak eltörölni, amely havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.

Elsőre azon akad fönn az ember, hogy az EB szövegében szereplő „ajánlás”-ából (HEREBY RECOMMENDS that Hungary take action in 2023 and 2024 to🙂 hogyan lett állásfoglalás, abból hogyan lett akarás, de főleg hogyan lett végül kényszerítés. Az uniós jogi aktusok leírása szerint ugyanis:

Az ajánlás lehetővé teszi az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak – anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.”

Szóval már megint hazudnak, legyint az ember, mert kezdünk hozzászokni a vízfolyáshoz. Ez a FIDESZ hazugságok technikája. Egyébként a Bizottság a szöveg folytatásában arra utalt, hogy

  • a FIDESZ féle támogatásból a legtöbbet fogyasztók kapják a legnagyobb összeget,
  • az alacsony ár nem ösztönöz takarékosságra, és
  • sok pénzt visz el a költségvetésből, amelynek sokkal jobb helye lenne máshol.

Ha nem az energiahordozókat támogatnák, hanem a rászorulókat, akkor feleannyi pénzből több támogatást kaphatnának azok, akiknek tényleg szükségük lenne rá. Jobban járna az állam, és jobban járna az emberek nagy többsége is. Orbán, a családja meg a gazdag haverjai persze rosszabbul járnának, de ettől még telne nekik a mindennapira (kaviáros jachtozás).

Csak az szavazzon hát a „Továbbra is fenn kell tartani a rezsitámogatást” elképzelésre, aki rengeteg gázt, áramot, vizet fogyaszt, és így lényegesen rosszabbul járna az eltörlése miatt, ugyanis a többek vagy a célzott támogatásból kifolyólag, vagy az állami megtakarítások révén (abból sok más célra, például akár adócsökkentésre is telne) jobban járnának a megszüntetésével. Még azok a középrétegek is, akiknek elsőre úgy tűnik, nem jó ez így, mert többet kell fizetniük.

Érdekes lenne, ha ezt megírnák a lapok. De nem. Nyilván más a dolguk. Hogy mi, azt ők tudják egyedül.

A második hökkenet oka egy immár rengetegszer, főleg a jóságos Miniszterelnök úr által hangoztatott szám, mely szerint az ő emberbarát intézkedésük

„…havonta átlagosan 181.000 forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.

Hogy mennyi lenne a csökkentés nélkül, abba jobb, ha bele sem gondolunk.

Mivel a lakossági gáz- és az áramszolgáltatás gyakorlatilag teljes egészében az állam kezében van, a teljes támogatás az államtól érkezik, mégpedig személyesen Orbán Viktortól (végül is minden ügyben ő dönt, ezért így természetes), azaz a teljes összeget a költségvetés állja a mi adónkból.

Aki tudja, hogy Magyarország lakásállománya 4,6 millió, és ismeri a szorzást, az a lakások számából, a támogatás mértékéből és abból, hogy egy évben 12 hónap van, a következő eredményre juthat:

A rezsicsökkentés energiafogyasztására jutó támogatás Orbán Viktorék szerint 9.991 milliárd HUF/év, azaz az éves magyar költségvetés főösszegének (39.758 milliárd HUF/év) valamivel több, mint 25 %-a. Ekkora támogatási kiadás (a nyugdíjfizetésre fordított összeg négyszerese) esetén az államcsőd bekövetkeztének időtávja legfeljebb 1,5 hónap. De maximum! Az, hogy egy ekkora méretű ostobaságot sikerült a konzultációba csempészni, vagy azt jelenti, hogy a becsempésző nem normális, vagy azt, hogy a többieket hülyének nézi.

Lehet választani.

Nagy kár, hogy a lapok erről sem írnak semmit. Igaz, eddig sem írtak, akkor meg miért pont most kezdenék?

(folyt. köv.)

Adócsalás svájci bankár módra

Új pert rendelt el a legfelső francia joghatóság a legnagyobb svájci bank ügyében megállapítva: az UBS valóban adócsalást és pénzmosást követett el amikor francia ügyfeleinek azt javasolta, hogy vezessenek számlát Svájcban.

Franciaországban kétértelmű ítélet született a svájci UBS hatalmas adócsalási botrányában. A bíróság megállapította az adócsalást, ugyanakkor a hatalmas összeget, melyet a francia állam emiatt követel, nem kell befizetnie a svájci banknak, mert azt újra meg kell határozni.

Zürichben fellélegeztek a legnagyobb svájci bank főhadiszállásán hiszen a Crédit Suisse átvétele épp elég gondot okozott nekik, nem hiányzott egy újabb hatalmas összeg kifizetése.

1,8 milliárd euró elkobzását rendelte el a francia bíróság még 2021 decemberében az
UBS-től, és ezenkívül még büntetésként 3,75 millió eurót kellett volna a svájci banknak befizetnie a francia államkasszába. Ahol erre nagyon is számítottak hiszen a francia államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, és a költségvetési hiány is messze megengedett 3% fölött van. Régi ügyről van szó, melyet a francia pénzügyőrök szorgos munkája derített fel már évekkel ezelőtt. Feketén fehéren kiderült, hogy a francia államot óriási veszteség érte 2002 és 2014 között amikor az UBS javaslatára a gazdag ügyfelek inkább Svájcba vitték át a jövedelmüket, ahol kisebb az adó. Ezt az óriási adócsalást, melynek értékét 9,8 milliárd euróra becsülte a francia pénzügyminisztérium  akarta a francia bíróság 1,8 milliárd eurós bírsággal büntetni, de a semmítőszék döntés után erre kisebb az esélye. A semmítőszék ugyan megállapította az adócsalás tényét, de az államnak megítélt 1,8 milliárd eurós összeget jogosulatlannak nevezte.

A UBS franciaországi irodái intézték az adócsalási és pénzmosási ügyeket, ezért ezeknek a vezetőit már korábban elítélték. Ők nem fellebbeztek, ezért ez az ítélet rájuk nem vonatkozik.

Az UBS France bankot 1,875 millió eurós bírságra ítélték korábban, és a négy érintett vezető félévtől egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést kapott felfüggesztve. Ezenkívül fejenként 200-300 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték őket.

“Svájc és az EU szerződése legálissá tette az UBS akcióját”

A semmítőszék ítélete után ezzel érvelt a svájci óriás bank, amely rejteni igyekszik megkönnyebbülését. A zürichi bank elszánt jogi háborút folytat a francia állam ellen, és nem is sikertelenül, mert az első fokon még 3,7 milliárd eurós bírságot állapított meg egy francia bíróság. Másodfokon ezt 1,8 milliárd euróra mérsékelték, és most ezt az ítéletet is megváltoztatta a legfelső joghatóság Párizsban. A semmitőszék döntését a UBS részleges sikerének értékelik a svájci lapok. Arra utalnak, hogy az új per várhatóan elhúzódik majd, és valószínűleg csak kisebb bírságot állapítanak majd meg a végén. A tőzsde mindenképp kedvezően fogadta a párizsi döntést, mert a UBS részvényei 2,26%-kal emelkedtek -írja a zonebourse című tőzsdei portál.

Az Orbán család és a ferihegyi repülőtér

A New York-i Bloomberg médiaügynökségének is feltűnt, hogy Tiborcz István egyik cége is ott sürgölődik a Budapest Airoport megvásárlása körül. Orbánnak ez régi álma, de hogy kerül bele a veje? Eziránt tudakozódott a Bloomberg az Equilornál, amely tanácsokat ad a kormánynak a ferihegyi repülőtér megvásárlása ügyében.

Választ természetesen a Bloomberg nem kapott pedig az Equilor igen szorgos tanácsadó: korábban a Vodafone 4ig kormányzati üzletben is részt vett.

Orbán vásárol, de miből?

Tiéd az ország, magadnak építed – nyilvánvalóan az ötvenes évek jelszavát valósítja meg a magyar miniszterelnök, aki gondos családfőként elsősorban szeretteire gondol. De hát ők kapják a pénzt, de ki adja?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 800 milliárd forintos összeget említett a Ferihegyi repülőtér kapcsán. Ez igencsak csinos összeg főként úgy, hogy továbbra sem érkeznek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ez csak a tanárok fizetésének emelését akadályozza, Orbán Viktor nagy bevásárlásait semmiképp sem. A magyar kormány állítólag már ezért adta el részesedését az Erste Bankban, de ez persze távolról sem elég.

A Bloomberg azt is megírja, hogy a magyar kormány a franciákkal közösen akarja megvenni a ferihegyi repülőteret vagyis 51%-os részesedésről van szó.

Hol van mindeközben az állami korrupciót ellenőrző új hatóság, melyet a magyar állam az Európai Unió kívánságára hozott létre? Sehol! Mélán hallgat, ez a dolga Orbán Viktor szereposztása szerint.

Mennyit ér meg Magyarországnak Orbán Viktor?

Brüsszelben világossá tették a magyar diplomaták előtt, hogy a jelenlegi bizottság nemigen kíván pénzt juttatni Orbán Viktornak. A brüsszeli bizottság mandátuma a jövő évben jár le amikor új Európai Parlamentet választanak. A választás után kezdődik meg a hosszas procedúra az új biztosok jelölésére. Múltkor a magyar biztos jelölt elbukott, de egyáltalán nem azért, mert alkalmatlan volt, hanem, mert Brüsszelben Orbán Viktort rá akarták venni: támogassa Ursula von der Leyen asszony jelölését a bizottság elnöki posztjára. Miután ez megtörtént, a következő magyar biztos jelöltet meg is választották. Most hasonló kínos porcedurára lehet számítani, és ez jókora időt vesz igénybe. Az új brüsszeli bizottság ha végre összeül majd, egyáltalán nem a magyar pénzek kiutalását tekinti majd abszolút prioritásnak. Így hát az uniós eurómilliárdok nagy részének megérkezése még jó messze van. Nem tudná ezt Orbán Viktor? Dehogynem. Ezért nem költ sokat az Európa Parlamenti választásokra. Miben reménykedik? Egyrészt abban, hogy a stagnáló vagy egyenesen csökkenő életszínvonal felhozza a proteszt pártokat szerte Európában. Ezek közül sokan Orbán Viktor ideológiai szövetségesei. Csakhogy Giorgia Meloni példája mutatta meg: az ideológia szövetség háttérbe szorul a politikai és gazdasági érdekekhez képest.

Orbán másik reménye Donald Trump visszatérése a Fehér Házba. Erre legkorábban 2025 januárjában kerülhet sor. Az még messze van. Orbán Viktor azt is biztosra veheti, hogy Trump első dolga a Fehér Házban nem barátjának megsegítése lesz.  Az ideológiát mind Orbán mind Trump “a helyén kezeli” vagyis egészen egyszerűen hasznos népámításnak tekinti a választási időszakban. Trump nem híres arról, hogy pénzt ad bárkinek is, de profi üzletemberként ideológiai alapon nem költ el egy centet sem. Orbán Viktor barátsága így is ingyen megvan, az amerikai magyarok pedig nem jelentenek olyan választási erőt mint például a lengyelek.

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor egy őszinte pillanatában nem sokkal a 2022-es választások után.

Minden politikai ügyességére szükség lehet ahhoz, hogy hatalmon maradjon ebben a hét szűk esztendőben különösen úgy, hogy

családja, barátai és üzletfelei közben is szépen gyarapodnak
“a haza javára.”

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Argentína – elnökválasztás  142%-os inflációval

Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az “anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát.

“Felrobbantanám a nemzeti bankot” – ígéri Javier Milei, aki megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, és nem esélytelen a második fordulóban sem. Népszerűségének oka nyilvánvaló: a három számjegyű infláció, amely tovább galoppozik felfelé. Szeptemberben még “csak” 138% volt, októberben már 142% – jelentette az AFP hírügynökség Buenos Airesből. Ez a 12 hónapos mutató, de a gazdasági minisztérium azt hangsúlyozza, hogy ha az októberi árakat viszonyítjuk a szeptemberiekhez, akkor az infláció “csak” 8% tehát valamelyest lassult a tempója, mert augusztusról szeptemberre ez még 12,7% volt. Csekély vigasz ez a lakosságnak, melynek mind nagyobb része süllyed nyomorba a tartósan magas infláció miatt.

“Évtizedek óta csökken az életszínvonal  Argentínában“ – harsogja a szélsőjobboldali Javier Milei, és a tények őt igazolják. Argentína a második világháború után állt igazán jól amikor élelmiszer exportja a csúcsra járt, mert a lerongyolódott Európa mindent megvásárolt. Azóta nem sikerült hatékony gazdasági modellt kialakítani: a jobb és baloldali kormányok egyaránt képtelenek voltak bármilyen elképzeléssel előállni, a korrupcióban viszont jeleskedtek.

Hogy lehet élni 142%-os inflációval?

A lakosság jórésze áttért a cserekereskedelemre: használt ruhát adnak élelmiszerért.
“Az élelmiszer borzasztóan drága “- panaszkodik a francia RFI riporterének egy 25 éves nő Buenos Aires egyik szegény negyedében. Itt, a Villa Fioritoban született Diego Maradona, a legendás futballista, aki világbajnoki címet nyert Argentínának. Minden falról ő néz le a szegény városrészre, ahol nem sok minden változott az elmúlt évtizedekben. A cserekereskedés alkalmi pultokon folyik, de a bátrabbak becsöngetnek a házakba, és ott próbálnak alkalmi üzletet kötni:

“adok egy szép bár kissé használt inget egy kiló rizsért.”

A 28 éves Maria Fernanda Diaz a híd alatt alszik, és könyöradományokból él: ”Jöjjenek csak ide a politikusok, és nézzenek itt körül! Megláthatják, hogy élünk mi itt!”

Még a hivatalos adatok szerint is a lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él Argentínában. A valóság ennél még rosszabb, mert a magas infláció egyre több középosztálybeli családot sodor a szegénység felé.

“Minden nap új árak vannak” – vázolja fel a hétköznapi helyzetet egy 35 éves családanya, akinek két gyereke van. Az ócskapiacon árusítja a család ruhatárát, és így próbálja megszerezni a vacsorára valót.

“A pelenka csomagja nemrég még 2600 pesoba került, de ma már 4500 pesoba!” – panaszkodik az argentin családanya. A 4500 peso körülbelül 13 dollárt ér jelenleg Buenos Airesben.

A minimálbér Argentínában 420 amerikai dollárnak felel meg novemberben.

A szegények a Facebookon csere csapatokat szerveznek, ahol nemcsak árukat, de információkat is cserélnek. “Sok barátság alakul így ki a sorstárs családanyák között“ – mondják az asszonyok az ócskapiacon.

“Drámai a szegénység Argentínában, de ezek az önvédelmi csereszervezetek sokat enyhítenek a gondokon” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Mariana Luzzi szociológus.

Az elnökválasztás második fordulóját vasárnap rendezik meg Argentínában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK